Minden évben karácsony közeledtével díszbe borul minden. Az üzletekben karácsonyi zene szól, minden fényfüzérben úszik. Az egész környezet valahogy burkoltan azt sugallja: „Most jól kell érezned magad.”
Maksó Andrea viselkedéselemző, önismereti– és gyásztanácsadó írása.
De mi a helyzet azokkal, akik mégsem az elvártnak megfelelően éreznek? Akik inkább szoronganak ettől, akikre ez az egész inkább nyomást gyakorol, mint izgatottságot hoz. Az ünnepek közeledte számos probléma forrása a jól működő családokban is, de ez fokozottan igaz a rosszul működő családokra.
Sok helyen a „logisztika”, ki hol mikor legyen, ki hova mikor menjen látogatóba alapvetően konfliktushelyzetet teremt.
A rendellenesen működő családokra általában jellemző a rugalmatlanság, így az első probléma már a szervezés legelején fellép, ha az időbeni elképzelések nem esnek egybe. Az egyik leggyakoribb probléma, ha a szülők ragaszkodnak ahhoz, hogy a már felnőtt gyermekük otthon töltse a szentestét, még akkor is, ha a felnőtt gyermek már saját családot alapított.
Ilyenkor a felnőtt gyermek két tűz közé kerül, hiszen egyik irányból a szülei másik irányból a párja gyakorolhat nyomást. Enyhülést ilyenkor első lépésben a szentesték felosztása hozhat, ahol a pár egyik évben az egyik családnál, másik évben a másik családnál tölti ezt az estét. Ez az előszobája lehet annak bevezetésére, amikor később már a szentestét új, közös otthonukban töltik és karácsony másnapján, harmadnapján látogatják a szülőket.
Ahol alkoholbeteg van a családban, ott az ünnep gyakorta inkább egy sétához hasonlít az aknamezőn.
Kezdődik azzal, hogy az alkoholbeteg viselkedése mindig kiszámíthatatlan, ez eleve okoz egy nagyfokú bizonytalanságot. Akik alkoholbetegek, de funkcionálnak, azok munkaidőben nem, de azt követően és/vagy hétvégén isznak.
Ahogy elérkeznek az ünnepek és több az otthon töltött idő és a szabadnap a munka már nem adja ugyanazt a megtartó keretet, amit szokott, így gyakran egyre jobban előtérbe kerül a fokozott ivás. Ez behozza a szégyentől való félelem feszültségét a családtagokba.
Hiszen az alkoholbeteg nem tud szociális ivó lenni.
Sok esetben titok és homály övezi azt, hogy a családban valakinek alkoholproblémája van, így furcsa lenne, ha az ünnepek alkalmából a vendégeket nem kínálnák meg valamilyen alkohollal. És itt kezdődnek a problémák, mert az alkoholbeteg ritkán bírja megállni, hogy igyon, vagy tudatásban sincs saját alkoholbetegségének. A családtagok pedig félnek, hogy az alkoholbeteg elveszti a kontrollt, úgy fog viselkedni, olyat fog mondani, amivel szégyent hoz a családra.
Esetleg még attól is tartanak, hogy valaki alkoholt hoz ajándékba, aminek „megkóstolása” hasonló eredményekhez vezethet. Ugyanezen okok miatt félnek az alkoholbeteg családtagjai vendégségbe menni is.
A családtagok fenyegetve érzik magukat, hogy fény derül a családi titokra. Az alkoholbeteg felnőtt gyermeke „félve” viszi haza párját, mert nem csak az alkoholbeteg viselkedésétől tartanak, hanem attól is, hogy olyan helyzet fog kialakulni, amit nem tudnak majd kezelni és viselkedésük félreérthető lesz, vagy rossz színben tünteti majd fel őket.
Idővel a saját érdekükben meg kell tanulniuk határt húzni, hogy hol kezdődik a saját történetük, ahol ők nem mellékszereplők az alkoholbeteg oldalán, hanem főszereplői a saját életüknek.
Aztán megjelenik a gondolatokban egy furcsa világ, ahol a vágyak és a valóság nem tud egy hullámhosszra kerülni.
A felnőttben élő belső gyermek gyakran vágyik arra, hogy megélje a meghittséget, a nyugalmat az ünnepek alatt, de ésszel sokszor tudja, hogy ez nem fog valósággá válni, hiszen ez nem csak rajta múlik.
Megjelenik a hiányérzet, ami legtöbbször nem tudatosul, csak abban válik láthatóvá, hogy „nem szeretik a karácsonyt”, alig várják, hogy vége legyen, de sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy miért. Jobban szeretnek elvegyülni a hétköznapokban.
Enyhülést hozhat a probléma beazonosítása. Annak megértése, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a negatív érzelmek.
A múltat nem lehet felülírni, de adott dologhoz kapcsolódó érzéseinket a jelenben meg lehet változtatni. Például, hasznos lehet, ha a rosszul működő család felnőtt gyermeke megalkot saját magának egy új szokás-és hagyományrendszert és akkor, ahogy telik az idő optimális esetben az ezekkel kapcsolatos érzéseit is előhívja majd a karácsonnyal kapcsolatos külső ünnepi hangulat.
nyitókép: freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
