Az áttétes agyi daganatok kutatásáért és a gyógyszergyártás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá tételéért osztották ki idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és tudományért díjat. Az elismerést Dr. Wilhelm Imola és Dr. Pataki Hajnalka kapta, akiket kutatási területükről kérdeztünk, valamint arról, hogy milyen ma a nők helyzete a tudományos életben. Beszéltek arról is, hogyan egyeztethető össze a kutatás a családalapítással.
„A kutatás nem egy 8 órás munka. Nem arról szól, hogy a nap végén letesszük a pipettát, hazamegyünk, és másnap reggelig nem is gondolunk rá. Este is, hétvégén is, szabadság alatt is folytatódik” – mesélte Dr. Wilhelm Imola, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóorvosa. Minden évben országonként csak ketten kaphatják meg a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és tudományért díját.
Idén itthon ő és Dr. Pataki Hajnalka, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem vegyészmérnökének munkáját ismerték el. Wilhelm Imola azt kutatja, hogyan juthatnak át az áttétes daganatok az agy védelmi rendszerén, az úgynevezett vér-agy gáton, Pataki Hajnalka pedig azon dolgozik csapatával, hogy még hatékonyabbá, fenntarthatóbbá tegyék a gyógyszergyártást a hatóanyagok kristályosításának segítségével.
Az agy védelmi rendszerének megfejtése
„Az áttétes agyi daganatoknak át kell jutniuk az agyi erek falán azért, hogy bekerüljenek az agyba.
Az agyi erek nagyon különlegesek, mert ők képezik a vér-agy gátat, aminek meg kell védenie az agyat a káros anyagokkal szemben. Mégis ezek a daganatos sejtek képesek áttörni a gátat.
A gyógyszermolekulák nagy része nem képes erre, mivel a védelmi rendszer idegennek ismeri fel őket, azt „gondolja” róluk, hogy esetleg károsak lehetnek” – ismertette kutatási területét Wilhelm Imola. Mint mondta: az összes agyi betegséget éppen azért nagy kihívás gyógyszeresen kezelni, mert nagyon nehéz olyan gyógyszermolekulákat fejleszteni, amelyek átjutnak a gáton. Amikor ezek a daganatos sejtek a gát mögé kerülnek, ők is élvezni fogják a gát nyújtotta védelmet a kemoterápiás szerekkel szemben.
Csapatával többek között azon dolgoznak, hogy megértsék, melyek azok a sejtek, mechanizmusok, amik gátolják az áttétes daganatok szaporodását, és melyek azok, amelyek segítik. Mert ha a daganat átjutott a gáton, a betegek túlélési ideje hónapokban mérhető. „Ha megértjük, hogyan jutnak át a daganatos sejtek, megelőzési stratégiákat tudunk kidolgozni” – mondta Wilhelm Imola. Hozzátette: gyakran olyan daganatok képeznek agyi áttétet, amik könnyen felismerhetők, korai stádiumban kezelhetők. Ilyen például a mellrák és a melanoma.
Fenntarthatóság a gyógyszergyártásban
„A gyógyszeripar hagyományosan a szakaszos technológiákra épül.
Ha egy főzési hasonlattal akarunk élni, akkor olyan, mintha az elején minden hozzávalót beletennénk az edénybe, és nem kóstolgatjuk közben, hanem a végén megállapítjuk, hogy jó vagy sem. Indokolt estekben előfordul, hogy mintát vesznek, de nem folyamatosan.
Ezért nagyon sok esetben előfordulhat, hogy ha nem úgy megy a folyamat, ahogy kellene, a termék minősége nem lesz megfelelő” – mesélte Pataki Hajnalka, aki csapatával a hatóanyag kristályosításával dolgozik azon, hogy hatékonyabb, gyorsabb és fenntarthatóbb legyen a gyógyszergyártás.
Ha a szakaszos technológiáról sikerül áttérni a szenzorokkal követett és szabályozott folyamatos gyógyszergyártásra, akkor a termékek nem megfelelő minősége esetén automatikusan be tud majd avatkozni a szabályozó rendszer. „Olyan ez, mintha főzés közben folyamatosan kóstolgatnánk az ételt” – tette hozzá Hajnalka.
De mitől lesz ez fenntarthatóbb? Pataki Hajnalka elárulta, hogy így végeredményben kevesebb oldószerrel, gyorsabban, kisebb energiabefektetéssel mennek majd a folyamatok, és nem fordulhat elő, hogy a kész terméket újra fel kell dolgozni.
Nők és a tudomány
A nőkért és tudományért mottóval adja át közös díját a L’Oréal és az UNESCO. Pataki Hajnalka és Wilhelm Imola mindketten azt mondták, hogy hatalmas megtiszteltetés volt számukra ez a díj, és azért is fontos, mert felhívja a kutatónők figyelmét arra, hogy a családalapítás miatt sem kell lemondaniuk az előrelépésről a tudományos pályán.
„A nők aránya a végzett vegyészmérnökök esetében nagyjából 50 százalék, sőt lehet, hogy még egy kicsit többen is vannak, mint a férfiak. De a doktorit szerzett hallgatók esetében ez már lecsökken, talán 30 százalék lehet. Ahogy haladunk folyamatosan előre, a nők aránya egyre csökken. Ennek oka nagyon sokrétű.
Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a tudományban, nagyon erős családi és munkahelyi támogatás kell” – mondta Pataki Hajnalka.
„A gyermekvállalás miatt kiesett időt nehéz behozni. Ám egyre inkább látom az igényt nemcsak a nők, hanem a férfiak részéről is, hogy ezek a kutatónők megkapják azt a segítséget, amire szükség van ahhoz, hogy visszakerüljenek a kutatómunkába, és minél előrébb juthassanak” – hangsúlyozta Wilhelm Imola, akinek egy, Pataki Hajnalkának pedig két gyermeke van.
Mint mondták: a családjuktól és a kutatócsapatuktól is megkapják a szükséges támogatást, hiszen a kutatás a XXI. században már kifejezetten csapatmunka. Mindketten kifejtették, hogy ez a díj nem csak az ő érdemük, hiszen kollégáikkal közösen érik el az eredményeket.
„Azért jelent nekem nagyon sokat ez a díj, mert ezáltal sok helyre el tudom juttatni azt, amit mi csinálunk. Így talán közelebb tudjuk hozni a tudományt az emberekhez, talán jobban elfogadják az eredményeket.
Nagyon sok nehézséggel járó munka ez, de nem lehet megunni, nincs benne rutin, mindennap új dologra csodálkozunk rá.
Ugyanakkor olyan kérdésekre keressük a válaszokat, amelyek hosszú évek munkájával talán oda vezetnek majd, hogy segítsünk azokon, akik erre rászorulnak” – folytatta Wilhelm Imola.
Mi történik a laboron kívül?
Bár azt mondták, egy kutatónak nehéz elengedni a munkát a munkaidőn kívül, mégis azt vallják, hogy fontos a feltöltődés, a családdal töltött aktív idő. Wilhelm Imola például férjével és lányával gyakran jár túrázni az Alpoktól egészen az Andokig. Azt is elárulta, hogy 11 éves lányát is érdekli a kutatóorvosi pálya.
Pataki Hajnalka pedig gyakran végez házi kísérleteket kisfiával. „A nagyobbik gyermekem nagyon nyitott ezekre a dolgokra. Például főzés közben is szereti hallani, hogy minek mi a fizikai-kémiai háttere. Ezzel is a kritikus gondolkodás csíráját szeretnénk elültetni, hogy ha hall valamit, amiben esetleg kételkedik, nézzen utána, ellenőrizze. Könnyű elveszni az információáradatban, de szerencsére elképesztően érdeklődő kisgyerek” – mesélte Pataki Hajnalka.
Fotók L’Oréal
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
