A közelmúltban az interneten kért segítséget a Magyar Koraszülött Mentő Alapítvány, hogy két autójukra meg tudják venni a nyári gumiabroncs garnitúrát. Egy ilyen hír kapcsán laikusként is felmerül a kérdés, hogy vajon milyen körülmények között dolgoznak azok a szakemberek, akik nap, mint nap korababák életéért küzdenek, úton egyik kórházból a másikba. Dr. Nagy Évával, az alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Évente több, mint négyezer újszülöttet mentenek és körülbelül 240 ezer kilométert tesznek meg a koraszülött mentő munkatársai négy keréken rohamtempóban, dacolva az útviszonyok és a forgalom adta körülményekkel, miközben apró, törékeny életekért küzdenek.
– Ma már az 500 grammos koraszülöttek életben maradnak. Ezek a pici babák, amikor megszületnek, megkapják a koraszülött intenzív terápiát. Az országban több ilyen koraszülött centrum van, ezeket PIC-eknek vagy NIC-eknek hívják. Bárhol születik a gyermek, neki ezekbe a centrumokba el kell jutni. Ez inkubátorral ellátott mentőautóban lehetséges, ez indukálja, hogy van koraszülött mentés. Mi nemcsak koraszülötteket szállítunk, hanem beteg újszülötteket is – kezdi a beszélgetésünket dr. Nagy Éva, a Magyar Koraszülött Mentő Alapítvány vezetője.
– Sokszor látjuk, hogy olyan babák, akikről lemondanak, mégis életben maradnak. Nincs is rá orvosi magyarázat.
Számomra ez még mindig nagyon misztikus, hogy mennyi erő lakozik egy újszülött csecsemőben, olyan élni akarás, ami egészen elképesztő. Az ikrek szinte mindig koraszülöttek és velük kapcsolatban nagyon sok csodaszámba menő mentésünk volt.
Nem tudom, mi ennek az oka, talán mert többen vannak, valahogy mindig olyan jó vége lesz.
Korlátozott keret, egyre magasabb kiadások
Az alapítvány vezetője elmondta, bár két évvel ezelőtt a közbeszerzési pályázaton elnyert pénz szép összegnek számított, az elmúlt 2 év történései felülírták a költségvetési terveiket.
– Az elmúlt két évben sok minden változott. Az orvosi szolgálati jogviszonyról szóló törvény beindult és az orvosoknak megemelt összeget kell fizetni. Míg az állami kórházakban az állam ezt fizeti, addig mi változatlanul ugyanazt a pénzt kapjuk, amit anno megnyertünk.
Tulajdonképpen innentől kezdve ez az összeg már nem volt elég mindarra, amire szerettük volna, hisz emelkedtek az ügyeleti díjak, a benzin ár, minden emelkedik.
Közbeszerzésben ugyanis nem mondhatom menet közben, hogy emelkednek az árak, viszont van egy olyan szabály, hogy a körülmények változása miatt 10%-kal többet lehet kérni az eredeti összegnél. Mi ezt kértük a minisztériumtól, hivatkozva a fennálló problémákra, de eddig nem kaptunk választ – meséli az igazgatónő, aki kollégáival adományokból és az adó 1%-ból igyekszik fedezni a megemelkedett költségeket, hogy továbbra is gördülékeny szolgáltatást tudjanak biztosítani a babák érdekében.
– Most jutottunk el odáig, hogy már nem szép a kasszánk. 10 mentőautónk van szerte az országban. Az autókat bizonyos időszakonként cserélni kell, ezt törvény írja elő.
Egy mentőautó 13 évet futhat. Általában az autóink nem húzzák ki a 13 évet, mert a nagy igénybevétel mellett tönkremennek.
Tavaly már megújult a debreceni és a miskolci mentő és megrendeltük a zalaegerszegi, pécsi és nyíregyházi autókat. Most ezekre várunk. Hála istennek, annak idején az adó 1%-ból és adományokból sikerült összegyűjteni a pénzt az autókra, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Ugyanakkor egy ilyen mentőautó 43 millió forintba kerül. Azonban a helyzet nem egyszerű, hisz ami pénzünk van, az csak az autókra fog elmenni.
A mentőben még nincs inkubátor, lélegeztető-gép, infúziós pumpa – teszi hozzá dr. Nagy Éva.
Nem csak fizikailag, de érzelmileg is nagy a terhelés
A szakszerű ellátáshoz szükséges felszerelések mellett azonban az autók karbantartása is nagy összegeket emészt fel az alapítvány számlájáról.
– A nap 24 órájában készenlétben állunk, és mivel nem minden kórházban kapják meg a koraszülött vagy szívbeteg babák a megfelelő ellátást, így van, hogy hatalmas távokat kell megtenni ezekkel a picikkel. A csapat összetétele úgy épül fel, hogy van neonatológus szakorvos, szakápoló és egy mentő sofőr.
Van olyan centrum, ahol havonta átlagosan „csak” öt-hat mentést végzünk, de a készenlét attól még folyamatos kell, hogy legyen, de van, ahol 30-40 mentésre is szükség van.
Az autók szempontjából ez a munka azzal is jár, hogy rengeteg fékbetétet cserélünk, mert nagymértékben kopik az extrém használat miatt – meséli az alapítvány vezetője és hozzáteszi, az pedig még külön stressz faktor az adminisztratív működés szempontjából, hogy a megkülönböztető jelzést használó mentőautókat is ugyanúgy trafipaxolják, mint más közúti sebességhatárt átlépő autósokat.
Ilyenkor minden egyes sebességmérő kapu áthaladáskor kiérkező büntetés esetében külön eljárásban kell bizonyítani, hogy épp mentést végzett a mentő autó…
Bár a bürokratikus problémákkal a mentős kollégákat igyekeznek megkímélni, mindenképp fontos tényező, hogy megfelelő körülmények között dolgozhassanak, hisz munkájukból adódóan fokozott érzelmi terhelésnek vannak kitéve.
– Előfordult olyan is, hogy egy gyógyszertárba riasztottak minket. Általában kórházakból hozzuk a koraszülötteket, elég ritka, hogy otthon, vagy közterületen történik koraszülöttmentős esemény. Egy tizenéves lány érkezett a gyógyszertárba és erős hasfájásra kért gyógyszert. Aztán hirtelen elkezdték követni egymást az események és a gyógyszertáros mentőt hívott. A kiérkező orvos azt látta, hogy a lány egy koraszülött babának adott életet.
A lány nem tudta, hogy várandós, sokkot kapott és azt sikoltozta, hogy „mi ez, mi ez??”. Fel kellett világosítani arról, hogy éppen most szült egy gyermeket, aki extrém kis súllyal született és azonnali életmentő beavatkozásra szorult.
Ritkán esik meg hasonló, de szerencsére a mentőautóban megvan minden felszerelés az ilyen helyzetek kezelésére. Ugyanakkor hosszú távon sokat kivesz az emberből érzelmileg ez a munka.
A nálunk dolgozó mentősök az OMSZ-nél is dolgoznak, ezért nekik nagyon szigorú PÁV és egyéb előírásoknak meg kell felelni, ahol pszichológiai teszteken kell átmenni. Ami az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat illeti, nekik épp most szervezünk alapítványi pénzből egyfajta lelki tréninget, mert szükség van ilyen fajta támogatásra is.
Nyugaton ez teljesen természetes, hogy a szakemberekkel időről időre leülnek beszélgetni és foglalkoznak az esetleges traumáikkal, a munka közben tapasztalt lelki nehézségekkel, hogy így is segítsék őket.
Az igazgatónő hozzáteszi, a nehézségek ellenére, kollégáik számára mindig nagy öröm, amikor egy-egy általuk mentett babáról még évekkel később is kapnak visszajelzést a szülőktől, akik hálával a szívükben őrzik a koraszülött mentők emlékét.
Fotók: Magyar Koraszülött Mentő Alapítvány
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
