Parkolás előtt még lelkesen bíztatom, ez lesz az utolsó szakvizsgája, menni fog! Motivációs beszédem utolsó mondata most nem az, hogy legyen szép napja, hanem egy provokatív felszólítás: „ezek után el kell gondolkoznod, mégis mit szeretnél dolgozni hátralévő életedben, vége az arany diákéveknek”. Ühüm, feleli a tőle megszokott rezignáltsággal, de mielőtt az ajtót rám csukná így szól: „ne aggódj anya, Te majd úgyis kitalálod!”
Gergő 26 éves, autista.
Ha nem lenne az, már vélhetően dolgozna, de sajátos nevelési igényű státusza „megengedte”, hogy ez idáig nappali rendszerű közoktatásban részesüljön. Esetében ez annyit jelent, hogy két gimnáziumi tanév és megszámlálhatatlan munkaóra után világossá vált, hogy az ő autizmus spektrumán, az érettségi követelményeinek, ha akarna se tudna megfelelni, pedig nagyon akartuk, de ha nem engedjük el, ráment volna a mentális egészségünk.
Így ma, három szakmával a zsebében, egy légüres térben várjuk, hogy egy munkáltatónak ő legyen a jolly joker.
Sajátos nevelési igényű gyerekből, hogyan lesz megváltozott munkaképességű felnőtt?
Gergő, és hozzá hasonló társai esetében a munkakeresés és munkavállalás hatványozottabban nagyobb kihívás, mint tipikus kortársaiknak, és a szülőknek egy újabb kálvária, különösen azért, mert az állami ellátórendszerből hiányzik egy úgynevezett autisták életút követése, benne az iskola utáni időszakban történő támogatás, képességfelmérés, és foglalkoztatási tanácsadás.
A legújabb törvényi szabályozás értelmében a sajátos nevelési igény státusza 26 éves korig szól, és azok a fiatalok, akik ebben az életkorban hagyják abba tanulmányaikat, azok tárgyi tudással ugyan rendelkeznek, azonban azok a készségeik, amelyek az álláskereséshez szükségesek, még nem alakultak ki, és csak nagyon kevesen tudják elképzelni, − köztük a fiam is −, hogy mégis milyen terület való nekik, és mit jelent egy valódi, munkahelyi légkörbe beilleszkedni.
– Az iskolai keretekbe jellemzően nem fér bele az alapos pályaorientáció sajnos, és az autizmussal élő fiatalok esetén különösen fontos, hogy ne csak elméletben halljanak róla, de ki is tudják próbálni magukat a gyakorlatban. Az a tapasztalatunk, hogy egyes fiataloknak van már elképzelésük arról, mik az erősségeik, ahhoz milyen munkakör illene, és ha a fiatal ennyire tudatos, az megkönnyíti a szülők helyzetét is, de ez viszonylag ritka.
Gyakoribb eset, hogy az autista fiatalnak egyáltalán nincs vagy éppen túl sok vágya, álma is van, és emiatt bizonytalan, így több időre van szükség munkakészségei fejlesztéséhez, ilyenkor érdemes felkeresni egy támogató szervezetet. – mondja Demjén Zita, foglalkozási tanácsadó, a Salva Vita Alapítvány munkatársa.
Van segítség az átmeneti időszakban
Az alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatásának ügyfelei lehetnek olyan 18 év feletti álláskeresők, akik rendelkeznek komplex minősítéssel, ami a megváltozott munkaképességű státuszt jelenti vagy 26 év alatti fiatalok, akik sajátos nevelési igényről szakvéleménnyel rendelkeznek.
Azok a fiatalok, akiknek már esetleg van munkatapasztalata vagy próbáltak elhelyezkedni, de valamilyen támogatás hiányában ez nem volt sikeres vagy ugyan még pályakezdők, de már van elképzelésük, hogy mégis milyen területen szeretnének dolgozni, akár ebbe a szolgáltatásba is tudnak jelentkezni az Alapítvány honlapján.
– A jelentkezés után az első lépés egy személyes találkozó, majd az alapítvány módszertana alapján kidolgozott munkaképesség felmérés is történik, ahol megismerjük a fiatal erősségeit, és hogy azokhoz milyen munkaterületek illeszthetők. Az alapítvánnyal olyan munkáltatók állnak kapcsolatban, akik kimondottan megváltozott munkaképességű munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, és ha a kollégáim úgy látják, hogy az megfelelhet a fiatal számára, akkor segítenek az állásinterjúra felkészülésben, megszervezik a kapcsolatfelvételt és az interjút.
Ha a találkozás során a két fél egymásra talál, és megtörténik a felvétel, akkor felkészítjük a vezetőt és a csapatot is a fiatal fogadására, támogatást kapnak, hogy jobban megismerjék az autizmussal élő munkavállalók sajátos kommunikációs és munkaszervezési igényeit, ezzel is elősegítve a sikeres beilleszkedést. – teszi még hozzá Zita.
Nyomon követés, ameddig szükség van rá
A további támogatás is személyre szabott, a munkakezdést minden esetben munkaalkalmassági vizsgálat előzi meg, amelyre igény esetén a tanácsadó is elkíséri a fiatalt. Az első munkanapokon személyes jelenlétet biztosít a tanácsadó, figyeli, hogyan alakul a beilleszkedés, és visszajelzést is tud adni a munkáltató felé.
A 3 hónapos próbaidő alatt sem engedik el a fiatal kezét, folyamatos visszajelzést kér a tanácsadó a mentorálttól, és a munkáltatótól egyaránt.
A próbaidő lejárta után később is bármikor fordulhat a munkavállaló és a munkáltató is az Alapítványhoz, ha valamilyen nehézség, konfliktus vagy változás következik be. Ez a folyamat azoknál a fiataloknál működik, akik már hosszabb, előzetes felkészítés nélkül is képesek a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni és ez a támogatási forma megfelelő számukra.
Mi történik a nagyobb támogatási szükséglettel érkezőkkel?
Az alapítványi támogatás másik ága, olyan fiataloknak (18-30 éves) szól, akiknek még további támogatásra van szükségük a munkába álláshoz, tanulmányaikat befejezték, egy ideje már otthon vannak vagy teljesen felborult a napirendjük, és nehezen találnak vissza a rendszeres, aktív életvitelhez.
Számukra az Ifjúsági Ház lehet az első lépés a közösségbe való visszakapcsolódás és a fokozatos önállósodás felé.
A programokra bekerülést szintén egy első beszélgetés előzi meg. Havonta többféle program közül választhatnak: a kötetlenebb kézműves foglalkozásoktó kezdve az önismeretet támogató alkalmakon át (például az önbizalom növelő program vagy a művészetterápia) egészen az önálló életvitelt és egyéb készség-és kompetenciafejlesztő programokig, mint a főzős foglalkozás vagy a pénzügyi ismereteket fejlesztő alkalmak. Ezek a programok nemcsak hasznos ismereteket, hanem közösséget és rendszerességet is adhatnak.
A foglalkozások során a kollégák megismerik őket, érdeklődésüket, erősségeiket és azt is, hogy milyen irányban érdemes tovább segíteni a fejlődésüket.
– Van olyan fiatal, aki belép hozzánk, semmi elképzelése sincs, de olyan is, aki egyetlen elképzeléshez ragaszkodik, és csak egy bizonyos pályát lát maga előtt, pl. volt, aki színész akart lenni, és menet közben kiderült, hogy első körben nem ez lesz az útja. Olyanokkal is találkozunk, akiket nagyon sok minden érdekel, azonban még keresik azt az irányt, amelyhez az érdeklődésük és a meglévő képességeik a legjobban kapcsolódnak. − teszi hozzá a foglalkozási tanácsadó.
A munkára felkészítő program előnyei
Az Ifjúsági Ház egyik programja az EmployAble munkára felkészítő program. Ez a folyamat hosszabb elköteleződést kíván, ami 2-3 hónapot is felölel, ezért is fontos, ha ebbe bekapcsolódik egy fiatal, akkor már erősebb munkamotivációja legyen.
A program részei: csoportos tréning, egyéni mentoráció, munkaképesség felmérés, valamint kiemelt eleme a gyakorlati tapasztalatszerzés valós munkakörnyezetben (munkapróba).
Itt megtanulja a fiatal, hogyan kereshet munkát, hogyan írjon önéletrajzot, miként viselkedjen állásinterjún, és mi az a terület, az a környezet, ami számára a legtesthezállóbb lenne.
– A programra nyolc embert tudunk felvenni, neurodivergens, autista és enyhe fokban értelmi fogyatékossággal élő fiatalokkal dolgozunk. Nem feltétel, hogy legyen komplex minősítésük, de a foglalkozások során azt is elmondjuk, hogy miért fontos ennek megszerzése, ha szükséges, akkor a folyamat elindításában is segít az Alapítvány.
Ez a program két éve működik és a szakemberek mindig tesznek bele új elemeket pl. cégek HR-es dolgozóit hívták meg idén a Salva Vita Alapítványhoz, akik mini interjúkat készítettek a csoportba járó fiatalokkal, akik azonnali visszajelzést kaptak arról, hogyan szerepeltek az interjún, és mire figyeljenek majd valódi, éles helyzetekben. – avat be a szakember.
Komplex minősítés és megváltozott munkaképesség
Az Alapítvány oldalán részletes segítség olvasható a komplex minősítés megszerzésének folyamatáról:
Demjén Zita még hozzáteszi, hogy gyakran találkoznak olyan szülőkkel, akik attól tartanak, hogy a megváltozott munkaképességű státusszal nagyon leszűkül a köre a fiatal lehetőségeinek, de épp ellenkezőleg, hiszen tud olyan nyílt, munkaerőpiaci állásokra jelentkezni, ahol kimondottan megváltozott munkaképességű munkavállalókat szeretne alkalmazni a cég vagy védett/akkreditált munkahelyekre pályázhatnak, ahol a nagyobb támogatási szükségletű fiatalok is dolgozni tudnak.
Ismerkedés a munkával. Hogyan történik ez a gyakorlatban?
A munkára felkészítő programban a csoportos tréningek után a fiatalok 2-3 fős munkapróbára mennek a tanácsadóikkal, három különböző profilú, nyílt munkaerőpiaci munkahelyre. Több cég már évek óta benne van ebben a programban, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fiatalok egy-egy részfeladatban kipróbálják magukat.
Vannak a partnereik között gyorséttermek, logisztikai cégek, ahol küldeményeket lehet válogatni, kereskedelmi vállalatok, ahol az online csomagok összekészítését próbálták ki a fiatalok, multinacionális, irodai környezet, ahol angol nyelven folyik a munkavégzés, oda olyan fiatalt vittek az alapítvány munkatársai, aki beszélte a nyelvet.
A munkapróbák elsődleges célja nem az azonnali elhelyezkedés, hanem a tapasztalatszerzés és az önismeret fejlesztése. Ugyanakkor előfordult már, hogy egy-egy partnercég később munkalehetőséget kínált valamelyik résztvevőnek.
Nem könnyű az átmenet, a vágyak és realitások között
Tegyük fel, az én fiam azt mondja, hogy pincér szeretne lenni, bekerül a programba, akkor a tanácsadók keresnek neki egy helyet, ahol munkapróbát tehet? – teszem fel a kérdést Zitának.
Alapvetően nem tudunk minden fiatal érdeklődéséhez külön munkapróba helyet keresni, hiszen a program partnercégeire tudunk építeni – válaszolja Zita. A pincér azonban épp jó példa, mert van egy állandó partnerünk, egy gyorsétterem, és azok a fiatalok, akiket ez a munka érdekel, ott ki tudják próbálni a helyszínt, a környezetet. Volt olyan fiatalunk, akinek ez volt az álommunka, de a gyakorlat után azt mondta, hogy neki ez nagyon pörgős, túl sok volt az inger, így egy kiszámíthatóbb, csendesebb állást szeretne.
Ebben a programban éppen az a fontos, hogy a fiatalok saját tapasztalatokat szerezzenek.
Nem kívülről mondja meg valaki, milyen munkát válasszanak, hanem lehetőségük nyílik arra, hogy valós helyzetekben próbálják ki magukat és ez alapján alakítsanak ki reálisabb képet saját erősségeikről, és lehetőségeikről. A felkészítő program célja tehát az önismeret, pályaismeret fejlesztése. Ha a folyamat végén a foglalkoztatási tanácsadó támogatásával a fiatalnak sikerül elhelyezkednie, az a program egyik legfontosabb eredménye, de nem az egyetlen sikerkritérium. – tudjuk meg.
Ezek a munkapróbák nagy fordulópontot jelentenek a fiatalok életében, mert saját tapasztalatra tesznek szert, ennek köszönhetően pontosabb képet kapnak arról, milyen feladatokban érzik jól magukat, milyen munkakörnyezet illik hozzájuk, és mely elképzeléseiket érdemes tovább gondolni.
Ez a szülőknek is megnyugtató lehet, hiszen gyermekük nem feltételezések, hanem saját tapasztalatok alapján hozhat döntéseket. Ha pedig kiderül, hogy egy adott irány mégsem megfelelő számára, a szakemberek segítenek meghatározni, milyen további lehetőségek és fejlesztő programok támogathatják a következő lépést.
Ezen az oldalon a komplex minősítéshez, a megváltozott munkaképesség megszerzéséhez, pénzbeli juttatásokhoz lehet informálódni. Ez pedig az Egységes fogyatékosságügyi Információs Portál.
Alapítványok, ahol álláskeresési tanácsadással foglalkoznak:kezenfogva.hu/, motivacio.hu/ , nemadomfel.hu/, autikum.hu/ és https://salvavita.hu/.
Kiemelt kép: Salva Vita Alapítvány
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
