Az Egyesült Királyságban 1987 óta emlékeznek meg minden októberben a fekete történelem alakjairól, azokról a férfiakról, nőkről, hétköznapi és történelmi hősökről, akik afrikai és karibi gyökerekkel rendelkeznek, azokról, akiket nem említettek a történelemkönyvekben, akiknek érdemeiről kevés szó esett, pedig eshetett volna.
Most már több országban is biztosan arra irányítja rá a figyelmet ez a koncentrált hónap, hogy az emberek észrevegyék, figyeljenek rá és tudatosítsák, hogy mivel járult hozzá a fekete közösség a történelmükhöz, az ország fejlődéséhez.
A cél mindenhol, ahol van egy ilyen kiemelt hónap (az Egyesült Államokban és Kanadában február, az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában október), hogy ne kizárólag egyetlen hónapban figyeljünk az üzenetére, hanem mindig.
Morgan Freeman amerikai színész például nem rajong ezért a megkülönböztető hónapért, szerinte ugyanis nemcsak a február (Egyesült Államokban), hanem minden hónap a fekete történelem hónapja, ugyanúgy, mint a fehéré, azaz minden amerikaié, hiszen lehetetlen szétválasztani azt, ami összetartozik. Így beszélt erről Mike Wallace műsorvezetővel a 60 minutes című műsorban még 2005-ben:
Londonban, 1987-ben mindössze annyi volt a cél, hogy a helyi közösségekhez szóljanak, közelebb hozzák a kultúrájukat, és jobban megismerjék és megismertessék a történelemkönyvekből kimaradt részeket. Ma már a Black History Month megjelenik a múzeumok, színházak, kiállítások programjaiban, és az iskolákban is külön figyelmet kap. Az utóbbi években pedig már nemcsak az afrikai és karibi gyökerekkel rendelkezőkre, hanem általában minden fekete származású emberre emlékeznek.
Októberben minden tanár beépíti a saját tantárgyának órai anyagába a fekete történelmet. Így például a lányom iskolájában minden órán: irodalom, ének, történelem stb. foglalkoztak különböző témakörökkel, tanultak zenészekről, matematikusokról, sportolókról, írókról és így tovább.
Illusztrálni a főzésóra eredményeit tudom. A linken megtalálhatóak a receptek is, hátha kedvetek támad elkészíteni!
Mi sütöttünk egy isteni jamaicai jerk chickent, azaz speciális fűszerekkel egy egész éjszakára bepácolt sült csirkét.
Aztán afrikai recept alapján elkészítettünk egy kis kelewelét, ami tulajdonképpen fűszeres főzőbanánkockák kívülről ropogósra sütve, belül azonban puha marad. Jó kis snack, bár az olaj és a banán kombinációt fogyókúrázóknak nem ajánlom.
És sütöttünk ki bolfrotot, másnéven puf pufot, amit itthon csak farsangi fánkként emlegettünk, pedig ghánai fánk is, és elő is kaptuk a lekvárkészletünket hozzá. A bolfrot tésztájába szerecsendió kerül, szerencsére mi többet tettünk bele, mint amit a recept előírt, mert imádom a szerecsendiót. Szerintem az egyik legrafináltabb fűszer!
Szóval, ha van kedvetek, próbáljátok ki valamelyik receptet!
