Hogyan válassz könyvelőt? Mikor érdemes adószakértőhöz fordulni? És mi köze van mindennek a pályázatokhoz? Csongár Gábor okleveles adószakértő, közgazdász és pályázatíró – az Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft. ügyvezetője – nem szépíti a valóságot: a vállalkozói siker titka nem a spórolásban, hanem a tudatos delegálásban rejlik. Személyesen is kérdezhetsz tőle a május 14-i Női Váltó Fesztiválon.
Kémia és kompetencia: így válassz könyvelőt
Csongár Gábor maga is könyvelőként indult, de mára ezt az üzletágát eladta, és kizárólag adószakértéssel és pályázatírással foglalkozik, mégis heti rendszerességgel keresik meg olyanok, akiknek könyvelőre van szüksége. Ez önmagában sokat elárul arról, mennyire nehéz eligazodni a piacon.
A könyvelőválasztásnál a szakmaiság természetesen alapkövetelmény: tisztában kell lennie a számviteli szabályokkal, az adózási törvényekkel. De Csongár szerint van egy kevésbé emlegetett szempont, ami legalább ennyire számít.
– Hiszek abban, hogy kell, hogy legyen egy kémia. Hiába jó valaki szakmai szempontokból, hogyha pont a hideg kirázza az embert tőle a stílusa miatt vagy bármi okból kifolyólag.
Fontosnak tartom azt is, hogy legyen egy csapat mögötte, hisz az emberrel bármi megtörténhet, kieshet, közbejöhet valami. A lényeg az, hogy a munka határidőre kész legyen, és az ügyfél időben, rendezett formában megkapja az információkat az adófizetési kötelezettségeiről.
Sokan összemossák a könyvelő és az adószakértő szerepét, holott a kettő közt ég és föld a különbség. – mutat rá Gábor.
Magyarországon jelenleg több mint 50 ezer regisztrált könyvelő dolgozik, okleveles adószakértőből 2026 januárjában 370 főt tartottak számon. A könyvelő feladata a gazdasági események rögzítése a törvényi előírások szerint, viszont az adótanácsadás, hacsak ezt a szerződés külön nem rögzíti, nem az ő kötelessége.
– Úgy működöm, mint egy pláza: ha bejön hozzám az ember, mindent megkap egy helyen. Könyvelést, bérszámfejtést, adószakértést, pályázatírást. Amit nem tudok, arra vannak partnereim, akikért tűzbe mennék. Van munkajogi szakjogászom, aki 10 évig volt munkaügyi felügyelő.
Nálam pénzvisszafizetési és bírságátvállalási garancia volt, van és lesz. Ha valakinek valamit mondok, és ő betartja, de joghátrány éri, kifizetem a bírságot helyette. – avat be Gábor.
Az egyéni vállalkozótól a kft-ig: mikor kell váltani?
Az adótanácsadási megkeresések több mint fele pontosan ennél a kérdésnél csúszik el:
valaki szeretne vállalkozni, de nem tudja, hogyan induljon el, és melyik adózási formát válassza. Csongár tapasztalata szerint a legkisebbeknek – attól függően, hogy főállásban vagy mellékállásban, magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak számláznak – két fő lehetőség adódik: a KATA és az átalányadózás.
– Aki főállásban egyéni vállalkozó, 18-20 millió forint alatt van az árbevétele, és csak magánszemélyeknek dolgozik, mint például a szépségiparban, annak a KATA telitalálat. Havi 50 ezer forinttal letudod az összes adófizetési kötelezettségedet.
Az átalányadózás egy fokkal bonyolultabb: magasabb keretösszeg, vállalkozásoknak is lehet számlázni, de az adófizetés sávosabb. A nagy baj az szokott lenni, hogy mindenki rápihen. Azt hiszi, jó az, hogy évente egyszer elküldi a bizonylatait. De kiderül, hogy totál rosszul számlázik, rég átlépte a keretet, és már ezer éve áfát kellene fizetnie.
A növekedés egy pontján azonban elkerülhetetlen a váltás.
Három alkalmazott, céges autó, termékgyártás, külföldi kapcsolatok: ilyenkor a megfelelő adózási forma kiválasztásával nagyságrendtől függően százezreket, akár milliókat lehet spórolni. De a legtöbb kisvállalkozás pont ezen vérzik el: az alapító mindent egyedül akar csinálni, és egész nap számlák fölött görnyedve tölti az idejét ahelyett, hogy a saját tevékenységét végezné.
– Én is eljutottam oda, hogy napi 12-14 órát dolgoztam, mert még mindig nem akartam felvenni valakit. Nem vettem észre a totális burnout jeleit. Az ember kiég, nincs ideje a kedvesére, a barátaira.
Amikor megérkezett a kislányom – van egy gyönyörű hároméves kislányunk –, újragondoltam mindent. Én minőségi időt akarok a családommal tölteni.
Eljutottam az egy embertől a 12 munkavállalóig, közel 200 állandó könyvelési ügyféllel. A könyvelési üzletágat eladtam, az ügyfélkört átadtam életjáradék alapon, így arra tudok koncentrálni, amire igazán szeretnék. – mutat rá Gábor.
Pályázatképesnek lenni: nem szerencse, hanem tervezés kérdése
Csongár Gábor „Love me TENDER” című könyvét éppen az a frusztráció szülte, amellyel nap mint nap találkozik: sikeres, komoly vállalkozások nem tudnak pályázni és ennek legtöbbször semmi köze a vállalkozás teljesítményéhez. Az ok sokszor egyetlen adminisztratív hiba.
– A leggyakoribb: a könyvelő csak az adóhivatalhoz jelentette be a székhely-címet, de a vállalkozó ezt nem tette meg ügyvéd előtt. Vagy az egyéni vállalkozó nem ment fel a webes ügysegédre (most már az ÜPO-*n kell megtenni), és nem jelentette be ott a változást. Ilyen apróságokon múlik a siker.
Ezért mi már eleve mindenkit úgy könyvelünk, hogy folyamatosan pályázatképes legyen. Legalább egy fő létszám kell, legyen nyereséges az első lezárt üzleti év, és az árbevétel is rendben legyen. Ha valaki december 10-én jut arra az elhatározásra, hogy vállalkozást indít, és azt mondja, majd újévkor elindítom, pont egy évet veszít, mert a pályázatokhoz egy teljes lezárt üzleti év kell.
A jelenleg elérhető lehetőségek közül Csongár Gábor két területet emel ki. Az egyik az eszközfejlesztési támogatás a négy leghátrányosabb helyzetű régióban és a szabad vállalkozási zónákban: 50%-os, 4-150 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, amelyre még közel 92 milliárd forint áll rendelkezésre a rendszerben április 30-ig.
A másik egy csak budapestieknek május 5-től beadható informatikai fejlesztési pályázat, amelynek társadalmi egyeztetése már lezajlott: 3-12 millió forintos összeghatárral, 90%-os támogatási intenzitással, lényegesen liberálisabb feltételekkel.
– Pályázati forrást csak akkor akarj, ha valóban szükséged van rá. Azért ne akarj pénzt, hogy több legyen. Nagyon kőkeményen leellenőrzik a felhasználást.
Ha kapok 50-70%-os támogatást egy csarnok építéséhez vagy gépsorok beszerzéséhez, azt arra kell fordítani, amire kaptam. Ez a legfontosabb intelmem.
A katás adózás egyébként hiába az egyik legjobb adózási forma, a pályázatok 99,99 százalékából kizárja a vállalkozót (kivéve az előbb említett budapesti informatikai pályázatot), mert nincs tételes költségelszámolás. Mérlegelni kell már az elején: hova akarok eljutni, szükségem lesz-e külső forrásokra és ha igen, akkor ne vesztegessek el éveket a rossz adózási formával.
Nem a munkáért élünk
22 éve vállalkozik, cége három nappal idősebb, mint Magyarország európai uniós tagsága, szokta mondani. Valamikor sok időt töltött azzal, hogy mindenhez értsen, mindent ő csináljon, mindent ő tartson kézben. Ma már másképpen látja.
– Abban hiszek, hogy a jelenlegi ismereteink szerint egyetlen egy életünk van. Az pedig nem arról szól, hogy mindhalálig dolgozunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk. Ha valóban felszabadul az időd, megnő a kreativitásod és tényleg azzal tudsz foglalkozni, ami mellett nőként anya is maradsz, feleség is maradsz, és sikeres vállalkozó leszel. Több pénzt fogsz keresni, mint amennyit valaha megspóroltál volna azzal, hogy mindent egyedül csináltál.
Csongár Gábor „Love me TENDER – Hogyan nyerj vállalkozásodnak milliókat pályázatokból” c. könyve magánkiadásban jelent meg, és hamarosan országos könyvhálózatban is elérhetővé válik.
Találkozz Gáborral élőben május 14-én a Női Váltó Fesztiválon! Hallgasd meg előadását és tedd fel a kérdéseidet, Gábor egész nap velünk lesz az eseményen.
8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 
Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!
Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
