Minden ötödik nőt, vagyis fémillió lányt, asszonyt rendszeresen bántalmaz partnere a NANE Egyesület adatai szerint Magyarországon. És jöjjön ide még egy adat: hetente egy nő, havonta egy gyermek hal bele a családon belüli erőszakba. A Legyen nőnap! című rendezvényen értük szól majd a dal. Halljuk meg, akiket eddig nem hallottunk. Mert a csend megtörése közügy: a nők és a férfiak érdeke, pártállástól függetlenül. A szervezőkkel, Péterfy-Novák Évával és Mérő Verával beszélgettünk a rendezvényről és a problémáról, amire a figyelmet irányítják. Borbola Lilla írása.
Szinte nincs olyan hét, hogy ne lenne szó a hírekben családirtásokról, volt vagy jelenlegi partnerük által bántalmazott nőkről, az ezekkel az ügyekkel kapcsolatos, megdöbbentően enyhe bírósági ítéletekről, vagy megkérdőjelezhető eljárási módszerekről. Gondoljunk csak a rózsadombi, az andornaktályai, a győri vagy a tatabányai családirtásra, a bujáki Orosz Bernadett esetére, vagy a lúgos orvos áldozatának, Renner Erikának 2013 óta húzódó ügyére és annak fejleményeire. És ez csak néhány példa az elmúlt fél év történései közül. Március 8-án a kapcsolati erőszak áldozataiért állnak ki a Legyen nőnap! című rendezvény szervezői.
Egyre több áldozat szólal meg
Mérő Vera, a témával foglalkozó jogvédő, médiakutató, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene című oldal alapító szerkesztője szerint nem történik kirívóan több eset, mint korábban, egyszerűen csak csökkent a látencia. – Amikor a Legyen nőnap! rendezvény kapcsán a rendőrségen jártam megtenni a bejelentést, akkor épp három rendőrnő volt bent az osztályon. Ők mondták, hogy még rendőrszemmel is borzasztó az esetszám, amit látnak. Szerintem inkább arról lehet szó, hogy több áldozat jut el hozzájuk, a sajtó is többet foglalkozik a témával: vidéki eseteket is megírnak országos sajtóban, vagy olyan történeteket, amelyeket korábban egyszerű gyilkosságként olvashattunk, ma viszont már kapcsolati erőszakként kereteznek az újságírók – mondta a jogvédő.
Elkezdtek tehát kihullani a csontvázak a szekrényből – ez Péterfy-Novák Éva saját tapasztalata is, aki a Legyen nőnap! másik szervezője. Az írónőről 2014-ben megjelent Egyasszony című könyve óta tudjuk, amellett, hogy a szülőorvosa miatt mozgás- és értelmi sérült gyermeke született, maga is áldozat volt, egykori férje rendszeresen bántalmazta. Mégsem kísérti a múlt, amikor újra és újra kiáll az áldozatok mellett – akár egy több ezer embert megmozgató rendezvény szervezésével.
Elkeserítő, hogy még mindig a bántalmazók hangja erősebb
– Engem ez a munka egyáltalán nem tart az emlékek között. Inkább arra biztatnék mindenkit, hogy beszéljen a saját esetéről. Szerencsére ezt egyre többen teszik meg: az Egyasszony megjelenése után levelek ezreit kapta, amelyekben nagyrészt szülőszobai erőszakról szóló történeteket osztottak meg vele, de kapcsolati erőszakról nem volt szó bennük. Ma már viszont többnyire olyan nőktől kap levelet, akik leírják bántalmazásuk történetét.
– Kezdjünk el erről beszélni, beszélni, beszélni. Az pedig, hogy beszélünk róla, egy kezdő lépés afelé, hogy a méltatlan helyzetből ki tudjunk jönni. Nagyszerű példa erre Orosz Bernadett és Renner Erika, akik ikonjai ennek a harcnak. Fantasztikus, ahogyan küzdenek az igazukért, és kiállnak a nyilvánosság elé az ügyükkel.
Amikor januárban Orosz Bernadett bántalmazója pert indított kártérítésért, akkor elkeseredtem, hogy a bántalmazók hangját még mindig mennyivel könnyebb meghallani.
Ekkor gondoltunk arra, hogy csinálnunk kellene a novemberi sárgarózsás rendezvényünkhöz hasonló megmozdulást. Vera ötlete volt, hogy toljuk el inkább nőnapra, és legyen nagyobb szabású – mondta az írónő.
– Egyrészt a kapcsolati erőszak áldozatainak 95-98 százaléka nő, másrészt a nőnap eredetileg nem a hagyományos szerepek ünnepléséről szólt, hanem a női jogokért – például a választójogért, az oktatáshoz, munkához való jogokért – harcoló nőkről emlékeztek meg. Ezért választottuk ezt az időpontot – magyarázta Mérő Vera.
Heti egy nőt, havi egy gyermeket ölnek meg
Sajnos az aktualitásából semmit nem vesztett ez alatt a két hónap alatt a rendezvény, hiszen már idén is több halálos áldozata van a családon belüli és a kapcsolati erőszaknak. Ugyan emberéletből egy elvesztése is sok, a magyarországi statisztikák nem kiugróak európai viszonylatban, ami nálunk heti egy nő és havi egy gyermek halálát jelenti átlagosan.
A probléma itthon főként abból gyökerezik, ahogyan a kérdést kezelik a hivatalos szervek.
– Már a rendszerbe való belépés szintjénél vannak gondok, amikor a bántalmazott vagy a szomszédok segítséget kérnek a rendőrségen. Sajnos sok áldozatnak mondanak még ma is olyat, hogy ne dühítse fel a bántalmazóját még jobban, ne akarja a procedúrát, ami ezzel jár, beszéljék ezt meg otthon. Miközben ezek a mondatok a lehető legrosszabbak ilyenkor. Emellett a távoltartást a legritkább esetekben adják meg, és akkor még a bírósági eljárások hiányosságairól nem is beszéltünk – vetette fel Mérő Vera.
Mikor lesz a nemzetközi ajánlás betartása kötelező minimum?
– Regényt lehetne írni arról, hányféleképpen sújtja a rendszerabúzus a kapcsolati és családon belüli erőszak áldozatait. De vannak üdítő kivételek, épp a napokban hallottam olyan történetről, amikor az elkövetőt azonnal elzárták 3 napra a rendőrök, és a legszigorúbb távoltartást adták ki. Biztosan a közvélemény nyomására indult meg a változás, esetleg kaptak a kormánytól informális jelzést, hogy figyeljenek oda az ilyen esetekre, vagy talán ők is olvasnak újságot, és már tudják például azt, hogy az áldozatot sosem a bántalmazó jelenlétében hallgatjuk ki. A kérdés, hogy mikor lesz egy garanciális, minőségbiztosított eljárás a kapcsolati erőszak esetében, és mikor lesz a nemzetközi ajánlás betartása kötelező minimum – folytatta.
A szervezők egyetértettek abban, hogy nemcsak a közvéleményben indult el valamiféle változás, hanem a törvénykezés részéről is. A két szerző többször is megszólította például nyílt levélben az igazságügyi minisztert, Varga Juditot, akinek úgy tűnik, imázsfilmjét tettek is követik: február végén a Családjogi Civil Munkacsoport keretein belül egyeztetett a szakmai szervezetekkel.
– Azt gondolom, hogy Varga Judit igyekszik a lehetőségeihez képest mindent megtenni. Amit a nyílt levelünkben kértük, sőt kiabáltunk, hogy figyeljen ránk, egyeztessen a szakmával, azt megtette. Nagyon sajnáljuk, hogy elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a vasárnapi rendezvényen, és ott nem mondja el, mit tesz az áldozatok védelme érdekében, ahogyan azt is, hogy nem élt azzal a lehetőséggel sem, hogy üzenjen a megjelenteknek– mondta Péterfy-Novák Éva.
Nem a név számít, hanem a szakszerűség
A változástól úgy tűnik, azt nem lehet várni, hogy Magyarország elfogadja az Isztambuli Egyezményt.
– Rengeteget koptattam már a számat azzal kapcsolatban, hogy miért lenne fontos elfogadni ezt az egyezményt. Engem nem zavar, ha a kormány Nemzeti Áldozatvédelmi Stratégiának nevezi majd a hasonló rendelkezését, amiben nincs benne az Isztambuli Egyezmény sokat kritizált 7. fejezete – mondta Mérő Vera.
– Ez az, amelyik a menedékkérő nők jogairól szól, illetve a hazai változatban jó eséllyel a gender szót is mellőzik majd, amivel a nemzetközi egyezmény arra utalt, hogy a szexuális orientáció miatt nem érhet hátrányos megkülönböztetés senkit – ezekre más nemzetközi egyezmények is kitérnek egyébként, amelyeknek már ratifikálói vagyunk, az Isztambuli Egyezmény 7. fejezete sem mond többet, mint például a Genfi Egyezmény, de mindegy. A témával foglalkozó emberi jogvédőként nekem már nem számít, hogyan hívjuk a rendelkezést. Hatékony és működőképes legyen, illetve tartalmazza a nemzetközi szakmai ajánlásokat – összegezte.
Hozzátette: több hatályban lévő rendelkezés, törvény van hazánkban, amely előremutató – például a kapcsolati erőszak 2013 óta önálló tényállás a Btk.-ban –, azonban ezeket a gyakorlatban is alkalmazni kellene.
Énekkel emlékeznek és biztatnak
A Legyen nőnap! szervezőit mindenesetre motiválja a lassú, de mégis jelentős változás szele.
– A célunk, hogy egy nyílt, ünneplős, éneklős, felemelő és jó hangulatú rendezvényt szervezzünk tüntetés helyett, ahová várunk mindenkit. Nemcsak áldozatokat, hanem minden egészségesen gondolkodó nőt és férfit, akik számára az erőszak nem lehet megoldás. Szeretnénk megmutatni, hogy nagyon sokan gondolják, hallatni kell a hangunkat.
Minél többet beszélünk a kapcsolati erőszakról, a következő generáció annál többet tud majd róla.
Nagyon fontos, hogy a szülők beszéljenek otthon erről, ne legyen tabu ez a téma. Ha a közbeszéd elítéli az erőszakot, akkor egy idő után egyre kevesebb lesz majd az áldozathibáztató megnyilvánulás. Hiszem ugyanis, hogy ennek visszatartó ereje van. Nekem az az álmom, hogy amikor egy szórakozóhelyre belép egy olyan férfi, akiről köztudott, hogy bántalmazó, akkor hallgassanak el a férfiak, és menjenek át egy másik asztalhoz. Legyen ciki az erőszak! – összegezte Péterfy-Novák Éva.
A Legyen nőnap! rendezvényhez rengeteg zenész csatlakozott, hogy jótékonysági koncertekkel hívják fel a figyelmet az áldozatokra. Ott lesz többek között Halász Judit, Farkasházi Réka, Szabó Balázs vagy Závada Péter. Voltak, akik ugyan nem tudtak eljönni, mégis támogatták az ügyet – például Koncz Zsuzsa, Palya Bea, Mácsai Pál vagy Rudolf Péter. Még a világszerte ismert francia énekes, Stephanie Schlesser is iderepül Párizsból azért, hogy énekeljen az áldozatokért.
– Nagyon fontos ez a fajta felelősségvállalás ezeknek a cselekvésre késztető, ismert embereknek a részéről. A kiállás fontos, nemtől, pártállástól függetlenül. Ha valami közügy, akkor ez az – zárta Mérő Vera.
A szervezők kérik, aki teheti, vigyen egy szál sárga rózsát az eseményre, ami a párkapcsolati erőszak jelképe. Adakozni is lehet a PATENT Nőjogi Perselyének, amivel a bántalmazottak jogi költségeit támogatják, hiszen sokan azért nem tudnak például elválni, mert nincs 10 ezer forintjuk illetékbélyegre – de ez csak egy példa a sok felmerülő kiadás közül.
A Legyen nőnap! eseményt a Hősök terén rendezik meg Budapesten március 8-án vasárnap 17 órától, de olyan vidéki városok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, mint például Miskolc, Debrecen, Dunaújváros vagy Érd.
Kiemelt kép: Pexels.
