Az iskolakezdés minden család életében mérföldkő, hiszen nyoma sincs már az egykori apróságnak, akit annak idején bölcsibe, oviba kísértünk. Szülőként ez egyszerre izgalom, büszkeség és idegbaj, hiszen hogyan is lehetünk biztosak abban, hogy a megfelelő iskolát, a megfelelő tanítót választottuk ki? Mi a garancia arra, hogy gyermekünk megtalálja a helyét és képes lesz megfelelni az elvárásoknak? A fekete öves anyák tudják, hogy valójában semmi. Ezért van szükség a magabiztos iskolakezdésért megtett óvintézkedésekre.
Amit az óvoda nem tanít meg, de az iskola elvár
A legtöbb szülő úgy gondolja, hogy az óvoda megfelelő alapokat ad az iskolakezdéshez. Az első hetek során azonban gyakran kiderül, hogy az eltérő életkorú és idegrendszerű kis elsősök eltérő felkészültséggel is rendelkeznek.
Akad, aki ügyesen köti a cipőjét, gyorsan öltözködik és már a betűelőkészítő elemeket is ismeri, mások az anyukájuk után pityeregnek vagy éppen már olvasnak is. Ez a diverzitás bizonyos értelemben teljesen természetes, mégis nehéz dolga van annak, aki valamiben lemarad.
Amit a sulikezdésre a gyermeknek biztosan tudnia kell:
- ismerni és megnevezni a testrészeket;
- felsorolni a hét napjait és felismerni azok egymásutániságát;
- megkülönböztetni a négy évszakot és néhány jellemző mentén elkülöníteni azokat;
- szabályos ceruzafogással rajzolni és grafomotoros tevékenységeket végezni;
- elszámolni tízig, 10-es számkörben műveleteket végezni, akár bizonyos mozgásformák közben is;
- alapvető geometriai formákat felismerni, megnevezni és lerajzolni;
- térbeliséget megkülönböztető kifejezéseket helyesen használni, a térben hármas osztás szerint eligazodni;
- egyszerű és összetett mondatokat szó szerint felidézni; hallás után utasításokat végrehajtani;
- különbséget tenni és csoportosítani különféle jellemzők alapján (pl. kiegészíteni a sormintát vagy észrevenni a kakukktojást stb.)
- alapvető személyes információkat (név, lakhely, szülők neve) felidézni;
- cipőt kötni, önállóan enni és öltözni;
- saját tárgyaira figyelni;
- szükségleteit és vágyait verbálisan megfogalmazni;
- társaival és nevelőivel a szabályok betartása mellett kommunikálni.
Vannak, akinek mindez könnyen megy, másoknak azonban egyes részfeladatok elvégzése vagy viselkedési normák megtartása nehézségekbe ütközik. (És nem, ehhez a közhidelemmel ellentétben nem kell feltétlenül neurodivergensnek, vagy SNI-kódosnak lenni.)
A megoldás: tudatos felkészülés és gondosan megtervezett hónapok, hogy mire szeptemberben megszólal a csengő, a gyerekek és a szülők is magabiztosak legyenek.
Magabiztos iskolakezdés: az meg mi?
Ideális esetben minden gyerek (és szülő) biztos abban, hogy a megfelelő intézményben és a számára legjobb nevelők segítségével, lendületesen és élvezettel kezdheti meg az első osztályt. Tanulni ugyanis tényleg buli – különösen, ha ehhez minden technikai feltétel, szakmai támogatás és emberi érték adott.
Előfordul azonban, hogy a gyerek intézményében egyik-másik hiánycikk. Ilyenkor pedig nincs mit tenni, szülőként támogatni kell elsősorban a gyereket, másodsorban a pedagógust és az intézményt.
Hogy hogyan lehet mindezt jól csinálni? Edukációval, fejlődéssel, az információk előzetes begyűjtésével és azzal, hogy úgy készülünk a sulira, mint egy közös üzleti projektre. Hiszen a cél valóban közös: okos, ügyes és főleg boldog, egészséges gyereket akarunk nevelni anélkül, hogy bárki is rosszul érezné magát.
Ebben segít a szülők és pedagógusok ki nem mondott kérdéseire választ adó Magabiztos Iskolakezdésért Konferencia Sorozat, mely évente kétszer online konferencia keretében várja közös tanulásra és gondolkodásra az érintetteket.
Okoseszközök = buta társadalom?
Pincz Petra, az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő Áthidaló Iskola Előkészítő Program szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Magabiztos Iskolakezdésért Konferencia Sorozat alapítója úgy véli, manapság nem az a kérdés, hogy egy gyerek kap-e okoseszközt a kezébe, hanem az, hogy mikor és milyen szabályok mentén.
– Vannak, akik addig tiltják a képernyőt, ameddig lehet. Mások már az egészen kicsi babákat is telefonnal nyugtatják meg, mondván, a fejlődés elkerülhetetlen. Szakemberként azonban a kérdés nem az, kaphatnak-e a gyerekek kütyüt a kézbe, hanem az, hogy az ilyen intenzív ingerek miként hatnak a gyerekek idegrendszerére – mondja Pincz Petra.
Mivel az okosvilág viszonylag újkeletű, a képernyőidő és a viselkedéses tünetek közötti szoros összefüggések kimutatására készült tanulmányok is korlátozott számban elérhetők. Az azonban nyilvánvaló, hogy a kütyübarát világunk hatással van a nyelvfejlődésünkre, az emberi kapcsolataink jellegére és minőségére, valamint a saját érzéseinkhez való hozzáférésünkre is. Épp ezért választottuk az idei első Magabiztos Iskolakezdésért Konferencia kiemelt témájának az okoseszközök nevelésben betöltött szerepét – teszi hozzá.
A konferenciára, mely éves tagdíj ellenében teljesen ingyenes, március 8-án kerül sor. Bónusz: mindazok, akik az egyszeri jegyváltás helyett az egyesületi tagságot választják, hozzáférnek a korábbi előadások teljes videóanyagához is, azaz 30+ óra tudományos igényű, közérthető tartalmat tudnak megtekinteni bármikor, otthonról kényelmesen.
Mindenki rajta van a spektrumon
Az emberek hajlamosak úgy gondolni a neurodivergens gyerekekre, mint különleges igényű, furcsa kis szerzetekre.
A valóság azonban az, hogy minden gyerek speciális igényű, hiszen mindenkinek megvannak az egyéni szükségletei és vágyai, különleges kérései – csak míg egy autizmussal élő vagy hiperaktív gyereknél ezeket az állapota számlájára írjuk, addig egy „normális” gyerek esetében édes csacskaságnak vagy bosszantó hisztinek nyilvánítjuk.
Pincz Petra neveléstudományi szakember maga is azt hangsúlyozza, hogy szülőként az első és legfontosabb feladat, hogy biztonságos és békés közeget teremtsünk gyermekünk számára, hiszen utána már minden sokkal könnyebben megy.
– Az iskolába induló szülőknek érdemes tudnia, hogy a pedagógus és a többi szülő elsősorban partner, nem pedig ellenség. Szóval, ha bizonytalanságunk, kérdésünk, aggodalmunk van, fogalmazzuk meg valakinek, kérjünk segítséget! Ha kell, vonjuk be a pedagógiai szakszolgálatot és kérjünk állapotfelmérést, hiszen nem az a baj, ha a gyereknek bármiféle elakadása vagy szükséglete van, hanem az, ha nem adjuk meg neki a segítséget, ami teljessé tenné őt – mondja a szakember, akinek hamarosan megjelenik második mesekönyve Z. Kocsis Blankával közösen, a Csillagsodrás 2. – Mesék különleges gyerekeknek és a szüleiknek a suliról. Ebben a kifejezetten kisiskolásoknak írott történetcsokorban olyan gyerekekről és gyerekeknek írnak, akik mások mint a többiek.
– Dolgozom átmeneti otthonban, menekült szállón és más állami intézményekben, képzek pedagógusokat, egyéni felmérésre és Áthidaló Iskola Előkészítő foglalkozásokra is egész évben fogadok gyereket. Több száz kis ovissal és alsó tagozatossal találkozom évente. Épp ezért tudom, hogy az iskolakezdés és az első tanévek a legtöbb család számára érzelmileg és mentálisan is megterhelő időszak – mondja Petra, aki azt vallja, akkor tud a legtöbbet segíteni a gyerekeknek, ha szüleik számára hozzáférhetővé teszi a tudást, ami előre visz.
Csak az félelmetes, amire nem vagyunk felkészülve. Szóval időben kell készülni a sulikezdésre és nem lesz gond.
Szeretnél szakértőktől tájékozódni és hiteles információkat kapni?
A Magabiztos Iskolakezdésért Konferencia Sorozat évente két alkalommal, tavasszal és ősszel kerül megrendezésre. Jó hír azonban, hogy az összes előadás egész évben visszanézhető! További információ: www.athidalo.com/konferencia
nyitókép: freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik havonta 2990 Ft rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
