Óriási a hype a természetes kozmetikumok körül, és még nagyobb a natúr-washing átverés. Szakértőkkel teszünk egy kis rendet a fejekben, hogy tényleg hatékony, egészséges és környezetre legkevésbé ártalmas kozmetikumokat választhassunk. Mert a természetes bőrápolás az egyik legjobb dolog, ami a szervezetünkkel történhet, csak épp kérdés – a polcon tényleg természetes kence van-e.
– Vajon természetesnek tekintjük-e azt az algakivonatot, amit hatalmas üvegcsövekben és tápoldatokban szaporított spirulinából állítanak elő számunkra? Vagy azt a mikrobiológiailag előállított alapanyagot, amit valamiféle egysejtűek készítenek számunkra tervezett biokémiai reakcióban ipari reaktorokban?
Az ütős gondolatébresztők Dr. Torma Viktória vegyészmérnöktől, a Dermakadémia kozmetikumkészítő iskola tulajdonosától származnak, aki egyébként a magyarországi engedélyeztetési folyamatokban is segíti a hazai kozmetikumgyártókat. A kérdések nem állnak olyan messze a piperetükrünktől, a természetes kozmetikumok alapanyagait is érinti.
A természetes kozmetikum jobb az egész szervezetnek – de mi számít annak?
A természetes kozmetikumok gyártóinak jó része beleteszi az energiát abba, hogy egy egészséges és az ökoszisztéma szempontjából is fenntartható terméket adjon a vásárlóinak.
Van viszont egy jó részük, akikre érdemes gyanakodni, mert sokan túl nagyvonalúan bánnak a “természetes kozmetikumok” kifejezéssel, miközben az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients vagyis a kozmetikai összetevők) listájukban a legdurvább parabénekkel vagy méreganyagokkal vannak tele készítményeik. Ők azok, akik a látszatokra adnak a valóság helyett.
Ha az összetevők egy kis része természetes, akkor ezt már be is építik a marketing tervbe. Pedig néhány százalék mesterséges anyag is elég ahhoz, hogy semmilyen értékrend szerint ne lehessen ebbe a kategóriába sorolható a készítmény.
Nehéz eligazodni, ki képvisel valódi értéket és ki az, aki ezt csak állítja. Meg hát, kinek hol a határ.
Dr. Torma Viktória szerint többfajta definíció létezik arra, mi a természetes és mi a natúr – ez a két kifejezés sem feltétlen szinonimái egymásnak.
Az ő megfogalmazásában a natúrkozmetikum szabvány szerinti összetevőkkel készül, a természetes kozmetikum pedig a bőr természetes folyamatait támogatja.
Hogy itt hol a konkrét eltérés, a cikk további részéből szépen lassan derül ki.
A legnagyobb problémák, amik félreviszik a jószándékot
A felhasználó jórészt azt várja egy natúrkozmetikumtól, hogy egy természetes bőrtámogató kence legyen. A natúrkozmetikai definíciók viszont általában inkább környezetvédelmi, mintsem egészségügyi megfogalmazások. Például emiatt lehet még mindig a “természetes” samponok összetevője a szuper irritatív SLS (csak más SCS tenzid néven).
A tisztázatlanság problémája tehát a legnagyobb a natúrkozmetikai iparban, egyszerűen nem tudjuk azt sem, milyen kérdéseket tegyünk fel ezzel kapcsolatban.
– A natúrkozmetikum mindenre illik és semmit nem mond fogalom – gondolja a vegyészmérnök is.
Égető szükség lenne egy következetesen betartott közmegegyezéses meghatározásra arról, mi a “természetes kozmetikum”, fontos lenne gátat szabni az erős hatóanyagok nyakló nélküli használatának és annak is, hogy nagyanyáink szoknyája mögé bújva mondjuk azt félműveletlenül, hogy természetes az, aminek összesen pártíz éves, egyébként laboratóriumi hagyománya van.
Azt hazudnak a címkére, amit akarnak, mi meg jobb híján elhisszük
Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet anyja átverések sorát látja szakmájában.
– Rengeteg a hazugság. A fogyasztó megtévesztése. A hatóságok, ha éberek is, a gyártó cég maximum kifizeti a büntetést, és vígan árulja tovább a kőolajas, szintetikus segédanyagoktól hemzsegő holmit.
– Gyakori a piktogram gyártás is. A grafikusok megterveznek apróbb jelzéseket, amelyek valamilyen állítást tartalmaznak. Plecsni formátumban ráhelyezve a csomagolásra, az az érzete támad az embernek, hogy ezt egy, a cégtől független cég igazolta a termékről. Pedig csak ügyes grafikai fogás.
– A túlzó ígéretek, vagy a metaforákba bújtatott sugalmak egyaránt nagyon gyakoriak. Előbbi sokszor szimpla hazugság, utóbbi költői képbe bújtatott átverés, amely mögött nincs klinikai vizsgálat – mondja Eszter.
Még a zsákfalvak neves füves asszonyainak két kezével kevert kencéi közt is fellelhető botrányos minőségű vagy természetesnek mondott kozmetikum, ami nem az. Hát még a nagy gyártók, akik lehet, hogy valaha természetes kencékkel indultak, de valahol a kókuszpálmalevélből készült aktív szenes fogporig vezető úton elvesztették ezeket az értékeket.
Eligazodni a natúrkencék világában bonyolult.
Az EU-ban legálisan forgalomba hozott krémek mindegyike törvény szerint biztonságosnak számít. Komoly termékinformációs dokumentációt kell letenni az asztalra ahhoz, hogy eladhatóvá váljon. Más kérdés, hogy mi van a tégelyben.
– Valójában nincs törvény arról, mi számít natúr alapanyagnak.
– Létezik két EU szabvány, ami megmondja, hogy mit sorol a természetes kategóriába (természetes alapanyagokból keletkező, kémiai változás nélkül kinyerhető alapanyagokat), és mit nevez természetes eredetűnek (természetes anyagokból, vagy inkább megújuló forrásból kinyerhető alapanyagokból a zöld kémia elveinek betartásával keletkező anyagokat). – avat be.
– Ez az a szabvány, aminek gyakorlati felhasználását látjuk, amikor a kozmetikumokon megtaláljuk a „97% Natural Origin” feliratú címkét.
Nem mond semmit arról, hogy milyen eredetű pontosan az alapanyag, csak azt, hogy megújuló forrásból származik, és a zöld kémia elvei mentén előállítható – mondja Dr. Torma Viktória, aki néhány közkeletű tévedést is eloszlat az alábbiakban.
Példák arra, amit természetesnek vagy hatásosnak gondolsz, de nem azok
- Problémás lehet, ha az összetevők között van komoly mennyiségű (>0,3%) retinol. Bár a retinol az A-vitamin, az élő szervezetben koncentrációja természetes körülmények között ennél több nagyságrenddel kisebb. Ráadásul a retinol nem eltolja a biokémiai folyamatok egyensúlyát, hanem nagy koncentrációja esetén új reakcióutakat nyithat meg. Maga a hatóanyag eredete sem természetes, a legtöbb retinolt szintetikusan állítják elő az iparban.
- Peptidek közt elenyésző az, ami természetes forrásból származik, de persze van ilyen. Itt leginkább ugyanolyan elvi probléma áll fenn, mint a retinol esetében. A peptidek a retinolhoz hasonlóan erős hatású hatóanyagok. Működési mechanizmusuk nem követi a bőr természetes reakcióútjait, nem a bőr biokémiai folyamataiba belesimulva működnek.
- A C-vitamin lehet természetes forrásból származó, és vele nem az a baj, hogy nem természetesen hat. Hanem hogy nagyjából sehogy. Bőrsejteken végzett mikrobiológiai vizsgálatok alkalmával a C-vitamin nagyon széles spektrumú hatását mutatták ki: rugalmasító, ránctalanító, antioxidáns, halványító hatású anyag képét mutatták a labortesztek. Amikor klinikai vizsgálatokra került a sor, a kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a várt csodás hatás elmaradt.
Ennek tulajdonképpen nagyon egyszerű kémiai oka van, de akárhogy is: a tiszta C-vitamin egyáltalán nem szívódik át a bőr védőrétegén. A C-vitamin származékok persze igen.
Ám ahhoz, hogy ezek hassanak, nagy mennyiségben (5%) kellene jelen lenniük a kozmetikumban, ehhez viszont drágák. A C-vitamin szérumok hatékonyságának titka a melléjük adagolt, ugyanazon képességekkel bíró niacinamid, vagy más speciális hatóanyag.
Sokszor elég az ásványvíz és arcolaj
Szakonyi Eszter maga is készít profi kozmetikumokat, szerinte a természetes kozmetikum fogalma szűken kimerül az aroma-, gyümölcs- és ásványvizek, növényi olajok, illetve növényi macerátumok vonalán. Ám a piaci kereslet és a hemzsegő “toxikálódott, hamis és félhamis reklámok” miatt egy kozmetikában vagy boltokban kapható készítménybe kénytelenek beletenni más összetevőket is.
– Kiválogatjuk azokat hangzatos, de már hatásos és még tiszta megoldásokat, amellyel mindenki megtalálja, amit keres. Így kerülhetnek még a termékekbe peptidek, tengeri alga kivonatok, fermentátumok és szén-dioxid kivonatok – mutat rá a miértekre Szakonyi Eszter.
Talán ezen a ponton kellene átgondolni a vásárlói attitűdünket. A természetességbe belesimul-e, hogy mindig az újabb és menőbb kivonatok felé kacsintgatunk, vagy meg tudunk elégedni egy búzacsíra olajos kencével? Hiszen nem minden a gyártó felelőssége.
A természetes bőrápolás a ránk szabott öltöny, az ipari krém a fast fashion
A nehézségek ellenére egyébként megéri natúrkozmetikumra váltani, a két szakember szerint is a legjobb dolog, ami a bőrrel történhet, az a lehető legtermészetesebb alapanyag.
Dr. Torma Viktória szerint senki se tudja kémiai eszközökkel bizonyítani, hogy a búzacsíra kivonatból készült panthenol másképp hat, mint az ipari előállítású.
De nagyon erős és sokszorosan megerősített tapasztalat, hogy a természetes kozmetikumokra való átállás sokkal szebb bőrképet eredményez, akár néhány hét alatt is.
Ennek oka talán abban keresendő, hogy a natúrkozmetikumok legtöbbször nagyobb arányban tartalmaznak természetes növényi olajoklat, mint társaik.
– A növényi olajok természetüknél fogva jobban, sokrétűbben és hatékonyabban ápolják a bőr védőrétegét, mint mesterséges bőrpuhító komponensek. Zsírsavaik ráadásul részt vesznek sokféle szabályozó és gyulladáscsökkentő biokémiai folyamatban is a bőrünk belsejében. Egyszerűen beilleszkednek bőrünk természetes folyamatiba – mondja Dr. Torma Viktória
A bolti krémek és a saját magunk által elkészített vagy elkészíttetett kence közti különbség ugyanaz szerinte, mint a sarki kifőzdében megvett étel és a saját főztünk közt, vagy a konfekció és a szabott öltöny közti óriási szakadék.
Nem kell vég nélkül a hámlasztó meg a retinol
A lakosságra szabadított nagyon erős hatóanyagok az utóbbi években már a dermatológusokat is aggasztják. Hogy miért problémás ezek használata, és milyen tapasztalatokat szereztek a tudomány, a kozmetika és a gyártás területén, szintén megkérdeztük a szakmai képviselőket.
Kontraproduktívvá válhat például a mindennapos erős hámlasztás, a szódabikarbónás száraz samponozás és a határtalan retinol használat. És ezek csak kiemelt példák, van még jópár ilyen baklövés.
A 2%-nál kisebb AHA-sav koncentrációjú hámlasztók még beilleszthetők a bőrápoló rendszerbe. Vegyészmérnöki szemmel azonban a rendes hámlasztó krémek naponta való használata érzékennyé, gyulladttá és sebezhetővé tehetik a bőrt.
– A szódabikarbónás száraz samponozás hajmeresztőnek hangzik. A lúgos kémhatás sem a bőrnek, sem a hajszálaknak nem ajánlott: mindkettőben káros folyamatokat indít el – teszi hozzá röviden a Dermakadémia tulajdonosa, aki az iskolájában rengeteg saját receptúrát használ kencekészítő növendékeivel.
A mindenre használt retinol a tudományos bizonyítékok alapján átrendezi a bőr biokémiai folyamatait.
Kozmetikusok tapasztalata alapján a túlzott és hosszú távú retinol használat elvékonyítja, ezzel sebezhetővé teszi a bőrt – véli a vegyészmérnök.
Szakonyi Eszter némi iróniával mondta el nekünk, hogy a szépészeti intézetükben hálásak a savaknak és retinoidoknak, soha ennyi érzékenyített és elvékonyított bőrű ember nem kereste még fel őket, mint az elmúlt években.
– Ez az őrült gyakorlat rengeteg új vendéget generál számunkra, és persze még több vevőt, az érzékenyített bőrökre szánt termékeink iránt. Viccet félretéve: igyekezzünk megőrizni a bőr normál pH-ját a bőrápolás során. Ha ettől eltérünk, az inkább enyhén savas legyen, mint lúgos. Maximum enyhén savas (pH 4.5) termékeket használjunk, ennél savasabbakat rendszeresen ne! Heti 1-2 alkalommal koptassunk mértékletesen, amelyhez többféle dörzsanyag alkalmas lehet. – mutat rá a szakember.
Eszterék cellulóz gömböket használnak, de titkos favoritja a szőlőmagőrlemény és a kávézacc.
Szerinte fényvédőt lehet használni nappalra, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeket 2-3 óránként újra kell kenni összetételtől teljesen függetlenül. Néhány óra múlva ugyanis már nem nyújtják a rájuk írt védelmet.
A szépségápolási rutin, amit érdemes követned
Szakonyi Eszter hisz a tisztítás, mértékletes koptatás és hidratálás hármasában, szerinte ezzel nem lehet nagyon ártani a bőr flórájának, és a megfelelő védőképesség megtartható.
– A mai, számomra rettenetesen veszélyesnek tűnő sav és retinol divatú világban ez már fél siker – teszi hozzá.
A rendszeresség és a kíméletesség elengedhetetlen, inkább legyen szerényebb a használt termékpaletta, minthogy a drága és divatos kozmetikumokat hébe-hóba kenjük fel. Ráadásul a csodákat ígérő kencék sokszor legalább akkora árat követelnek hosszú távon a bőrtől, mint amekkora változást ígérnek, véli.
Dr. Torma Viktória is hasonló véleményen van, a napi rutinhoz reggeli és esti mosakodást is társít.
– Ezt az arc szárazságától függően hetente néhányszor érdemes szappannal tenni, a többi alkalommal megteszi a szépen elosztatott lemosó tej. Ezután következhet a hidratálás. Az éjszakára szánt krémnek nem kell dúsabbnak lenni a nappalinál – mondja.
A bőr hatóanyag igényét biztosítja még, ha 6-8 hetente látja és kezeli egy natúrkozmetikumokkal foglalkozó kozmetikus.
– A közbenső hetekben így bőven elég egy jól működő hidratáló krém, heti egy radírozás, vagy enyhe hámlasztás, és hetente egy arcpakolás. Ha valakinek nagyon szükséges, heti kétszer-háromszor érdemes lehet olajos arcszérummal együtt használni a napi hidratáló krémet.
A bőr olajozása egy fantasztikus pluszt tud adni a kültakarórendszernek. Arra viszont figyelmeztetnek a szakértők, hogy vagy nedves bőrre téve használjuk, vagy tegyük emulziós krémbe, önmagukban ugyanis visszaszáríthatnak.
Dr. Torma Viktória szerint a bőrnek valójában nincs sok mindenre szüksége.
– A megfelelő hidratálás bőven elég neki: növényi olajok, gyulladáscsökknetők és antioxidánsok az összes anyag, amire legszűkebb értelemben szüksége van. Az összes bőrtünet: aknék, pirosodás, pigmentfoltok, inkább csak hangsúlyok a kezelések tervezésekor. Az egyetlen elengedhetetlen, a bőr állapotát 90 %-ban meghatározó paraméter a hidratáltság.
A bőrápolás non plus ultrája
Zárjuk a legnagyobb bőrápolási közhelyekkel ezt a cikket, mert mint tudjuk, a közhelyek alapja az igazság. A belső hidratáltság, a helyes táplálkozás, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás és a stresszfaktorok csökkentése kritikus fontosságú a szép, ápolt és legfőképp egészséges bőrkép elérésében.
Kenhetünk az arcunkra tömény kőolajat vagy az Olümposzról csöpögő nektárt is, ha nem iszunk elég vizet, és nem figyelünk a természetes folyamatainkra. Ahhoz pedig, hogy a kencék világában eligazodjunk, nagyfokú éberség és tudatosság szükséges.
nyitókép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
