Akár tíz évig is fertőzhet, aki nem tudja, hogy HIV-pozitív, a kezelt betegtől viszont nem kell félni! – AIDS világnap

Rohamosan fejlődik a HIV-terápia. Aki gyógyszert szed, nem fertőzi meg sem a partnerét, sem a gyermekét, sem az orvosokat. Senkit sem. A rendszeres HIV-szűrés megóvja a beteget és azokat is, akiket ő öntudatlanul fertőz. A nőkről nehezebben terjed a betegség. Még mindig sok a tévhit a HIV-ről.

Kétszáznál több új HIV-fertőzöttet regisztrálnak évente Magyarországon, de közülük hozzávetőleg negyvenen már AIDS-esek. Az AIDS a végstádiuma a HIV-fertőzésnek. Átadható a betegség vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal és anyatejjel. De nem kapható el izzadtságtól, könnytől, orrváladéktól, nyáltól, vizelettől vagy széklettől.

Minél előbb derül ki a fertőzés, annál kevésbé változik a beteg élete és annál kisebb az esély mások megfertőzésére. Egy AIDS-esen diagnosztizált női beteg azt mesélte, hogy 5 évvel ezelőtt azt mondta az orvosa: nem lesz rövidebb az élete, mert olyan jó gyógyszerek vannak már és gyereket is szülhet. Ő szült már kettőt is, egyet még akkor, amikor nem tudta, hogy beteg. Szoptatta is két évig a kisfiát, és úgy sem fertőzte meg. A második gyereknél biztos volt abban, hogy egészséges lesz, mert gyógyszert szed és nem fertőz.

Korábban egy HIV-vel élő nagymama mesélte el 21 évvel ezelőtt megváltozott élete történetét.  

Az AIDS világnapján Dr. Riczu Alexandra, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus szakorvosjelöltje válaszol kérdéseinkre.

Több, mint harminc évvel a betegség megjelenése után is keveset tudunk a HIV-ről, alapvetően túlzott a félelem a betegektől. Igazából, nem attól a fertőzöttől kell félni, akit kezelnek, hanem attól, aki maga sem tudja, hogy továbbadhatja a vírust?

Valóban, a WHO 2018-ban kijelentette, hogy az elmúlt két évtized alatt végzett kutatások bizonyították, hogy a HIV terápia hatékony a HIV átadásának csökkentésében; vagyis ki lehet jelenteni, hogy a méréshatár alatti vírusszámmal rendelkező HIV-fertőzöttek nem adják át a vírust.

Hány évig lehet úgy élni, hogy valaki nem tudja, hogy fertőzött? 

Körülbelül 8-10 év, mire annyira leépül az immunrendszer, hogy megjelennek a különböző fertőzések, daganatos szövődmények, aminek kapcsán diagnosztizálják azt, aki nem jár rendszeresen szűrésre. Ez persze esetenként lehet eltérő, akár évekkel is, mindkét irányba.

Amikor kiderül a fertőzés, mennyi idő alatt lesz nulla vírusszáma valakinek, vagyis mikor válik nem fertőzővé? Meddig tarthat a nulla vírus? 

Ez függ attól, hogy mennyi a kiindulási víruskópiaszám, illetve milyen terápiát kap, de azt összességében el lehet mondani, hogy megfelelő gyógyszerszedés mellett várhatóan fél éven belül méréshatár alá kerül a vírusszám. Addig lehet méréshatár alatt tartani, amíg valaki fegyelmezetten, minden nap pontosan beveszi a gyógyszerét.

Mikor lehet vírusszám-mérést kérni? Nem HIV-vel kapcsolatos egészségügyi vizsgálathoz kell-e bizonyítéknak?

A kópiaszám-mérés a hosszú távú gondozás, a terápia nyomon követésének része, általában félévente, 6-9 havonta nézik a gondozott betegeknél, külön kérni nem lehet. Nem kell orvosi vizsgálatokhoz alkalmanként megmérni, mivel aki rendszeresen szedi a gyógyszert, annak a félévente mért határérték alatti vírusszám elég, hogy meggyőződjünk a tartós vírusszuppresszióról.

Nagyon fegyelmezett gyógyszerszedést igényel a betegség. Eleinte, a 80-as években, naponta akár tízszer kellett figyelni arra, hogy melyik gyógyszert kell bevenni húsz perccel evés előtt, melyiket evés után, melyiket narancslével, melyiket tejjel. Mennyiben változtak mostanra a gyógyszerek? Kevesebb tablettát, kisebb mellékhatásokkal járót kapnak?

A HIV-fertőzés kezelése az elmúlt 40 év egyik orvosi sikertörténete, a legújabb gyógyszerek mind rendkívül hatékonyak és kevés mellékhatással járnak. Nagy gyógyszerarzenál áll már a rendelkezésre, hogy testre szabott terápiát lehessen választani, figyelembe véve számos tényezőt: többek közt a kiindulási állapotot, társbetegségeket, egyéb gyógyszereket, gyógyszerszedési fegyelmet stb. Egyre kevesebb tablettát kell szedni, akár csak napi egyet, de alapvetően a cél a megfelelő hatóanyag kiválasztása, nem a lehető legkevesebb tabletta.

Van már szó havi egyszeri injekcióról is, arról mit lehet most tudni? 

A havi egyszeri injekció létezik, bizonyos kritériumoknak meg kell felelni a betegeknek, akiknél alkalmazni szeretnék, de jelenleg Magyarországon még nem elérhető.  

Igaz, hogy a fertőzött nők ritkábban adják át a betegséget, mint a férfiak? Illetve, hogy a nők csak akkor fertőződnek meg, ha seb van a nemiszervükben? 

A legnagyobb rizikó az átadásra az anális szex, azonban a vaginális szex során is át lehet adni, mindkét irányba. Valóban, összehasonlítva a nő könnyebben kapja el egy fertőzött férfitól, mint fordítva. Ennek részben az az oka, hogy a női nemiszervben nagyobb felületen van jelen a fertőzésre/sérülésre érzékeny nyálkahártya, másrészt az aktus során a vaginába nagyobb mennyiségű fertőzött ondó kerül. Ha van a nemiszerven valami nagyobb sérülés, például más nemibetegség miatt kialakult fekély – mint herpesz, szifilisz esetén -, az fokozza az esélyt az átadásra.  

Mennyi az esélye, hogy kezeletlen nő megfertőzze a gyerekét? Szülés előtti HIV-szűrés segíthet?

Sok tényezőtől függ. Kezeletlen esetben 15-45 százalék az anyáról újszülöttre átadás veszélye. A szülés és a szoptatás a legrizikósabb, 15-15 százalék; a terhesség alatt sokkal kisebb az esélye. A szülés előtt HIV-szűrés abban segíthet, hogy pozitivitás esetén megfelelő megelőző lépéseket lehessen tenni, hogy az újszülött a szülés során ne fertőződjön meg. De alapvetően inkább a minél korábbi, akár a terhesgondozás részeként, az első trimeszterben végzett szűrés lenne az ideális. Pozitivitás esetén meg lehet kezdeni az antiretrovirális kezelést, ami nagy mértékben lecsökkenti az átadás esélyét. 

Bárki kérhet HIV- szűrést? Ingyenesen? Kinek ajánlja elsősorban? 

Bárki kérhet, vannak pontok ahol lehet ingyenesen, anonim módon kérni, emelett nem anonim módon, a nemibeteg gondozókban. Annak javasolt kifejezetten, aki gyakran váltogatja a partnereit, nem védekezik óvszerrel, védekezés nélküli anális szexet folytat, intravénás kábítószerhasználó közös tűhasználattal. Ezek a kifejezetten magas rizikójú helyzetek. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy nem szükségszerű kockázatos életmódot élni ahhoz, hogy valaki HIV-vírussal fertőződjön: mivel a betegség évekig tünetmentesen zajlik, akár a beteg, akár a partnere évekkel ezelőtti kapcsolatából is magával hozhatta anélkül, hogy tudna róla. 

Van Magyarországon kontaktkutatás? Kérik valahol a betegeket, hogy évekre visszamenőleg figyelmeztessék partnereiket? 

A diagnóziskor felhívjuk a beteg figyelmét, hogy jelezze a jelenlegi és akár az évekkel korábbi partnerek felé, hogy megfertőződhettek, az aktuális partnereket rendszerint le is teszteljük. Hivatalos kontaktkutatás azonban Magyarországon nincs, mert ez alapvetően egy szenzitív egészségügyi információ, így különös tekintettel kell lennünk arra, hogy betegünkön kívül csak annak adjuk tovább, akire minket ő maga felhatalmazott. 

Elvileg azt javasolják a HIV-vel élőknek, hogy ne beszéljenek róla, mert mások félelme miatt elveszíthetik a munkájukat, széteshet a családjuk, elveszíthetik a barátaikat. Ön egyetért ezzel? El tudja képzelni – a tapasztalatai alapján -, hogy nem esne baja annak, aki nyilvánosan felvállalja, hogy fertőzött? 

Ezzel ilyen formában nem teljesen értek egyet, hiszen egy titokkal együtt élni nagyon nehéz, sokkal könnyebb, ha a nehezebb időszakokon egy támogató környezet át tudja segíteni.

A HIV azonban még mindig egy súlyosan stigmatizált betegség, amit nagyon sok tévhit vesz körül. Fontos, hogy a beteg olyan, számára bizalmi helyzetben lévő hozzátartozókkal ossza meg, akik nem élnek vissza az információval, nyitottak arra, hogy a többet megtudjanak a betegségtől, a tévhiteket szétoszlassák, és támogatást tudjanak nyújtani.

A diagnózis megismerése utáni időszakban az érintettek nagyon feldúlt lelkiállapotba tudnak kerülni, nem biztos, hogy az ember ilyenkor jól méri fel, hogy ki lehet ilyen személy körülötte. El tudom képzelni, hogy valakinek nem esik baja attól, hogy felvállalja a betegségét, de jelenleg ehhez vagy nagyon elfogadó környezetre van szüksége, vagy nagy kitartásra, hogy folyamatosan felvilágosítja a vele kapcsolatba kerülőket.

Mitől félnek az orvosok? Mitől nem kellene félniük? Milyen balesetek voltak? Elég információ jut el hozzájuk a HIV-fertőzés legfrissebb tudnivalóiról? 

Inkább sajnos az információhiány, a tévhitek, az évtizedekkel ezelőttről maradt rossz beidegződések a jellemzőek. Magyarországon nem volt még olyan eset, ahol egészségügyi dolgozó tudottan munkahelyi balesetből származóan fertőződött volna meg. Valóban kockázatos egészségügyi baleset esetére van lehetőség post-expozíciós profilaxisra, a fertőzés kialakulásának megakadályozására. A gyógyszerszedő, igazoltan tartósan méréshatár alatti kópiaszámmal rendelkező páciensek nem tudják átadni a vírust, így nem jelentenek veszélyt az egészségügyi dolgozókra sem. Nagyobb kockázatot jelent egy nem ismert, vagy gondozatlan beteg kapcsán invazív (pl. műtéti) beavatkozást végezni. Ezért is elengedhetetlen, hogy invazív beavatkozás esetén minden betegnél fent kell tartani a HIV-vírussal, illetve az egyéb vérrel is átadható vírusokkal való potenciális fertőzés lehetőségét, és a megfelelő óvintézkedéseket minden betegnél egyforma precizitással kell betartani.

Különös veszélyt jelent-e a covid egy HIV-vel élőre? 

Inkább a kezeletlen, előrehaladott állapotú betegekre jelent nagyobb veszélyt (de ez a csoport egyéb fertőzésre is fokozottan kitett), gondozott, méréshatár alatti kópiaszámú betegekre nem jelent nagyobb veszélyt, mint a nem érintett populációra.