Az étrend-kiegészítők családja rengeteg tagot számlál – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyilvántartásában több mint 15.000 tétel szerepel, melyek arra csábítanak, hogy használjuk őket… de vajon tényleg szükségünk van rájuk? Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa Péter Petra műsorvezetővel járta körbe a sporttáplálkozás legfontosabb kérdéseit a Diéta Dilemmában.
Komoly sportolás vagy szabadidős tevékenység?
A sporttáplálkozás a rendszeresen, illetve versenyszerűen sportolók tápanyagbevitelére és folyadékfogyasztására irányuló ajánlásokat tartalmazza. Ahhoz azonban, hogy ez a kategória igaz legyen ránk is, nem kell feltétlenül élsportolónak lennünk. Már az is elég, ha az inaktív életmódot magunk mögött hagyva, heti párszor rendszeresen felállunk a kanapéról és elkezdünk mozogni. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy mennyire módosítja az adott sporttevékenységünk a tápanyagbeviteli szükségleteinket. Például, ha valaki heti kétszer tesz egészségügyi sétát, akkor elég, ha az egészséges táplálkozás alapelveit követi a mindennapokban anélkül, hogy komolyabban beleásná magát a sporttáplálkozás rejtelmeibe. Viszont felmerült a kérdés: akkor hol húzódik meg a két sportolási forma közti határvonal?
Természetesen az egészséges, kiegyensúlyozott étkezések szintén hozzátartoznak a sporttáplálkozáshoz. Az egyéni energia- és tápanyagigényt számos tényező befolyásolja, az életkor, a nem, a genetika, a testsúly, a testösszetétel, a sportág, a táplálkozási preferencia, az időbeosztás, az egészségi- és edzettségi állapot, valamint a környezeti tényezők. Ezekre jönnek rá később a finomhangolások a célokhoz igazítva, amik elhatárolják egymástól a szabadidő- és az élsportolókat.
Testzsírszázalék értékek, amik alá nem javasolt menni
Szinte mindenki ismeri azt az aranyszabályt, hogy fogyás akkor érhető el, ha kevesebb energiát, illetve kalóriát viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Sportolók esetében viszont akár baj is lehet abból, ha nincs megfelelő mennyiségű energiabevitel.
Kinga elárulta, hogy úgynevezett RED-S-ről (relatív energiahiány szindróma) beszélünk akkor, amikor az energiabevitel és az energiafelhasználás nincs egyensúlyban, és alacsony a rendelkezésre álló energia. Az említett állapot nemcsak akkor alakulhat ki, ha a sportoló szándékosan visz be túl kevés energiát, hanem akkor is, amikor túlzott edzésmunkát végez és nem tud ehhez megfelelő energiát biztosítani. A RED-S-t mindenképp érdemes elkerülni, mert idővel nem csak a teljesítményre, hanem az egészségre is negatívan hat. A nőknél például menstruáció elmaradást okozhat a 12%-nál alacsonyabb testzsírszázalék. (Férfi sportolóknál 5% alá nem ajánlott faragni ezt a számot). Fontos megemlíteni, hogy nem csak a testünk érzi meg, ha átlépjük az egészséges határokat, hanem mindez a kognitív funkciók csökkenéséhez is vezethet.
Első az étel, második az étrend-kiegészítés
A test kizsigerelése tehát nem megoldás, nem lesz pozitív hatása, idővel mind több problémát szül. Akkor viszont felmerült a kérdés: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a teljesítmény, valamint az egészség között, és milyen szerepet játszhatnak mindebben az étrend-kiegészítők?
Kinga szerint az utóbbi években teljesen beépült a közgondolkodásba, hogy étrend-kiegészítők nélkül nincsen sport. A dietetikus személyes tapasztalatai szerint sokszor kiderül a táplálkozási anamnézis felvétele során, hogy az adott étrend-kiegészítő, melyet az érintett használ, egyáltalán nem segíti a céljait.
Támogatott tartalom
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
