Rugalmas keretek között dolgozni és megélni ebből – leginkább ezért indítanak vállalkozást a nők ma Magyarországon. A sikerhez önbizalom is kell, amiből drámaian kevés van a vállalkozónőknek – ez derül ki többek között a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelye 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben.
A friss eredmények szerint a magyar vállalkozási aktivitás stabilnak mondható, nemzetközi összehasonlításban a vizsgált országok között a második harmadba és európai összehasonlításban is a középmezőnybe helyezi hazánkat. A felnőtt lakosság 24,3%-a már vállalkozó, vagy új vállalkozást tervez indítani a következő három évben.
A korábbi évekhez hasonlóan a férfiak vállalkozási aktivitása mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozások körében jelentősen meghaladja a nőkét, ráadásul a női vállalkozások – számos okból kifolyólag – kisebb eséllyel maradnak fenn tartósan.
Érezhetők negatív várakozások, de vállalkozni továbbra is vonzó
A turbulens gazdasági környezet és a recessziós várakozások hatása a stabil vállalkozási aktivitás mellett is érzékelhető az adatok alapján. Többek között ezt mutatja, hogy lényegesen, 3,5%-ra nőtt az elmúlt évben vállalkozásukkal felhagyók aránya, a kilépés mögötti ok pedig elsősorban (40,6%) üzleti. Kisebb arányban más munka, vagy üzleti lehetőség, vagy személyes ok áll a háttérben.
Szintén a negatív várakozások megjelenését mutatja, hogy alacsony szinten stagnál a rövidtávon jó üzleti lehetőséget látók aránya (28,2%), ami így Európában a legalacsonyabb, és világszinten is a második legalacsonyabb értéket mutatja.
A vállalkozói lét megítélése ugyanakkor továbbra is pozitív.
A magyar lakosság döntő többsége szerint a vállalkozókra nagy médiafigyelem irányul, a sikeres vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és vállalkozni kívánatos karrierlehetőség.
A magyarok közel fele szerint itthon könnyű vállalkozást indítani, az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és nemzetközi szinten is kifejezetten alacsony (42,3%) azok aránya, akiket a kudarctól való félelem akadályoz a vállalkozásindításban.
A működő vállalkozások többsége – a korai szakaszban lévő vállalkozók kétharmada (68,4%), míg a bejáratott vállalkozások négyötöde (78,6%) – úgy számol, hogy öt év múlva is a mostani számban foglalkoztat majd alkalmazottakat és továbbra is meglévő, a lakóhelyén élők számára is ismert terméket vagy szolgáltatást értékesít, illetve ehhez már ismert technológiát, illetve eljárást alkalmaz.
Nők és a vállalkozás: nem félnek a kudarctól, de sokan nem élik meg az érett kort
A nők körében Magyarországon a férfiakénál jelentősen alacsonyabb a vállalkozásindítási szándék. A férfiak 12,6%-a állította, hogy 3 éven belül tervez vállalkozást indítani, amely csaknem másfélszeresen haladja meg a hasonlóan gondolkodó nők arányát (8,9%).
Érdekes, hogy bár a kutatási eredmények alapján a magasabb iskolai végzettség átlagosan magasabb vállalkozási hajlandósággal jár együtt, és a nők iskolai végzettsége Magyarországon magasabb a férfiakénál, ez a vállalkozási hajlandóságban mégsem mutatkozik meg.
Kiemelkedően fontos motivációs tényező a vállalkozásra a nők körében a megélhetés biztosítása, ellentétben a férfiakkal, akiknél a pénzügyi motivációk között inkább a vagyonszerzés dominál.
A munkaerőpiaci tendenciák ismeretében feltételezhető, hogy a megélhetés, mint motiváció mögött nem a kevés munkalehetőség, hanem az olyan pozíciók alacsony száma áll, amik lehetővé tennék a nők számára, hogy a munkájuk mellett a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek. Vagyis
a magyar nők számára a vállalkozás sok esetben a társadalmi elvárások szerinti magánéleti helytállás (a gyerekekkel kapcsolatos feladatok ellátása) és a jövedelemszerzés együttes biztosításának útja.
Fontos ugyanakkor, hogy a korai szakaszban lévő női vállalkozások esetében még a megélhetés biztosításánál is valamivel erősebb az a húzóerő, hogy vállalkozóként valami lényegeset vigyen véghez az alapító – a válaszadók közel háromnegyede (71,6%) nyilatkozott így, ami meghaladja a globális (52,3%) és az európai (43,1%) értéket is.
– Bár a vállalkozásindítási szándék tekintetében jelentős eltérés van a nemek között, a férfi és a női vállalkozások arányát mutató nemzetközi rangsorban Magyarország a középmezőny második felében szerepel. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a női vállalkozók cégei közül a férfiakénál kevesebben érik el a legalább három és fél éve béreket fizető, bejáratott vállalkozás érettségi szintjét – hívja fel a figyelmet Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a hazai kutatás vezetője.
A vállalkozásalapítási hajlandóságot jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy a lakosság mennyire tekint pozitívan a következő időszakra, mennyire érzi magát felkészültnek a vállalkozásra, valamint mennyire fél az üzleti tevékenységgel óhatatlanul összekapcsolódó esetleges kudarctól.
A magyarok az európai átlagos véleményhez képest kevésbé érzik felkészültnek magukat a vállalkozásra és kisebb arányban vélik úgy, hogy a következő fél évben kedvező lehetőségek kínálkoznak majd a vállalkozásindításra – bár a vállalkozói létet nemtől függetlenül pozitívan ítélik meg és magas státuszt kapcsolnak hozzá.
A kudarctól való félelem viszont kevésbé tartja vissza őket a vállalkozástól az európai vagy a globális átlagnál. A nők jellemzően a férfiaknál némileg negatívabban látják a jövőt és kevésbé tartják felkészültnek magukat a vállalkozásra (43,1% és 30,9%), valamint a kudarc lehetősége is erősebb visszatartó erő számukra (40% és 47%) – bár
a magyar nők kudarctűrő képessége még így, a férfiaktól lemaradva is jobb az uniós és globális átlagnál.
Bár a környezetük hasonló mértékben tekinti innovatívnak a nőket és a férfiakat,
a nők jellemzően mégis kevésbé használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket.
A nők feltételezhetően alacsonyabb aspirációs szintjét mutatja, hogy körükben a férfiakénál lényegesen nagyobb a csak helyi piacon aktívak aránya.
– Az adatok alapján a nők vállalkozási hajlandóságára és vállalkozói teljesítményére vélhetően jelentős hatással bír, hogy vállalkozói aspirációs szintjük az átlagosan alacsonyabb, vállalkozói önértékelésük pedig gyengébb a férfiakénál. Annak ellenére, hogy a vizsgált, a vállalkozásra vonatkozó mutatók alapján a férfi vállalkozókhoz hasonlóan teljesítenek – pedig az ökoszisztéma nem kifejezetten támogató számukra – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit.
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelye 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.
Kiemelt kép: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
