Mit mutat meg nekünk az ország helyzetéről, hogy hány nő van a parlamentben? Többek között azt, milyen a nők helyzete ma Magyarországon, illetve össztársadalmilag hogyan állunk az esélyegyenlőséghez.
A nők szava ma alig hallható Magyarországon, ugyanis még mindig nagyon kevés nő vesz részt a közéletben vezetői vagy valódi hatalommal bíró pozícióban. A magyar parlamentben a képviselőnők száma, jelenleg mindössze 26 fő (13.1%). Ez az arány nemcsak az EU országait tekintve, hanem világszinten is rendkívüli módon alacsonynak számít. A Föld 195 országából a 153. hellyel, Szaúd-Arábiát éppen csak hogy megelőzzük.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy ezzel tulajdonképpen mi is a baj? Férfiak nem képviselhetik nőket?
A válasz: ha nincs arányos képviselet (a magyar népesség alapján 50-50%), akkor a társadalom felének jelentősen sérülnek a jog- és az érdekérvényesítési lehetőségei. Tehát ez a probléma nem csak elviekben jelent gondot.
Mivel a magyar társadalom fele nincs reprezentatív módon képviselve – a rendszerváltás óta az egyes parlamenti ciklusokban mindössze 9-14% a képviselőnők aránya, és helyi szinteken sem sokkal jobb a helyzet -, a nőket érintő kérdések, problémák és az ezzel kapcsolatos szakmai javaslatok könnyedén félretolhatók.
A nők részvételének hiánya kirívóan rontja a tényleges egyenjogúság esélyének, a nemek közti különbségek felszámolásának, vagyis a jóléti állam megteremtésének lehetőségét. Az egyenjogúság kérdésén túl, strukturális azaz a társadalmi szerkezetet mélyebben érintő kérdések mentén sem változnak/fejlődnek az elmúlt évszázadok alatt berögzült jogi, gazdasági, életmódbeli gyakorlatok.
Pedig a mai modern ember és az öregedésének a folyamata, a családok életmódja hihetetlen módon átalakult, ami megkövetelné a nő helyének és szerepének is a fejlődését, éppen azért, hogy a társadalomban, a családokban ebben az új értelmezésben tudja kihasználni a benne lévő potenciált.
Azonban ahhoz, hogy elérjük, hogy több nő vegyen részt a gazdasági, vállalati és politikai (helyi és országos) döntéshozatalban, a személyes színtéren kell elkezdeni a nők “empowerment”-jét. Amíg egy nő a családjában nem egyenjogú, addig nem várható el tőle, hogy tágabb közösségében, vagy akár társadalmi szinten képes legyen az érdekérvényesítésre. Ezért olyan eszközöket kell biztosítanunk a nőknek, amik hozzájárulnak a személyes és szakmai fejlődésükhöz egyaránt. Párhuzamosan ugyanakkor azt is el kell érni, hogy ezek a nők ne izoláltan legyenek jelen, hanem egy erős közösség, erős női tagjaként.
Erre tesz kísérletet október 19-én a Benczúr hotelben a MENŐK Egyesület, a Magyar Női Érdekszövetség és a Jól-Lét Alapítvány egy egész napos program keretében.
A Több nőt a közéletbe! című konferencia mintegy 200 fős közönséggel, szakértő (politikai, pszichológiai és szociológiai háttérrel) előadókkal, civil aktivistákkal, politikai szereplőkkel, valamint újságírókkal várja az érdeklődőket.
1. Helena Dallí – Az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa
2. A szervezőbizottság nyitóbeszédei
Pákozdi Éva (a MENŐK elnöke)
Sáfrány Réka (Magyar Női Érdekszövetség elnöke)
Keveházi Kata (a Jól-Lét Alapítvány elnöke)
10:00-11:00 – Politika és pszichológia: buktatók és lehetőségek
1. Robert Biedron előadása
a FEMM korábbi elnöke, EP képviselő
Hogyan támogathatják a férfiak a nőket abban, hogy közéleti szerepeket töltsenek be?
2. Szabó Imola Éva előadása
EMCC Magyarország elnöke, Senior Practitioner szinten akkreditált coach
Az önbizalom és önértékelés fontossága
Szekció vezetője: Juhász Borbála

11:00-12:00 – A megtartó és támogató tér fontossága a közéletben
1. Marta Lempart (felkérés alatt)
Lengyel nőjogi aktivista és az All-Poland Women’s Strike alapítója
A lengyel női sztrájk következtetései – közösségépítés és szolidaritás
2. Szelényi Zsuzsa
külpolitikai szakértő, volt politikus, szerző
A nők számára a fenntartható és támogató tér fontossága a közéletben.
Szekció vezetője: Hajnal Edina
12:00-12:45: Ebédszünet
12:50-14:20: Kérdőív kiértékelése és workshop
Előadók: Galambvári Gabriella, Gönczy Andrea (a MENŐK tagjai)
Interaktív workshop – a bemutatott adatok és tartalom alapján
Moderátorok és szervezők: Galambvári Gabriella, Gönczy Andrea, Jagicza Ágnes, Hajnal Edina
1. Kerekasztal a politikusokkal
Mohácsi Tímea – önkormányzati képviselő, a bihartordai roma kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke
Gurmai Zita – a PES női elnöke
Bujdosó Andrea – TISZA Párt képviselője, a fővárosi közgyűlés tagja (felkérés alatt)
Őrsy Gergely – polgármester – II. kerület (felkérés alatt)
moderátor: Ónodi-Molnár Dóra (újságíró)
2. Nyílt fogadóóra – a kerekasztal résztvevőivel
16:00 – Záróbeszéd
16:15 – Közösségi esemény
Fodor Marcsi író, újságíró inspirációs előadása




