Az UNICEF Magyarország fiatalokat, szülőket és pedagógusokat segítő programokat indít október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján. Ez a jelenlegi helyzetben különösen fontos, mert a pandémia miatt a felnövekvő generáció került veszélybe. Rettenetes adat, hogy az öngyilkosság a negyedik vezető halálozási ok lett a tinédzserek vonatkozásában.
A COVID–19 járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig nyöghetik a gyerekek és a fiatalok, figyelmeztet tanulmányában az UNICEF. A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a világon 7 serdülőből 1 mentális betegségben szenved. A pandémia miatti lezárások és több mint 1,6 milliárd gyermek maradt ki időszakosan vagy tartósan az oktatásból. A napi rutin, az oktatás, a kikapcsolódás hiánya, illetve az aggodalom szeretteik egészségéért és a család anyagi biztonságáért sok fiatalra volt negatív hatással: gyakran számoltak be arról, hogy félnek, dühösek vagy aggódnak a jövőjük miatt.
Döbbenetes adat, hogy az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet- és Nyugat-Európában; Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában pedig a második.
Öngyilkosság 11 percenként
Az október 5-6-án, Párizsban megrendezett egészségügyi miniszteri találkozón bemutatásra kerülő On my Mind – A gyermekek mentális egészségének javítása, védelme és gondozása című, friss UNICEF-jelentés szerint a gyerekek és fiatalok közül már a COVID–19 járvány előtt is aggasztóan sokan cipelték a mentális betegségek súlyos terhét, sokszor anélkül, hogy valós segítséget kaptak volna. A pandémia pedig odáig súlyosbította a helyzetet, hogy mára egy egész generáció lelki egészsége került veszélybe.
Becslések szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizált mentális zavarral. Öngyilkosságot kevesebb, mint 11 percenként követ el valaki a korcsoportból, vagyis évente közel 46 000 kamasz hal meg így.
|
Az UNICEF mentális egészségről szóló, aktuális globális jelentésének legfontosabb adatai:
|
Nem sokkal jobb a helyzet a fiatal felnőttek vonatkozásában sem. Az UNICEF Változó gyermekkor projekt (Changing Childhood Project) című, 21 országban végzett kutatása szerint 2021-ben a 15-24 évesek átlagosan 19 százaléka (vagyis 5-ből 1) mondta azt, hogy gyakran érzi magát depressziósnak, vagy számolt be általános motivációhiányról.
A magyar UNICEF válasza a kihívásokra
Az UNICEF Lélekemelő Program keretén belül mától bármely magyar iskolába rendelni lehet olyan ingyenes, interaktív előadásokat, amelyeknek kifejezetten a gyerekek mentális egészsége áll a fókuszában. A Lélekkel az Egészségért Alapítvánnyal (Sulinyugi szakmai csapat) együttműködésben fejlesztett új óratematika többek között foglalkozik a gyermekek pszichés jólléthez való jogával, a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával. Mindez szervesen illeszkedik az UNICEF Magyarország évek óta sikeresen futó Ébresztő-óra programjához is, melynek célja, hogy érdekesen, játékosan adjon át fontos gyerekjogi ismereteket, csoportos foglalkozások keretein belül. Az új foglalkozásokra a lelkiegeszsegora@unicef.hu email címen lehet jelentkezni.
„Az UNICEF itthon is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy tisztán lássuk, milyen következményekkel járt a járvány a gyermekek mentális egészségére. Az elmúlt hónapokban több körös reprezentatív kutatásban kérdeztük meg a magyar szülőket és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket: pedagógusokat, pszichológusokat. Ezen részletes adatok ismeretében dolgoztuk ki legújabb programunkat, amellyel közvetlen segítséget kívánunk nyújtani az iskolás korosztály és az érintett szülők számára” – nyilatkozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.
Szintén a Lélekemelő Program része egy, az érintett szülőknek szóló új lehetőség, amelyet az UNICEF Magyarország a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriával és a Kapcsolódó Nevelés Egyesülettel együttműködésben dolgozott ki és tesz elérhetővé. A szulocsoport@unicef.hu email címen jelentkezők 5-7 alkalmas szülőtámogató tréningen vehetnek részt ingyenesen, kiscsoportos formában, tapasztalt szakemberek vezetésével.
„Friss hazai kutatásunk szerint a szülők kétharmada érzi úgy, hogy gyermeke nem kapott érdemi segítséget, amikor erre mentális nehézségei miatt szüksége lett volna a járványidőszakban. Minél kisebb havi jövedelemből él a család, annál nagyobb arányban számoltak be arról, hogy egyedül érezték magukat a problémával. Szülőcsoportjainkba elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek és ezért tényleges nehézséget jelent számukra, hogy megfeleljenek a gyermekük mentális egészségével kapcsolatos kihívásoknak, önerőből nem jutnának megfelelő szakmai segítséghez” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.
Segítség a segítőknek
Folytatódik az UNICEF Magyarország Pro Bono Szupervíziós szolgáltatása is, melynek keretében gyermekvédelmi szakemberek és pedagógusok kaphatnak 5 óra ingyenesen elérhető mentálhigiénés támogatást saját pszichés jóllétük fenntartásához, szakmai kihívásaik kezeléséhez. A közelmúltban megjelent – tanárokkal és pszichológusokkal készített – UNICEF-kutatások tanulságai szerint a gyerekekkel foglalkozó szakembereket különösen megviselte a járványhelyzet, ezért az ő mentális támogatásuk is kiemelten fontos annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak gondoskodni a rájuk bízott gyerekekről. A szupervízió többek között olyan területeken segíti a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, mint kiégés-kezelés, intézményi konfliktusok rendezése, motiváció erősítése, a munkahelyi stressz csökkentése. Az UNICEF Magyarország eddig már több mint 100 szakembernek nyújtott szupervíziós támogatást a járvány kezdete óta.
“A pandémia hatása a gyerekek és fiatalok mentális egészségére csupán a jéghegy csúcsa – egy olyan jéghegyé, amelyet túl sokáig figyelmen kívül hagytunk. Ha nem cselekszünk, akkor a járvány után, hosszú távon is katasztrofális következményekkel kell szembenézniük mind a gyermekeknek, mind a világ társadalmainak. A mentális egészség a fizikai egészség része, nem engedhetjük meg magunknak, hogy másképp tekintsünk rá”- nyilatkozta Henrietta H. Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
|
Fentiekről és a lehetséges kapaszkodókról is beszélgetünk MIT TEHETÜNK SZÜLŐKÉNT? címmel az UNICEF szakembereivel, Szlankó Violával, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetőjével és Labancz Dániellel, az UNICEF Magyarország klinikai szakpszichológusával.
|
Kiemelt kép: Pexels
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
