Dani mindössze 20 éves, mégis olyan felelősséget vállalt magára, amivel keveseknek kell ilyen fiatalon szembenézniük: gyámság alá vette kilenc éves öccsét, hogy a testvérek együtt maradhassanak. Édesanyjuk betegsége miatt korábban az iskolát is félbehagyta, hogy dolgozni tudjon, és gondoskodjon a családról. Azóta édesanyjukat elveszítették, új otthonba költöztek, most pedig az Anyák az Anyákért Alapítvány abban próbál segíteni, hogy berendezhessék a lakást, és Dani végre visszaülhessen az iskolapadba, hogy leérettségizhessen.
Dani édesanyja 2,5 éve lett daganatos beteg. Dani akkor még gimnazista volt, ráadásul jó tanuló. Az életük azonban egyik napról a másikra teljesen megváltozott.
Dani édesanyja súlyos betegsége miatt nem tudta befejezni a gimnáziumot és leérettségizni.
A nála jóval fiatalabb öccséről kellett gondoskodnia, miközben dolgozott, hogy fenn tudják tartani magukat.
Aztán édesanyjuk súlyos állapotban kórházba került, a 9 éves kisfiút pedig a gyámügy gondozásba vette. Dani ekkor úgy döntött, vállalja öccse gyámságát, hogy együtt maradhassanak, és a kisfiúnak ne kelljen nevelőszülőkhöz vagy állami gondozásba kerülnie.
Egy majdnem 20 éves fiatalembernek nemcsak a saját életét kellett építenie, hanem egy 9 éves kisfiúról is gondoskodnia kellett, miközben az édesanyja haldoklott a kórházban.
Dani apukája meghalt, amikor Dani még pici volt. A kisöccse apukája pedig még az édesanyjuk betegsége előtt elhagyta őket. Bántalmazó volt, alkoholproblémákkal küzdött, és semmilyen támogatást nem kaptak tőle. A bírósági pereskedést el sem kezdték, mert röviddel ezután megbetegedett az édesanyjuk, és minden anyagi és mentális kapacitásukat felemésztette a betegség, a kezelések és a műtétek sora.
Aztán az otthonuk is veszélybe került, mert a lakást, amiben éltek annak idején egy családi barát bocsátotta az édesanyjuk rendelkezésére segítségként, amikor a betegsége miatt elveszítette a munkáját.
Rezsiért cserébe lakhattak ott, de egy családi vita miatt a tulajdonosok eladték a fejük felől a lakást.
Dani ekkor kereste meg az Anyák az Anyákért Alapítványt, akik segítettek nekik új otthont találni.
A lakhatás megoldásában kért segítséget, de mikor megkérdezték tőle, mit kívánna, ha bármit kívánhatna, azt felelte:
„Anyukámat szeretném egészségesen visszakapni.”
Tudta, hogy ez a kívánsága már nem teljesülhet.
A történet folytatódott
A fiúk édesanyja augusztusban elhunyt. A gyászukat tiszteletben tartva az alapítvány eddig nem beszélt erről nyilvánosan. Szerettek volna időt és nyugalmat biztosítani számukra, hogy feldolgozhassák a felfoghatatlant.
Dani és kisöccse elveszítették az édesanyjukat. Azt az embert, akiért Dani évekkel korábban félretette a saját álmait, abbahagyta a gimnáziumot és munkába állt, hogy gondoskodhasson a családjáról.
Ketten maradtak.
A fiúkkal közel egy hónapja pszichológus foglalkozik, a tragédia után pedig gyászterapeuta is segítette őket.
Ezt a veszteséget természetesen semmilyen segítséggel nem lehet pótolni, az Alapítvány azonban most is szeretne mindent megtenni azért, hogy legalább a mindennapjaikban biztonságban érezhessék magukat.
Dani és az öccse mára beköltözhetett az új lakásba, Dani pedig – aki édesanyja gyógyulása mellett annak idején azt kívánta, hogy befejezhesse a gimnáziumot és leérettségizhessen – elkezdte tanulmányait.
Most végre elindult ezen az úton, az Anyák az Anyákért Alapítvány pedig szeretné abban segíteni, hogy végig is tudjon menni rajta.
A lakás azonban még nincs teljesen berendezve. Mostanra a családsegítő segítségével összeállt azoknak a dolgoknak a listája, amelyekre valóban szükségük lenne. Elsősorban paplanokat, párnákat és ágyneműhuzatokat, étkészletet és poharakat, valamint egy kisebb hálószobai szőnyeget keresnek.
Ezek talán apróságnak tűnnek, de két fiúnak, akiknek szinte mindent újra kell kezdeniük, nagyon sokat jelentenek.
Az Alapítvány azt szeretné, ha az új lakásuk nem csupán egy hely lenne, ahol meghúzhatják magukat, hanem valódi otthonná válhatna.
És van még valami, amiben – az eddigi rengeteg segítségen túl, amik az első felhívás után szeptemberben érkeztek – továbbra is segítségre van szükségük. A rendszeres havi támogatások összege sajnos még nem éri el azt a szintet, amelyből biztonságosan fedezni tudnák a fiúk lakhatását és megélhetését.
A szükséges havi összeget körülbelül 150 ezer forintban határozták meg. Augusztusban sikerült némi tartalékot képezni, amiből a szeptemberi kiadásokat még ki tudták egészíteni. A temetés és a beiskolázás azonban jelentős többletköltséget jelentett, így ez a tartalék mostanra elfogyott. Emiatt az alapítvány újra segítségül hívja a közösség erejét.
Októbertől havi 65 ezer forint hiányzik ahhoz, hogy Dani tovább tanulhasson, és ne kelljen iskolaidőben is dolgoznia. Ez az összeg jelenti a különbséget aközött, hogy Dani folytathatja-e a tanulmányait, vagy ismét háttérbe kell szorítania a saját jövőjét a mindennapi megélhetésük érdekében.
Dani már így is olyan terheket cipel, amelyekkel egyetlen ilyen fiatalnak sem kellene egyedül megküzdenie. Az alapítvány célja az, hogy közben neki se kelljen végleg lemondania a saját életéről és az álmairól.
Amire szükségük van:
Dani egyszer már bátorságot merített abból, hogy látta, mennyi segítőkész ember van. Mutassuk meg neki újra, hogy nincs egyedül! Hogy a kisöccsével együtt SZÁMÍTHATNAK RÁNK! Hogy a legnagyobb veszteség után is lehet kapaszkodót találni. És hogy egy fiatal fiú álma nem érhet véget azért, mert túl korán kellett felnőnie.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
