Orosz-Karászi Zsuzsanna védőnő az esküvője előtt két nappal tudta meg, hogy 11 hetes magzatának már nem ver a szíve. Ráadásul műhiba áldozata lett, benne felejtettek egy eszközdarabot. Új orvost keresett, aki Ashermann syndroma-t diagnosztizált nála. Arcul csapta a valóság: 27 évesen el kell fogadnia, hogy soha nem lehet gyereke. Végül csodával határos módon felgyógyult a betegségből. A feketeleves azonban csak ezután következett… Zsuzsanna „Bátorság” kategóriában kapott Lélekanya díjat. Videó a cikkben!
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam.
Fantasztikus heteim voltak. Esküvő előtt két nappal a párom szabadságon volt, így együtt mentünk 11 hetes ultrahangra. Ez volt az első vizsgálat, ahová közösen tudtunk menni. Nem volt szívhang….
A földről kapartuk fel magunkat, és úgy döntöttünk, nem mondjuk le a nagy napunkat. Egyben a legszebb, és a legszomorúbb nap volt ez.
Mosolyogva gratulált a vendégsereg a babához, és értette mindenki miért nem koccintunk alkohollal, miért nincs nagy tánc és buli a részemről. Hiszen vigyáznom kell magamra! Esküvő után eltűntünk, elmondásunk alapján minden ekkor történt, és nem akartunk erről beszélni. Fájt, borzasztóan fájt. Visszamentem dolgozni.
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam.
Egy hónapig hetente ultrahangra jártam, mert azt éreztem baj van.
Elküldtek, hogy nyugodjak meg, fogadjam el ami történt, ne keressem magamnak a problémát. Lassan bolondnak éreztem magamat.
Egy utolsó UH-ra mentem, és közölték ott maradt valami, újra kell műteni. Orvosi műhiba áldozata lettem, egy eszköz darab maradt ott, ez okozta a gyulladást és a fájdalmat.
Új orvost kerestem.
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam.
Több hónap múlva, rengeteg vizsgálat után a diagnózis hegyek között szerepelt az Ashermann syndroma. Arcon csapott az élet, hogy 27 évesen soha nem lehet gyermekem. Több mint 1 évig nem menstruáltam, de iszonyatos görcseim voltak. Már nem bírtam tovább, és elmentem a Megyei Kórházba ügyeletre. Közölték olyan nagy a gyulladás, hogy ki kell vegyenek mindent.
Én még most is mindenhol várandósokat és gyerekeket láttam…
Csoda történt, infúziós kezeléssel rendbejöttem egy hónap alatt.
Kórházból hazajövet otthon megjött a menzeszem 1 év 3 hónap kimaradás után. Éreztem, hogy most már rendben lesz minden! Dolgoztam tovább. Pozitívan álltam hozzá.
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam, fantasztikus volt!
9 hónap, és csak nem jön a baba. Folyamatos orvosi kontroll mellett 2017. decemberében egy pici cisztát találtak, amit el kell távolítani és jöhet a baba. Kicsit aggódtam, de boldog voltam, hogy javítható az ok, és ezután minden rendben lesz majd. Nyilván ebben a városban soha többet műtét, így más városban, a legjobb orvost kerestem fel. Nagyon nehéz volt, de mivel „tetszett neki a történetem”, érdekesnek talált, így elvállalt.
Laparoszkópos operációra jegyeztek elő, fél óra és kész… A férjem több mint 3 órát várt a műtő előtt. Laparotómia lett.
Eltávolították a petevezetékemet, a hasfalam, bélrendszerem, minden összetapadva. Négyes stádiumú endometriózis. Az altatásból felébredve közölte az orvos, hogy csak lombikkal lehet gyermekem, de minden rendben van. Azt sem tudtam mi történt, csak fájt, borzasztóan fájt. Az a sok cső, az óriási vágás…Sírtam, nem tudtam, mi lesz így velünk. Fiatalon, friss házasként, 2 év szenvedés után ezt kaptam a sorstól. A munkámat folytattam a felépülés után.
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam.
A házunkban ott áll az üres szoba (Gyerekszoba? Vendégszoba?) Hormonkezelésre jártam, reménykedve vártam az ismeretlen lombik kezelést.
A 2018. októberében kezdett stimulációt le kellett állítani. 2018 novemberben sikerült elindulni, két babát kaptunk vissza, akik sajnos nem maradtak velünk. Dolgoztam tovább.
Mindenhol várandósokat és gyermekeket láttam.
2019. március végén újra kezdhettük volna, de nem voltak jó eredményeim. Már a 3. házassági évfordulónkat ünnepeltük. 2019 áprilisban újra stimuláció. Két babát kaptunk vissza májusban. Június elején kell mennem orvoshoz. Remélem elég ez az oldal az én történetemre!
Még most is mindenhol várandósokat és gyermekeket látok…
Fotó: Kovács Attila
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
