Nagyon kell igyekezni annak, aki még szeretne a mostani képzési jegyzék szerint OKJ-s bizonyítványt szerezni felnőttképzésben, ugyanis beiratkozni már csak december 31-ig lesz lehetőség. Utána alaposan leszűkül a választható szakmák száma. De mi történik az eddig megszerzett végzettségekkel, mennyit ér ma egy ilyen bizonyítvány, és milyen változásokat hoz az életünkbe az OKJ átalakítása? Szabó Rita felnőttképzési szakértővel és Hajnerné dr. Horváth Barbara jogi, gazdasági tanácsadóval, a HHB Consulting Kft. ügyvezetőjével ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Szombathelyi Ibolya édesanyaként mindig is azon a véleményen volt, hogy a mai világban tanácsos több lábon állni, ezért amikor lehetősége adódott, hogy részt vegyen egy olyan OKJ-s képzésen, mely érdekelte – és elérhető közelségben is volt –, úgy gondolta, hogy mindenképp meg kell ragadnia az alkalmat és ki kell tanulnia egy újabb szakmát, mielőtt megszűnik a jelenlegi keretrendszer.
– Tisztában voltam vele, hogy átalakulás várható a képzésrendszerben, ezért szerettem volna mihamarabb még a módosítások előtt új bizonyítvánnyal gazdagodni. Pár évvel ezelőtt már elvégeztem egy OKJ-s tanfolyamot, de sajnos hiába szerettem az akkori állásomat – ami egyébként a hivatásom is volt –, olyan fizetést kaptam érte, amivel egy fiatal előrehaladni, tervezni nem igazán tud… maximum hónapról hónapra élni. Ezért döntöttem úgy, hogy kitanulok valamit, amivel ki tudom egészíteni a fizetésemet. A jó szakember mindig kelendő lesz, így nem félek, hogy ablakon kidobott pénz egy újabb OKJ-s papír.
Ibolyának három fontos kérdése volt, mielőtt nekivágott az új szakma megszerzésének: mennyibe kerül majd, meddig tart és milyen oktatási formában valósul meg a tanfolyam, ugyanis szülőként folyamatosan előre kell terveznie.
– Az új célkitűzéseimet nehéz volt összehangolni az anyasággal, mert főállásban dolgozom, munka után pedig vár a családom, az otthoni teendők, így javarészt csak este marad időm foglalkozni a tananyaggal – hála Istennek olyan férjem van, aki teljes mértékben támogat és segít, e tekintetben könnyebb dolgom van –, mesélte el kérdésünkre Ibolya, aki szerint nem volt egyszerű eligazodni a jelenlegi oktatási rendszerben.
Igaz, hogy az állam 2015 óta két OKJ-s bizonyítvány megszerzését támogatja ingyenesen, de nem mindegy, hogy felnőttképzési rendszerben vagy iskolarendszerben vágunk neki a képzés elvégzésének – ugyanis előbbiért fizetni kell. Az árat pedig a piacon jelenlévő képző intézmények határozzák meg. Eddig legalábbis így volt, de mi lesz ezután?
Gordiuszi csomó a rendszeren
A szeptember 1-jétől életbe lépő módosítások lényege abban áll, hogy segítségével egy átláthatóbb és egyszerűbb rendszert hozzanak létre. A változás viszont alapjaiban forgatja fel a szakképzések és a felnőttképzések szabályait. Hajnerné dr. Horváth Barbara segített tisztába tenni a helyzetet.
– Az új rendszerből most az látszik, hogy – néhány kivételével – az alapszakmák oktatása iskolarendszerben történik majd, mely során stabil, hosszú távra szóló szakmai tudást kapnak a diákok, a felnőttképzésben pedig a gyors, piacorientált képzések valósulnak meg. Ez az elképzelés pozitívnak tekinthető – avatott be minket a szakértő, aki kihangsúlyozta, hogy nem árt felkészülni az új helyzetre.
Számít a korábbi tapasztalat
A megvalósítás a gyakorlatban első ránézésre némileg rugalmatlanabb lesz, mint az elődje, viszont könnyebben áttekinthető. Azoknak az érettségivel vagy diplomával rendelkező felnőtteknek, akik szeretnének új szakmát tanulni a jövőben, jó hír, hogy az iskolarendszerű képzésekben továbbra is ingyenesen szerezhetnek két OKJ-s bizonyítványt levelező tagozaton, viszont a képzések időtartama megnőhet. Szabó Rita felnőttképzési szakértő kifejtette, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:
– Az új szakmajegyzékben érettségi után megszerezhető szakmák képzési ideje zömében 2 év (maximum 3 év lehet), ez igen hosszúnak tűnik elsőre. Viszont – a képzés szempontjából releváns – előzetes tudásunkat és munkatapasztalatainkat be lehet számíttatni annak érdekében, hogy csökkenthessük az iskolapadban töltött időt. Fontos, hogy legyünk felkészültek és érdeklődjünk utána már a jelentkezés előtt, hogy milyen dokumentumokat, igazolásokat kell beszereznünk, vagy milyen egyéb teendők szükségesek ahhoz, hogy ezt megtehessük. A képzésben töltött idő lerövidítésére lehetőséget kínál az online, e-learning tananyagok használata és bevezetése. A felnőttképzési törvény új változásában részletesen kifejtik, mi számít ebbe a kategóriába.
Dönthetünk, hogy vizsgázunk vagy sem
Szabó Rita kitért arra is, hogy nem csupán a képzések elérhetősége és az intézményi keretek változnak meg hamarosan, hanem a vizsgáztatás is. Eddig ugyanis megszoktuk, hogy beiratkozunk egy cég OKJ-s képzésére, elvégezzük a tanfolyamot, megcsináljuk a modulzáró vizsgákat, majd utána következik az állami vizsga és a bizonyítványosztás. Ez másképp lesz ezentúl.
– Az új rendszerben, ha egy szakmai képzésre beiratkozunk, a képzést elvégezzük és teljesítjük a képző által meghatározott feltételeket, akkor egy tanúsítványt kapunk. Ezután jelentkezhetünk – ha akarunk vagy szükséges – egy független vizsgaközponthoz és vizsga után bizonyítványt szerezhetünk. Ennek mi a jelentősége? Előfordulhat, hogy egy munkáltatónak elegendő lesz a tanúsítvány is és nem kér bizonyítványt, ekkor eldönthetjük, hogy vizsgázunk-e vagy sem.
Mennyit ér egy OKJ-s bizonyítvány?
Felvetődik a kérdés, hogy mekkora súlya van ma egy OKJ-s bizonyítványnak? Megéri-e nekivágni, ha a gyakorlatban néhány képzés ugyanúgy 3 évig is húzódhat, mint egy alapdiploma megszerzése, ráadásul a koronavírus miatt egyre inkább szűkül az álláspiac. Szabó Rita erről is kifejtette a véleményét:
– Sok munkaterületen a diplomák szerepe egyelőre kiemelkedő és elvárás. Azt is megfigyelhetjük, hogy míg korábban specifikálták, milyen területen szerzett felsőfokú végzettséget vár el a munkáltató, most egyre gyakrabban fordul elő, hogy a személyes készségek és munkatapasztalatok kerülnek fókuszba a felvételi eljárás során.
A 3 éves képzési idő összesen 12 szakmát érint majd az OKJ-s végzettségek közül. Ezek pedig általában speciális és magasabb szintű képzéseket (pl. fogtechnikus, szövettani szakasszisztens stb.) jelölnek, ahol nem lehet diplomához jutni a tanév végén. Így, ha ezeken a területeken akarunk elhelyezkedni, vállalkozni, akkor csak itt tudjuk megszerezni a szükséges bizonyítványt.
Fontos szabály az is, hogy ha egy szakmát pl. felsőoktatási intézményben lehet megszerezni, akkor az más területen, a felnőttképzésben nem jelenhet meg ugyanazon a néven.
Mi lesz a sorsa a korábbi bizonyítványoknak?
A változások értelmében az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét – mely 750-nél is több szakmát tartalmazott – a Szakmajegyzék váltja fel, ahol 25 ágazathoz már csak 174 szakmát rendeltek hozzá. Hajnerné dr. Horváth Barbara jogi szakértő arról is felvilágosított minket, hogy miképpen érinti az átalakítás a már megszerzett OKJ-birtokosokat:
– Ezután a szakképzéseket többnyire iskolarendszerben lehet megszerezni, ami sokkal kötöttebb formát jelent, mint amikor a jogosultsággal rendelkező felnőttképző intézmények képzésére lehetett jelentkezni. Az OKJ-képzések száma töredékére csökken majd, ezek a Kormány által kiadott Szakmajegyzékben szerepelnek.
A részszakmára felkészítő szakmai oktatás és a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szakképző intézményen kívül is folytatható a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által.
Jó hír, hogy a már megszerzett OKJ-s végzettségek nem vesznek el 2020 után sem. Ezek a bizonyítványok az új rendszerben is érvényesek maradnak. A kifutó OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzést 2020. december 31-ig lehet indítani, melynek szakmai vizsgáját legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni – zárta le a beszélgetést Hajnerné dr. Horváth Barbara.
Fotó: Freepik
