“Fertőtleníteni nincs mód a dolgozatokat” – Pár nap és kezdődik az érettségi

A vészhelyzet és a május 3-ra várt tetőzés ellenére május 4-én, hétfőn megkezdődik az érettségi. Erről döntött a kormány nagyjából két hete, és bár a társadalmi vita azóta is tart, nem tágítanak a vizsgák megrendezésétől. Nem lennénk most sem az érettségizők, sem az érettségiztetők helyében, akik egyébként örülnének a minimum kéthetes csúsztatásnak.

Életem egyik legjobb, legemlékezetesebb időszaka volt a végzős év. Már nem voltunk gyerekek, de még felnőttek sem. Olyan időszak volt ez, amikor az ember még bátran adja be a jelentkezését filozófia szakra, vagy hiszi, hogy éveken át statisztálva egy színházban előbbre lehet jutni. Olyan időszak, amikor még nem számít, hogy meg lehet-e élni az álmokból, egyszerűen csak menni kell utánuk, hogy aztán tíz év múlva a sárga csekkek fölött képesek legyünk együtt röhögni azon, hogy hogyan is gondoltuk ezt az egészet, és rájöjjünk, ideje felnőni.

Szabadok voltunk, felelősek magunkért, de még nem annyira, hogy ez akár egy pillanatig is nyomasztó legyen. No, meg izgatottak, mert életünk első igazán nagy megmérettetése előtt álltunk: érettségiznünk kellett.

Együtt készültünk, együtt várakoztunk, cseréltük a kidolgozott tételeket, és még az utolsó napokban is égtek a telefonvonalak.

Erősebb közösséggé kovácsolt minket az az utolsó év, mint hittük volna. Jó volt egyszerre könnyűnek és komolynak lenni. Jó volt hinni, hogy most, épp most történtik velünk valami igazán fontos, ami talán az egész életünket meghatározza. 

Nem volt semmi, ami ezt elvehette volna tőlünk. Nem állt körülöttünk csupán néhány nap alatt a feje tetejére a világ. Nem kellett félnünk semmitől, csak attól szorongtunk, amitől bármelyik egészséges, boldog 18 éves. Egy feladatunk volt: a lehető legjobban teljesíteni a vizsgákon, és ebben semmi hasonlóan nagy volumenű dolog nem zavarhatott meg minket. Nem úgy, mint azt a nagyjából 80 ezer, idén érettségiző diákot, akinek élete egyik legizgalmasabb időszakát változtatta rémálommá a koronavírus.

Sajnálom őket, nem fair, hogy ilyen bizonytalanságban kell végigcsinálniuk ezt az egészet, nem fair, hogy az utolsó pillanatig sem lehetnek biztosak benne, hogy megtartják-e a megadott időpontban a vizsgákat, és nem fair, hogy eddigi életük legfontosabb dolgozatait úgy kell megírniuk – arcmaszk és kesztyű által zavarva –, hogy közben esetleg a megfertőződés miatt aggódnak.

Kifordított világ

Ők március óta állják meg egy kifordított világban, online a helyüket. Az érettségi kérdése a kezdetektől lóg a levegőben, de nagyjából két hete tudjuk, hogy a kormány döntése értelmében május negyedikén megrendezik az írásbeli vizsgákat. Igaz, szóbeli nem lesz, és még az érettségi napján is bárki dönthet úgy, hogy mégsem vizsgázik, a helyzet nem megnyugtató. Hogy a döntés jó-e vagy rossz, arról erősen megoszlanak a vélemények.

Az általunk megkérdezett tanárok sem értenek mindenben egyet. Az ellenzők egy része csupán tolná a vizsgák időpontját, másik része hagyná a fenébe az egészet, és megajánlott jegyet adna.

A Magyar Rektori Konferencia kiáll az érettségi megtartása mellett, míg a Magyar Orvosi Kamara adathiányra hivatkozva ellenzi azt. A 65 éven felüli tanárok jó része fél, a fiatalok kevésbé aggódnak, a tanárokat, diákokat, szülőket tömörítő Facebook-csoportokban pedig óránként vitatkoznak össze az érintettek. És tulajdonképpen nincs ebben semmi meglepő. Hiszen, miközben a hivatalos tájékoztatás minden erejével próbálja elhitetni, hogy a hatóságok kézben tartják a vírust, addig mindennaposak a vírus robbanását váró nyilatkozatok. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter például a mostani „húzd meg” után az „ereszd meg” időszakát, vagyis a vírus lobbanásának újabb szakaszát várja. De maga a miniszterelnök sem titkolja, a kórházi ágyak kiürítésére azért volt szükség, mert fertőzöttek újabb hullámára számítanak. Csoda tehát az érettségi körül dagadó botrány? Aligha.

Lehet maszkban koncentrálni?

A Civil Közoktatási Platform friss kutatása szerint egyébként igaz lehet, amit Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár mond, vagyis, hogy a diákok többsége szeretne érettségizni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 3 000 megkérdezettet semmi sem aggasztja. Sőt!

Az eredmények szerint,

  • a kitöltők 81,2% nem ért egyet a jelenlegi kormányrendeletben szabályozott érettségi menetével, ennek az egészség veszélyeztetése a legfőbb oka.
  • Járványügyi kockázatot tekintve 85,3% tart a személyes jelenléttől, és érzi saját és családja egészségét veszélyeztetve.
  • A megkérdezetteknek csak 1,2%-a vélekedik úgy, hogy nincs járványügyi kockázata.
  • A megkérdezettek 80%-a szerint az esetleges fertőzéstől való aggodalom az érettségi eredményeket is negatívan befolyásolná.
  • Az aggodalom mellett a maszkban történő nehezebb koncentrálás is a teljesítmény romlását eredményezné.
  • Az alternatív megoldások közül a vizsgázók 71,7%-a azt a megoldást tartaná legjobbnak, ha kizárólag a felvételi tantárgyakból kellene érettségi vizsgát tenni.
  • A többi, nem felvételi tantárgyra pedig megajánlott jegyet kapnának, a négyéves átlaguk alapján.
  • A vizsgák elhalasztását mindössze 16,5% szeretné.

Két hetes csúszást javasolnának

Egy magazinunknak nyilatkozó, nevét nem vállaló, hatosztályos gimnáziumban tanító történelemtanár szintén úgy gondolja, hogy a vizsgákat meg kell tartani, ez a legjobb a diákoknak is, egyedül az időponttal nem ért egyet. – Mivel a vírus terjedése szempontjából legmagasabb kockázatot jelentő szóbeli vizsgákat eltörölték, az írásbeli időpontját nyugodtan el lehetne tolni minimum két héttel – mondja, és ahogy sokan mások, ő is arra hívja fel a figyelmet, hogy felelőtlenség lehet a várt tetőzés után egy nappal megkezdeni az érettségit.

Úgy gondolja, meg lehetne rendezni biztonságosan a vizsgákat, de attól például tart, hogy a vírus esetleg mégis megmarad a papíron, így aki javítja, az is, és a családja is veszélybe kerül.

– Hivatalosan nem lehet hazavinni a dolgozatokat, de nyílt titok, hogy a tanárok mégis megteszik. Fertőtleníteni nincs mód a dolgozatokat, és senki sem szeretné megfertőzni a családját – mondja.

De egyértelműen nem ért egyet azzal a felvetéssel, ami szerint megajánlott jeggyel kéne elengedni az érettségizőket. – Az érettségi egy lehetőség, nemcsak azoknak, akik végig jól teljesítettek, de azoknak is, akik esetleg későn kaptak észbe. Nem szabad elvenni a gyerekektől az esélyt arra, hogy bizonyítsanak – emeli ki.

A megajánlott jegytől berzenkednek a tanárok is

Egytért ezzel egy másik megkérdezett érintett, Fodor Zsófia is, aki egy budapesti gimnáziumban tanít. Ő azt mondja, komplex módon kell szemlélni a kérdést. – A megajánlott jegytől össznépileg berzenkedünk. Mi például sokkal többet tanítunk a négy év alatt, mint amennyit az érettségin elvárunk. A magasabb szintű felkészülés alatt pedig nyilván nem lesz minden jegy olyan csillogó. Az is köztudott, hogy félévkor szigorúbban osztályozunk. Az érettségin viszont mindenkinek ugyanazt kell teljesítenie, egyenlők az esélyek – mondja, és ő is úgy látja, a kéthetes csúsztatás még kezelhető lenne, de annál több már évvesztéshez vezethetne.

– Sokan készülnek külföldi egyetemre, velük szemben egyértelmű kiszúrás lenne, ha nem a valódi tudásuknak megfelelő jegyet kapnának – emeli ki.

Hozzáteszi, tudnunk kell, hogy új a helyzet, és mint ilyen, csak rossz, tökéletlen és vacak döntéseket szülhet. Az iskolák, amit csak tudnak, meg fognak tenni a gyerekek és az érettségiztető tanárok biztonsága érdekében, épp úgy, ahogy eddig is a vészhelyzet kihirdetése óta.

Fotó: Freepik.

Vélemény, hozzászólás?