Vajon mit ér az ember, ha középkorú ? Kifutó darab, vagy éppen ellenkezőleg, márkás, nagytudású szakember? Miért annyira nehéz állást találni ebben a korban, és mit tehetünk, hogy lépést tartva a fiatalokkal, eladjuk azt, amit csak mi tudunk? Juhos Andrea írása.
Juhos Andrea vagyok, 15+ éve eredményesen vezetek egy céget. Értelmes vagyok, szeretek tanulni, 3 diplomám van és számtalan képzést végeztem el, például 3 év alatt 11 Yale, Harvard és UCLA mooc kurzust. Több idegen nyelven is beszélek, nagyon szeretek angolul képzéseket tartani. Van sok-sok év munkatapasztalat mögöttem, tanácsadóként egy csomó olyan szervezeti és vezetői helyzetet láttam, amiről fogalma sincs a vállalati döntéshozóknak.
Tudom, mit jelent a digitalizáció, és magabiztosan használom a modern kor technikai eszközeit. Érdekel a politika, a világban zajló trendeket követem. Jó párszor voltam mélyben, jó barátságban vagyok a Mariana árokkal……. de felálltam, a gyászmunka után megráztam magam, és mentem tovább. Odafigyelek magamra, az étkezésre, rendszeresen sportolok. Tele vagyok energiával, tudásvággyal, kíváncsisággal.
Elmúltam viszont 50 éves.
Ezért ha állást kellene keresnem, nem nagyon hívnának be interjúra. „Öreg.” „Lepukkant.” „Kifutó darab.” „El van kényelmesedve.” „Nem tudna beilleszkedni a fiatalos csapatunkba.” „Túl sokat fog kérni.” Ezeket gondolják a vállalati döntéshozók a középkorú jelöltekről.
Ezek a közhelyes sztereotípiák, melyek mind tudatos vagy tudat alatti előítéleteken nyugszanak. És ezért be sem hívják a cégek a középkorú jelölteket, meg sem akarják ismerni őket. (Tisztelet a kivételnek.)
Hogy lehet gátat szabni ennek a nagyon káros és a vállalatok számára önsorsrontó gyakorlatnak?
Nyilván a vállalatok gondolkodásmódjának változnia kell, ezt képzésekkel, egyéni és csoportos fejlesztéssel, és a megfelelő értékek megerősítésével lehet elérni. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy nekünk, középkorúaknak is óriási szerepünk és felelősségünk van abban, hogy megfeleljünk a 21. századi elvárásoknak. Sors- és életkor társaimnak a következőket ajánlom megfontolásra:
Ne hagyd magad elbizonytalanítani a tudásodban, tapasztalatodban. Attól, hogy elmúltál 40, 50, 60, nem hülyültél el. Sőt. Olyan tapasztalataid lesznek, amelyek nagyon értékesek pont azért, mert sok-sok fiatal vesz körül, akik mindazt még nem élték át, nem tapasztalták meg, amit te. Nem voltak még nagy sikereik, amik után tudták, hogy nem szállhat el az agyuk. De olyan kudarcaik, traumáik sem nagyon voltak, ami megrengették volna az életüket, és amik után újra kellett volna tervezniük. Neked volt részed mindkettőben, tudod, mi a teendőd.
Tanuld meg, mit jelent az énmárka és dolgozz rajta tudatosan. Nagyon fontos, hogy ne te legyél a szakmád vagy a szervezeted „legjobban elrejtett titka.” Tudatosan építsd és tartsd karban a szakmai tudásodat és kapcsolataidat. Mély emberi és szakmai kapcsolatok és megbízható, jövőbiztos tudás hiányában nehéz boldogulni a munka világában. Főleg 50 felett.
Beszélgess sokat fiatalokkal, keresd a társaságuk. Ismerd meg őket, értsd meg, te mit tudsz tőlük tanulni. Mert hogy tudsz, az biztos. Ezért ne kritizáld őket folyamatosan: mások mint te most, de lehet, te is olyan voltál fiatalkorodban, mint ők. Ne félj tőlük kérdezni, ha elakadsz. Ezzel arra is bátorítod őket, hogy ők is kérdezzenek téged.
Versenyhátrány, ha nem vagy elég magabiztos az idegennyelv-tudásodban. Frissítsd fel elsősorban az angol tudásod, erre ne sajnáld az időd meg a pénzt. A jó hír az viszont, hogy nagyon sokat tudsz tanulni magad is, ingyen. Feliratos filmeket nézz, rendszeresen állítsd meg a vetítést és mondd vissza angolul a tartalmat. Olvass angolul. Szervezz tanulóköröket vagy Járj el meet up-okra, ahol gyakorolhatod a tudásod.
Ne restellj tanulni, úgy általában. se. Sőt.
Van rá időd: már nem kell időre beérned a gyerekekért az oviba és az iskolába. Nem jársz szülőire, és ha szerencséd van, nem betegeskednek még a szüleid sem. Ebben az új virtuális világban ki se kell mozdulj a lakásodból ahhoz, hogy világszínvonalú tudást szerezz magyar és külföldi képzőcégeknél vagy egyetemeken. Rendszeresen olvass szakirodalmat, hallgass és nézz szakmai podcastokat és videókat.
Az életkor csak egy szám, mondja az angol. És tényleg.
Ha elmúltál 50, akkor elmúltál 50. Ne próbálj húszévesnek kinézni és főleg ne viselkedj úgy, mint egy csitri. De úgy se öltözz, viselkedj vagy gondolkodj, mint a nagyszüleid.
És sportolj rendszeresen. Nemcsak azért, mert a fizikai aktivitás az egyik legjobb ellenszere a stressznek, hanem azért is, mert nem akarsz totyogó, túlsúlyos, betegeskedő „boomer” lenni.
És végül: maradj önazonos, és vedd magad komolyan: nagy tudású, tapasztalt, szellemileg és fizikailag friss, nyitott és magára igényes középkorú szakember vagy.
Legyél magadra büszke. Hisz ha te nem vagy, ki lenne?
Fotó: Juhos Andrea
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
