Nehéz megsaccolni, hány óráig tartana a számolgatás, ha azzal a feladattal járnánk körbe az otthonunkat, hogy minden egyes műanyag terméket leltározni kell. És akkor még nem is kalkuláltunk az emberi szem számára láthatatlan méretű mikroműanyagokkal, amelyekről a közelmúltban kiderült, a nők egészségére különösen káros hatással bírnak. Ott vannak pedig az arckrémekben, betétekben, alsóneműinkben… Kis túlzással, mindenhol.
Rosalie Mann, a No More Plastic nevű non-profit szervezet elnöke adott nemrégiben interjút Marie Bladt-nak, a francia Vogue fenntarthatósággal foglalkozó újságírójának. Az alapítvány legfőbb küldetése, hogy megelőzzék a műanyag- és mikroműanyag-szennyezést, ami immár közegészségügyi problémaként van jelen az életünkben. Amellett, hogy tudatosítani szeretnék a műanyagokkal kapcsolatos túlfogyasztás és túltermelés hatásait, támogatják a fenntartható alternatívák, innovatív megoldások fejlesztését.
– Ma a műanyagszennyezés korántsem csak egy niche vagy egy egyszerű környezeti probléma – mondja Rosalie Mann, aki szerint manapság túl sok – küszöbértéket meghaladó – műanyagot használunk, így még érzékenyebbek vagyunk a mikroműanyagokra.
Mindez az egészségünkre nézve sincs következmények nélkül, mutatták már ki például mikroműanyagok jelenlétét vérből, sőt méhlepényből is.
Fontos leszögezni, hogy a kutatások még csak kezdeti szakaszban járnak, de egyértelmű összefüggések vannak a műanyag és az egészségügyi problémák (például az immunrendszer működési zavarai, vagy a krónikus megbetegedések) között.
Rosalie Mann pedig annak részleteit ismertette, hogy miért is különösen veszélyeztetettek a nők.
Biológiai háttér
– A nők szervezete könnyebben felszívja a műanyagokban található vegyi anyagok méreganyagait, hiszen a női anyagcsere-rendszerben – a testtömegindexhez viszonyítva – magasabb az ösztrogén aránya, mint a férfiakéban. Ez azt jelenti, hogy a nők körében nagyobb érzékenységről beszélünk a műanyagokban lévő, bizonyos endokrin károsító anyagokkal szemben – derül ki az interjúból, amelyből azt is megtudjuk, hogy a toxinok a magasabb zsírsejteket tartalmazó területeken halmozódnak fel (mell, fenék, csípő, comb), ami különösen fontos a serdülőkor, a menstruáció, a terhesség, a szoptatás és a menopauza idején.
– A műanyagokban található endokrin károsító anyagok számos betegséggel állhatnak összefüggésben, például mellrákkal, endometriózissal, cukorbetegséggel, és különböző neurológiai betegségekkel. Várandósság alatt pedig a magzatot érintő kockázatok adhatnak okot aggodalomra. A témával kapcsolatos tudományos adatokat azonban ritkán hozzák nyilvánosságra.
Rosalie Mann arra is kitér, hogy míg a nőket valóban nagyobb valószínűséggel érintik, az endokrin rendszert károsító anyagok a férfiakra nézve sem maradnak következmények nélkül. A WHO azt valószínűsíti, hogy a műanyagok hormonokkal összefüggő rákos megbetegedést is okozhatnak (például hererákot), és befolyásolhatják a termékenységet és a hímivarsejtek minőségét.

Szépségápolási termékek
– A társadalmunk arra sarkallja a nőket, hogy mindenféle – műanyag tartalmú – szépségterméket használjanak. A fiatalnak és szépnek maradás nyomásával szembesülnek, és napi szinten használnak krémeket, sminktermékeket, körömlakkot.
Az iparosodott országokban élő nők negyede naponta akár 15 különféle szépségápolási terméket is alkalmazhatnak, ami a műanyag-csomagolások mikroműanyag-tartalma mellett azokra a formulákra is kitér, amikhez szándékosan adnak hozzá mikroműanyagot (például különböző arc- és testradírok, fogkrémek, samponok, borotválkozó krémek, sminkek, körömlakkok, naptejek, dezodorok).
A Plastic Soup Foundation nevű non-profit szervezet legutóbbi kutatása szerint a naptejek körülbelül 83%-a, a kézfertőtlenítők 80%-a, a samponok 71%-a, és az arckrémek 61%-a tartalmaz mikroműanyagot a formulájában, amit úgy tudunk kiszűrni az összetevők listájáról, mint: polietilén, polipropilén, vagy polietilén-tereftalát.
Női higiéniai termékek
- Míg a tamponok körülbelül 6%-nyi, addig a betétek 90%-nyi műanyagot tartalmaznak.
- Egy nő nagyjából 10-20 ezer darab ilyen terméket használ el élete során.
- Egy 2022-es tanulmány szerint átlagosan 9,4 milliárd nanoműanyag szál szabadul fel a tamponokból.
Ez csupán néhány adat a sok közül, ami arra ösztönözte Rosalie Mann-t, hogy feltegye a kérdést: „hogyan tartalmazhatnak ezek a termékek még mindig műanyagot, ha tisztában vagyunk a nők egészségére gyakorolt káros hatásaival?”.
A szakértő arra a kérdésre is külön kitér, hogy a hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó nők még nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a műanyag káros hatásainak, hiszen kevésbé férnek hozzá a műanyagmentes tamponokhoz, betétekhez, azok magasabb ára és nehezebb beszerezhetősége miatt.
Női ruhák
– A női alsóneműk, harisnyák, leggingsek gyakran készülnek szintetikus alapanyagokból, így egyfajta rejtett műanyag-szennyeződésről is beszélni kell, hiszen a bőr pórusai felszívhatják az ezekbe a textilekbe (például poliészter, nejlon, akril) ágyazott mikroműanyagot.
Rosalie Mann szerint fontos szerepe van a fogyasztói döntéseinknek: környezeti és egészségügyi szempontból is fontoljuk meg, hogy szintetikus vagy természetes szálakból készült ruhadarabok mellé tesszük le a voksunkat!
– Egyre szélesebb körben ismert a tény, hogy mosáskor mikro- vagy nanorészecskék szabadulnak fel a szintetikus anyagokat tartalmazó ruhákból, amelyeket aztán többek között az óceánokban, tengerekben is kimutatnak.
A szakember azonban figyelmeztet: nemcsak a vízbe jutásra kell gondolnunk, hanem arra is, hogy kopás közben a levegőbe is kerülnek ezekből a mikroplasztikokból.
A „hulladékszedők” helyzete
Végül, de nem utolsósorban egy olyan társadalmi problémára hívja fel a figyelmünket a No More Plastic elnöke, ami milliókat érint világszerte.
– A „hulladékszedők” nap mint nap nyitott hulladékudvarokon vándorolnak, ahol a felhalmozódó szemét akár a 80 méteres magasságot is elérheti. A legtöbbjük nő és gyermek, akik mindennapjaikat elektronikai termékek és „újrahasznosítható” műanyagok keresésével töltik, védelem nélkül.
– Ez az újrahasznosított műanyagok körül forgó üzlet igazi arca: a nők és gyerekek kizsákmányolása, akik egész nap belélegzik a lebomló hulladékból felszabaduló kémiai melléktermékeket.
Gyakoriak a balesetek: vágások, mélyebb sebek, víznyelők formájában. Az áldozatok több mint kétharmada nő – hangsúlyozza Rosalie Mann, aki úgy véli, éppen ezért elengedhetetlen, hogy ne az újrahasznosított műanyagra fókuszáljunk megoldásként, hiszen ez nem fenntartható és nem életképes, az egészségünk, különösen a nők és a gyermekek jóllétének rovására megy.
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.




