Dr. László Móni szakterülete a személyes márkaépítés, ami talán még soha nem volt annyira hangsúlyos, mint napjainkban. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen kiváló eszköz az üzleti- és karriercéljaink megvalósításához. A közösségi média térnyerésével pedig bárki könnyen szerezhet ismertséget, azonban ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy erős és hiteles személyes márkát építsünk.
John D. Rockefeller szállóigévé vált kijelentése különösen igaz hazánkban, amelyet első milliójának eredetét firtató kérdésre tett:
„csak arról ne kérdezzenek!”
Legalábbis a magyar közvélekedés szerint, hiszen makacsul tartja magát az a tévhit, hogy egy sikeres ember csak másokon átgázoló, törtető gazember lehet, aki tisztességtelenül ért fel a csúcsra.
– Valóban Kelet-Európában, és így hazánban is meglehetősen sajátosan viszonyulunk a sikerhez és a sikeres emberekhez – mondja dr. László Móni, személyes márka szakértő.
– A közvélekedés szerint minden sikeres ember törtető és könyöklő gazfickó, ugyanakkor a kutatások ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
A törtetők ugyan sikeresek lehetnek, de ez csak átmeneti állapot: viszonylag gyors és rövid távú siker az övék. – mondja a szakértő.
– Ezzel együtt is olyannyira mélyen gyökeredzik ez a vélekedés, hogy még az objektíven sikeres emberek sem azonosulnak a saját csoportjukkal. Ennek köszönhetően – miközben mindannyian vágyunk mások elismerésére, hiszen ez mélyen emberi dolog – tartunk attól, hogy eredményeink és teljesítményünk megosztásával kivívjuk mások irigységét és rosszindulatát.
Ezért aztán hajlamosak vagyunk arra, hogy inkább elhallgassuk a teljesítményünket és az eredményeinket – jegyzi meg dr. László Móni.
Ez a feloldatlan belső konfliktus pedig akadályozza a karrierépítést, és így a személyes márkaépítést is. Hiszen a személyes márkaépítés a szakmai érvényesülés egyik fontos eszköze. László Móni Titkos hírnév című második könyvében, a személyes márkánk építéséhez kínál szempontokat és praktikus tanácsokat.
Ezúttal elsősorban introvertáltaknak, hiszen ők azok, akiknek úgy kellene felhívniuk magukra a figyelmet, hogy valójában a feltűnéskeltés nem része az eszköztáruknak, és a legalapvetőbb késztetéseikkel ellenkezik.
A jó hír az, hogy az introvertált beállítottság nem akadály.
– Számos példa bizonyítja, hogy introvertáltként vagy visszahúzódóbb extravertáltként is sikeresen alkalmazhatóak a személyes márkaépítés stratégiái. Például, hogy csak néhányukat említsem Angela Merkel, Julia Roberts vagy Bill Gates.
Ezek az esetek rávilágítanak arra is, hogy egy személyiségvonás – ez esetben az introvertáltság – önmagában még nem jó vagy rossz, hanem előnyök és hátrányok olyan keveréke, amelynek értékét az adott helyzet mutatja meg – mondja a személyes márka szakértő.
– Ez egyúttal azt is jelenti, hogy tudatosan törekedhetünk olyan helyzetek megteremtésére, amelyekben a javunkat szolgálják a személyiség vonásaink. – avat be dr.László Móni.
A személyes márkaépítés egyik kulcsfontosságú eleme a kapcsolatépítés, de sokan tévesen gondolják azt, hogy akkor alakítják jól a kapcsolati hálójukat, ha minél több emberrel veszik körbe magukat.
Ezzel szemben, a jól működő kapcsolati háló nem mennyiségi kérdés, hanem a kapcsolatok minőségén és sokszínűségén múlik.
Ugyanez igaz a virtuális térre, különösen a közösségi médiára, ahol hajlamosak vagyunk pusztán a lájkok mennyiségével foglalkozni, pedig ez a terület szakértője szerint ez nagyon félrevihet minket a személyes márkánk építésekor.
– A személyes márkaépítés nem az önmagáért való hírnév megszerzéséről szól.
A célja az, hogy azok az emberek ismerjék meg valós tudásunkat és tényleges képességeinket, akik a szakmai érvényesülésünket támogathatják. Ebből az is következik, hogy az ismertség önmagában nem elég, hiszen ez egyaránt lehet negatív vagy pozitív előjelű. – mutat rá a szakértő.
– A személyes márkaépítés esetében az ismertség funkcionális, vagyis a célja például, hogy több vagy jobb ügyfelünk legyen, jobb feladatok találjanak meg bennünket, vagy épp minket kérjenek fel egy pozícióra, ha alkalmazottként szeretnénk dolgozni.
Ha ezt átgondoljuk, akkor világossá válik, hogy nem feltétlenül a posztok alatt elhelyezett lájkok vagy szivecskék mennyisége számít. A kevesebb több lehet, ha közben jó felkéréseket, megbízásokat kapunk. Ezért érdemes feltenni a kérdést magunknak:
mi a fontosabb a posztunk alatti reakciók mennyisége vagy a minőségi megkeresések, megbízások növekedése? – kérdi a szakértő.
Dr. László Móni szerint a személyes márkánk építéséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen tudásunk, teljesítményünk, hiszen ez az alap, amire építkezünk. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez még önmagában nem garantálja a sikert.
Ha az egyéni teljesítményt sikerre szeretnénk váltani, akkor azt mások számára láthatóvá kell tennünk, vagyis bizonyos mértékű ismertség elengedhetetlen. Azonban, ha az ismertség nem párosul elismertséggel, akkor semmire sem megyünk.
Egyáltalán nem mindegy, hogy miről ismernek mások, milyen minőségeket társítanak a nevünkhöz. Azonban, ha erős személyes márkát szeretnénk birtokolni, akkor van még egy dimenzió, amire tekintettel kell lennünk.
– A negyedik dimenzió a kedvelhetőség. Ez még véletlenül sem azt jelenti, hogy mindenki szeressen bennünket, hiszen ez amúgy is lehetetlen. A kedvelhetővé válás útja nem az, hogy minél rokonszenvesebbé próbáljunk válni, hanem az, hogy hús-vér emberként mutassuk meg magunkat.
– Ezért a személyes márkánknak sem tökéletesnek kell lennie, hanem emberinek. Ez azt is jelenti, hogy érdemes a sebezhetőségünket is vállalnunk – tette hozzá dr. László Móni.
Vannak, akik kissé félreértelmezik a személyes márkaépítést, és arra törekednek, hogy önmaguk tökéletesre csiszolt verzióját mutassák meg. Teszik mindezt azért, mert úgy gondolják, hogy mások akkor fogják kedvelni őket, ha mindig azokat a tulajdonságaikat és képességeiket hangsúlyozzák, amelyeket előnyösnek vélnek. Azonban ezzel legfeljebb az emberek elismerését vívhatjuk ki, de nem feltétlenül válunk kedvelhetővé.
Ha fel tudjuk vállalni a gyengeségeinket is, ha képesek vagyunk a sebezhetőségünket is megmutatni, akkor már jó úton járunk.
– Igaz, hogy az önazonosság, érzelmeink és félelmeink megosztása hozzájárul a hitelességhez, azonban a sebezhetőségünk vállalásának is lehetnek árnyoldalai. Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy akkor osszuk meg szélesebb körben is esendőségünket és kudarcainkat, ha mi magunk ezeket már feldolgoztuk és elfogadtuk.
– Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy másokra milyen hatással lehet ez. Az empátia nélküli hitelesség önző és tapintatlan. Természetesen az ideális az, ha hűek maradunk az értékeinkhez, de ezen értékek egyikének a másokkal való törődésnek kellene lennie.
– Az önazonosság és a sebezhetőség vállalása rendkívül fontos, ha hitelességre törekszünk. Azonban megfontolandó, hogy mikor, hol, hogyan tesszük ezt. A személyiségünk ezerarcú, nem feltétlenül kell minden pillanatban a teljességében megosztani.
A személyes márkánk akkor lesz hiteles, ha a ténylegesen jellemző tulajdonságainkat, valódi képességeinket, egyediségünket teszi láthatóvá. A valóságtól eltérő kép, a sablonmegoldások nem célravezetőek. Ezért jobban járunk, ha nem „receptekben” gondolkodunk, hanem először elsajátítjuk a szabályokat, majd ezeket a személyes márkaépítés során tudatosan megszegjük.
Ahogy Picasso mondja:
„Mesteri szinten tanuld meg a szabályokat, hogy utána tudatosan szeghesd meg őket!”, így valóban megmutathatjuk az egyediségünk.
Ugyanakkor eltérni az átlagostól kiemelkedni a tömegből, vállalni egyediségünk nem feltétlenül könnyű feladat. Hiszen bizonyosan lesznek olyanok, akiknek ez nem fog tetszeni. Mint ahogy olyanok is, akiknek pont emiatt jutunk eszébe, amikor épp a mi tudásunkra, szolgáltatásunkra van szükségünk.
László Móni könyve ahhoz nyújt segítséget, hogy ezen emberek körét bővíthessük azáltal, hogy mások számára is érzékelhetővé és láthatóvá tesszük tudásunkat és egyediségünket.
nyitókép: dr. László Móni
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
