Miután februárban a lengyel kormány eltörölte a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességét, Magyarország maradt az utolsó európai uniós ország, ahol még mindig csak receptre írva juthatunk hozzá a készítményhez. Nem kevés megosztottságot és hibás, illetve hiányos információt lehet tapasztalni a kérdés körül: legyen-e szélesebb körben hozzáférhető a tabletta? A témát dr. Ádám Zsolttal, a TritonLife szülész-nőgyógyász főorvosával jártuk körül, akivel a gyógyszer hatásmechanizmusától kezdve a testtudatosságunkkal és a szexuális edukációnkkal kapcsolatos elmaradásokig sok mindent érintettünk.
Hogyan hat a sürgősségi fogamzásgátló? Mi történik a szervezetünkben, amikor bevesszük?
A sürgősségi fogamzásgátló tabletták nagy dózisú hormont tartalmaznak (a fogamzásgátló tabletták napi dózisához képest jóval magasabb dózist). A pontos hatásmechanizmusa pedig mindig egy kicsit attól is függ, hogy mikor – a ciklus melyik szakaszánál – veszi be az asszony.
Ha a ciklus középideje környékén, akkor ez a nagy löketű hormon akár meg tudja akadályozni az ovulációt, tehát a tüsző repedését is.
Ha „random”, a ciklus más szakaszánál, akkor olyan átalakulást hoz létre a méhnyálkahártyában, ami nem teszi lehetővé a beágyazódást. Emellett az a hatás is felmerül, hogy kedvezőtlen terepet hoz létre a spermiumok számára, és a mozgásukat is akadályozza azzal, hogy a méhnyálkahártya és a méhnyakban lévő nyák szerkezetét is megváltoztatja – mondja dr. Ádám Zsolt.
Mi a különbség a 72 órás és a 120 órás készítmény között?
A 120 órás tabletta esetében előfordulhat, hogy létrejön a megtermékenyítés, a megtermékenyített petesejt vándorol befelé a méh üregébe (talán már a beágyazódást is megkezdi), de a tabletta által okozott méhnyálkahártya-változások megakadályozzák a megfelelő beágyazódást, és ezzel okozzák a terhesség kivédését.
Mire számítsunk a tabletta bevétele után? Lehetnek-e mellékhatásai, illetve milyen lesz a következő menstruáció?
A készítmény eltolhatja a következő menstruáció időpontját (főleg akkor, ha a ciklus második felében veszi be az asszony), és ezzel felborítja a ciklus normális kerékvágását, de utána ez általában visszaáll, rendeződik.
Egyéb mellékhatások nem jellemzőek.
Milyen tényezők befolyásolhatják a gyógyszer felszívódásának hatékonyságát?
Számít az idő, hiszen a korábban bevett esemény utáni tabletta nagyobb eséllyel dolgozik jól.
Emellett fontos, hogy valóban fel is szívódjon a készítmény – a bélműködés zavarai, illetve a gyomor- és bélbetegségek okozhatnak problémát, mivel egy sokkal gyorsabb perisztaltika mellett még azelőtt kiürülhet a tabletta, hogy felszívódna.
Akut bélhurut (hányás, hasmenés) esetén javasolt újra beszedni?
Nehéz meghatározni, hogy mivel teszünk jót. Ha arra törekszik, hogy semmi áron ne legyen várandós, és a tabletta bevételét követő 24 órán belül volt egy hányás-hasmenéses attakja az asszonynak, akkor érdemes még egyet bevennie, amikor ez elcsendesedik.
Vannak-e rizikók, úgynevezett „apró betűk”, ha már megtörtént a megtermékenyítés?
Minden gyógyszernél vannak. Hormonkészítmények esetén főleg nagyon nehéz kiszámolni, hogy kinél milyen hatással bír az adott gyógyszer.
Az a várandósság, amelyik az esemény utáni tabletta bevétele mellett továbbmegy, magas kockázatú várandósságnak tekintendő, fokozott odafigyelést igényel.
Ismert és igazolt teratogén (veleszületett fejlődési rendellenességeket okozó) hatása nincs, ám a hormonoknak éppen az a jellemzője, hogy nagyon sok helyen hatnak a szervezetben – az embrió és a magzat szervezetében is –, tehát teljesen egzakt módon megmondani nem lehet. Fontos, hogy genetikai szűrővizsgálatokkal megnézzük, hogy az embrió, illetve a magzat nem szenvedett-e valamilyen károsodást.
Történik-e vizsgálat (például vérvétel) vagy alaposabb konzultáció az esemény utáni tabletta felírásakor, vagy általában inkább csak formalitás a receptírás folyamata?
A gyakorlat szerint nincs, és nem is tudok olyan vizsgálatot mondani, amivel ezt jobbá lehetne tenni.
Ez egy olyan vészhelyzet, amikor két rossz (a tablettával okozható lehetséges mellékhatások, problémák, és az esetleges nem kívánt várandósság) közül kell a kevésbé rosszat választani, ami egyéni mérlegelést igényel.
Van-e olyan alapbetegség/tünet, ami kizárja, hogy bevehessük?
Trombózishajlam esetén merülnek fel kérdések, hiszen ebben az esetben kerüljük a külsődleges hormonbevitelt. Ebben az esetben azt érdemes mérlegelni, hogy az egyetlen tabletta által okozott trombóziskockázat-növekedés még mindig jelentősen kisebb, mint adott esetben a várandósság által okozott trombóziskockázat-növekedés.
Ha valakinek komoly trombózishajlama van, akkor elmondjuk, hogy mire figyeljen a tabletta bevételét követően.
Magyarország maradt az utolsó európai uniós ország, ahol még mindig vényköteles az esemény utáni tabletta (sőt, egyes országokban ingyenessé is tették). Mit gondolsz arról a felvetésről, hogy itthon is érdemes lenne vény nélkül elérhetővé tenni?
Ezek vészhelyzeti tabletták, nem a fogamzásgátlás eszközei. Ez az a szempont, amiért – szerintem okosan – egyelőre nem teszik vény nélkül kaphatóvá. Nincs olyan egészségügyi és szexuális kultúra, valamint egészség- és testtudatosság Magyarországon, amely mellett nyugodt szívvel el lehetne engedni.
Ha most vény nélkül, a gyógyszertárba besétálva hozzá lehetne jutni, akkor vélhetően sokan úgy szednék, mint a cukorkát.
Úgy látom, hogy ha ezt most felszabadítanák, akkor abból rengeteg olyan visszaélés lenne, ami nagyon rossz helyre vezetne. Azok az országok, ahol vény nélkül beszerezhető a tabletta, sok mindenben és a szexuális kultúrában, edukációban is előttünk járnak.
Bár csupán formalitás, hogy el kell menni orvoshoz ezért a receptért (aki kér egy ilyen receptet, az kap is), igenis visszatartó, lassító tényező, nem fogják megtenni havonta ötször.
Ha azonban úgy lehet venni a patikában, mint egy cukorkát, akkor lesznek olyanok, akik azt gondolják, hogy ez a fogamzásgátlás eszköze, és ennek megfelelően – akár egy hónapon belül – többet is bevásárolnak belőle.
Ennek a tablettának valóban vészhelyzeti megoldásnak, tűzoltásnak kell lennie.
Érdemes arra törekedni, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen alkalmazni. Az nem rossz, ha a férfinak és a nőnek a táskájában lapul egy ilyen, és ha volt egy olyan együttlét, ami nem volt előrelátható, tervezhető, akkor alkalmi megoldásként működhet. Ám ha ebből tartósabb kapcsolat lesz, vagy több ilyen helyzet előfordul az életében, akkor nem ez a megfelelő fogamzásgátlási módszer.
Januárban megjelent egy Telex-cikk egy fiatal nő történetéről, akinek azt mondta az orvos: nem ért egyet az esemény utáni tabletta használatával, és „nem fog hozzájárulni egy abortuszhoz”. Mit gondolsz, milyen jellegű kommunikációra, konzultációra van, illetve lenne szükség ahhoz, hogy a nők ilyen esetben megalázó megjegyzések helyett szakmai segítséget kapjanak?
Csak olyan közhelyeket tudnék mondani, ami szót sem ér.
Az egészségügyi átalakulásnak része kell, hogy legyen, hogy felnő egy olyan generáció, aki már abban szocializálódik, hogy az orvos elveszíti azt a szent, tévedhetetlen és felsőbbrendű szerepét, amiben évtizedekig volt.
A fiatal generáció sokkal empatikusabban, megértőbben és egyenrangúbban áll ezekhez a kérdésekhez. Úgy vélem, az orvostársadalom ki fogja lökni magából azokat, akik ennek nem felelnek meg. Talán nem is nagyon kell ezt szavakba önteni, mert ez egy önszabályozó folyamat lesz – nem tanítani kell, hanem engedni megtörténni. Ez nem maradhat így.
Az emberek már nem fogadják el az orvos felsőbbrendű, nagyképű, megalázó viselkedését, hiszen tudják, hogy ennek nem így kell lennie.
Amíg zárt világban éltünk, vagy éltek az elődeink, addig ez egyfajta feudális elmaradottságot jelentett és elfogadott volt, de azzal, hogy a világ kinyílt, már mindenki tudja, hogy a modern, civilizált társadalmakban ez nincs így.
Abban hiszek, hogy akinek van empátiája és minimális kommunikációs készsége, az segítség nélkül is meg tudja ezt valósítani.
Akinek nincs, az egy kicsit olyan, mint amikor a medvét megtanítják biciklizni – persze ráül és tekeri, de nagyon szerencsétlenül néz ki rajta. Akinek nincs empátiája, és nincsenek kommunikációs készségei, azt ki fogja lökni magából az orvostársadalom és az orvoslás.
A sürgősségi fogamzásgátlók szélesebb körű hozzáférhetőségét ellenzők között vannak, akik vallási, illetve erkölcsi szempontokra hivatkoznak. Mit gondolsz, hogyan lehetne nagyobb sikerrel megismertetni az emberekkel, hogy ez nem egyenlő az abortusszal, és hogy egy nemkívánatos terhesség adott esetben nagyobb kockázatot jelent a nők egészségére, mint a készítmény beszedése?
Mindaddig, amíg álprűden, tabutémaként kezeljük, és elpolitizáljuk a nemiség kérdését, valamint szemérmesen azt mondjuk, hogy a szexuális edukáció pusztán a család feladata, addig sajnos nem tudunk szexuális kultúráról, vagy épp testtudatosságról beszélni.
Két kamasz gyerekem van, akik biológiaórán megtanulják, hogy mi a különbség az egyszikű és a kétszikű növények között, halálpontosan tudják a kakastaréj öröklődési mintáját és a földigiliszta életciklusát,
de egyetlen szó sem esik a szexualitásról. Teszik ezt úgy, hogy a 13-14 évesek már finoman szólva nyitottak – vagy nyitottak lennének – erre a kérdésre, de a tanterv jelenleg semmilyen edukációt nem tartalmaz erre nézve. Nullát.
És paradox módon korlátlanul hozzáférnek minden létező szexuális tartalomhoz, onnan pedig megkapják azokat a téves információkat, amik csak rontanak a helyzeten. Innentől kezdve, amíg a szexuális nevelés nem jut el olyan szintre, hogy tényleg tartalma legyen, addig helyesnek tartom, hogy az esemény utáni tabletták nem válnak vény nélkül kaphatóvá.
nyitókép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
