Már csak öt hét van hátra karácsonyig. Ebben az öt hétben egy átlagos európai ember ökológiai lábnyoma a két-háromszorosára nő az év többi, azonos hosszúságú időszakához viszonyítva. Mindez pedig a karácsonnyal és a készülődéssel áll összefüggésben. Az ajándékok vásárlása, szállíttatása, az internet használat, a csomagolóanyagok felhasználása és a karácsonyfa beszerzése, díszítése mind része a növekedésnek. Ahhoz adunk most útmutatást, hogyan ne terheljük feleslegesen a környezetet a következő időszakban.
Még sehol sincsenek az utcai fenyőárusok, a boltok polcait már rég ellepték a műfenyők. Ez utóbbiak 3 dimenziós változatáért valósággal ölre mentek a vásárlók, pedig legalább háromszor, ha nem négyszer annyiba kerülnek, mint az a másfél méteres igazi, amiről mintázták. Viszont szép, nem hullajtja a levelét, az ünnep elmúltával nincs vele gond, csak be kell dobozolni és egy év múlva ismét elővenni. Egy műfenyő akkor lesz „környezetbarát” (a valóságban sosem lesz), ha legalább 15 évig használják őket. De inkább 20.
Műfenyő kontra igazi
A műfenyők többségét Kínában állítják elő, kisebb hányadát Németországban vagy Olaszországban, külföldön teremtve ezzel munkahelyet, ott fizetve a munkaerőt. Egy-egy papír vagy műanyag fa több ezer vagy tízezer kilométert utazik a szupermarketig, ezzel akár 1000 tonna CO2-t is a levegőbe juttat. Ráadásul az előállításukkor nem egyszer ólmot használnak és olyan vegyszereket, amelyek károsak a környezetre a készítés – és másfél évtizeddel később – a megsemmisítés helyszínén is.
Egy kanadai tanulmány szerint egy műfenyőt a vásárlók átlagosan 6-7 évig használnak, aminek a gyártása és a szállítása során a légkörbe és a földbe kerülő szennyező anyagok mennyisége háromszor magasabb, mintha ugyanennyi éven keresztül vágott fenyőt vásároltak volna. A sok kis apró előnnyel szemben – formás, tartós, nem hullik – tehát ott van az iszonyatos méretű karbonlábnyom, amit maga után hagy.
Az igazi fenyők Magyarországon ültetvényeken nőnek. Nem, nem az erdőben vágják ki a szép fákat, mint a télapós mesékben. Ezeket a fákat kifejezetten erre a célra ültették. Olyanok, mint a tejéért tartott tehén vagy a húsáért nevelt disznó. Az ültetvények leginkább Vas, Zala és Somogy megyében találhatók, ott adva munkát a helyieknek. Tehát munkahelyteremtés szempontjából egyből belföldre kerültünk. Az igazi fenyőknek néhány rovaron kívül nincs ismert kártevője, így vegyszereket csak nagyon indokolt esetben használnak a termesztésükhöz.
Egy vágott fenyő – 200 társával együtt – egy teherautó által elhasznált üzemanyaggal terheli a környezetet, amíg az M7-esen a fővárosba utazik. A sok nagy előny mellett azonban ott vannak a bosszúságot okozó hátrányok: először is bele kell vágni a fa tövét a talpba. Sokaknak már az előző mondat olvasásától is görcsbe rándult a gyomruk (vagy a kezük), pedig rém egyszerű, el kell vinni magunkkal a talpat, és az árusok szívesen beleigazítják a fát. De akkor még nem beszéltünk a potyogó levelekről, kiálló gallyakról, a fán lakó apró, ártalmatlan élőlényekről. És a vágott fával bizony még az ünnep után is gond van, el kell vinni a gyűjtőhelyre.
Egy termék életciklusa azonban nem ér véget a kukába dobással. A vágott fenyő jobban újrahasznosítható, hiszen komposztálható, de akár használati- és dísztárgyak, bútorok is készíthetők belőlük. A többnyire PVC-ből és fémből gyártott műfenyők esetében azonban még a szelektív kukába dobást sem javasolják.
Alternatív megoldások
Jó lenne, ha többen szzoknának rá arra, hogy fotó alapján kiválasztják a nekik tetsző fát, mert az ebben a rendszerben működő termelők, kizárólag azokat vágják ki, amelyeknek már gazdájuk. Ezzel elkerülhető a szent este magukra hagyott felesleges fenyők szomorú látványa…
Azok oldhatják meg igazán karbonsemlegesen a karácsonyt, akik kertes házban élnek és az udvaron álló fenyőt díszítik fel. Vagy épp most döntenek úgy, hogy lesz egy fenyő a kertjükben és földlabdás fát vásárolnak. Ezzel hosszútávon hozzájárulnak a levegő CO2 tartalmának csökkentéséhez és nemhogy növelik, de csökkentik karbonlábnyomukat.
Kevesen tudják, hogy van olyan kertészet is, ahonnan „kölcsönözhetünk”, vagyis az ünnep elteltével visszavihetjük, az árának felét pedig levásárolhatjuk. Ebben nagyon nehéz hibát találni.
De egyre inkább divatba jön az – főleg a környezet védelmével behatóbban foglalkozó fiatalok körében -, hogy az otthonokban található tárgyakból készül az ál-karácsonyfa. A felhasznált tárgyak pedig januárban visszakerülhetnek eredeti helyükre. Ötleteket a net bugyraiból érdemes meríteni: egymásra rakott könyvekből, néhány letört gallyból, egyetlen izzósorból, a polcokra rendszerezett szobanövényekből kirajzolódva, festve, újságpapírból hajtogatva, csak díszekből, őszi termésekből, de – a karanténélmények részeként – még akár vécépapír gurigából is készíthetünk karácsonyfát. Olyat, amely később újjászülethet.
Mi kerül a fára és alá
Díszt sem kell minden évben újat vásárolni „dizájnváltás miatt”. A saját, esetleg gyerek segítségével készült díszek csodásan tudják díszíteni a fát. Egy erdei kirándulás vagy piacozás alkalmával is beszerezhetők a szükséges hozzávalók. Dióhéj, gesztenye, narancs, toboz, esetleg néhány festhető kavics.
Ajándékok szempontjából a Női váltó csapata egyértelműen az élmény-alapú ajándékokra szavazott, de ha tárgyat szeretnénk ajándékozni, akkor törekedjünk arra, hogy lakóhelyünkhöz közel vásároljuk meg, vagy házhoz rendelés esetén kérjünk csomagolásmentes szállítást. A világon – a házhozszállítások megnövekedett száma miatt – jelenleg kartonhiány van. Vagyis kevés a rendszerbe visszaforgatott papír és még nem készült elég új az elhasznált kartonok helyére. Hogy a kartonmentes vásárlásra ösztönözzenek, már Magyarországon is van olyan cég, amely kedvezményt ad a vásárlás végösszegéből akkor, ha csomagolásmentesen viheti ki az árut.
Akárhogy is döntünk, törekedjünk az ünnepek előtt és alatt keletkezett hulladék szelektív gyűjtésére – beleértve az ajándék csomagolóanyagát is – és arra, hogy a felnövekvő generációnak megtanítsuk, hogyan csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat az év legszebb ünnepén is.
Fotók: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
