Míg a világ egyes országaiban a párok azért vállalnak ötnél több gyereket, hogy biztosítsák időskorukat, legyen, aki majd támogatja őket és gondoskodik róluk, addig máshol ennek egészen más okai vannak. Lehet vallásosság, lehet anyagi érdek és lehet bizony a felvilágosítás hiánya is. Ennek ellenpólusaként manapság egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyereket. Érveik között az anyagiak, a kilátástalanság és a túlnépesedés megakadályozása szokott szerepelni. De vajon valóban néhány ember döntésén múlna a bolygóra jelenleg legnagyobb fenyegetést jelentő túlnépesedés megállítása?
Miközben Magyarországon soha nem látott méreteket öltött a népesség természetes fogyása az év első 8 hónapjában (71 százalék, vagyis 40 ezer fővel csökkent az ország lakossága), addig a harmadik világ országaiban évről évre népességrobbanásról szólnak a hírek. A becslések szerint a következő 30 évben olyan országok kerülnek fel a legnépesebb államok 10-es ranglistájára, ahol nincs sem elegendő élelmiszer, sem megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz. Ez pedig minden szempontból kockázatot jelent.
Hamarosan 8 milliárdan leszünk
A Föld népessége az elmúlt 40 évben megduplázódott. A jobb egészségügyi ellátásnak, a gyógyszereknek, a technológia fejlődésének és a kiegyensúlyozottabb étkezésnek köszönhetően csökkent a gyerekhalandóság és nőtt az átlagéletkor. A népességszámláló folyamatosan pörög és rohamosan közelít a 8 milliárdhoz. Ugyanezen az oldalon követhető a ma eladott mobiltelefonok száma és az egy nap alatt éhenhaltak száma is. Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy valahol 8 és 14 milliárd között megáll a növekedés. A bolygó erőforrásai ugyanis végesek.
A túlnépesedést és az általa generált ökológiai folyamatokat már sokan levezették. Az egyre több ember egyre több élelmiszert fogyaszt, ehhez több és több termőterület és állat kell. A gazdálkodás alá bevont területeken először is fákat irtanak, másodszor az állatok számára termelnek gabonát. A több állat több növényt eszik, ráadásul legeltetésük idején le is tapossák a földet, ezáltal tömörebb lesz a talaj, amelynek így gyengébb lesz a vízmegkötő képessége, a területen pedig a növények kevésbé lesznek életképesek. A több ember és a több állat több vizet iszik, a több gabona és növény megtermelése szintén több vizet igényel. De mivel a gazdálkodásba bevont talaj minősége romlik, a csapadékvíz elfolyhat, ezáltal a talajvíz szintje csökken, a növényzet erodálódik, a talaj porhanyóssá, sivatagossá változik.
Nincs elég ivóvíz!
Jelenleg hatból egy ember éhezik. Míg a fejlett országokban hihetetlen méreteket ölt az élelmiszerpazarlás és a luxuscikkek vásárlása, addig az emberiség jelentős része folyamatos élelmiszerhiánnyal küzd. Kimagasló az éhezők száma a szubszaharai térségben, Afrika déli és középső részén, Latin-Amerikában és Ázsiában. Épp azokon a helyeken, ahol a népességszám a következő évtizedekben jelentősen növekedni fog.
Ezekben a térségekben a tiszta ivóvíz igazi kincs és nehéz hozzájutni. A világon jelenleg 800 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. Ez a bolygó lakosságának tizede. Míg egy magyar háztartás naponta 100 – 150 liter vizet fogyaszt, illetve a Föld lakosságának egy része a vécét is ivóvízzel húzza le, addig egyes fekete-afrikai országokban egy emberre egy nap alatt csupán 5 liter víz jut. Ezzel oldják meg az ivást, a főzést, a tisztálkodást, a mosást és a takarítást is.
A legszegényebb országokban születik a legtöbb gyerek
A legnépesebb országok rangsorában átrendeződés zajlik. 2013-ban még Kína vezette a ranglistát 1,35 milliárd lakossal, a második pedig India volt 1,2 milliárddal. Ezeket az országokat követte az USA jelentősen lemaradva, 316 millió lakossal. Az előrejelzések szerint 2050-ig Kína lakosságszáma nem fog változni, vagy kis mértékben csökkenni fog, Indiáé viszont az első helyre ugrik, a népességnövekedés 300 milliós lesz. És megjelenik egy új ország is az élvonalban: Etiópia. A jelenleg 95 milliós ország 30 éven belül 200 milliósra hízik majd. De Nigéria lakosságszáma is 2 és félszeresére duzzad. Tehát a tíz legnagyobb népességű ország között több koldusszegény állam is lesz. Ez pedig jelentős biztonsági kockázattal és fenyegetéssel jár az ökoszisztémára és az életminőségre.
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
