Ő Zéti. 12 éves. Egy csomó hangszeren játszik, imád szerelni, rajong a természetért. Egyike azoknak a KórházSulis diáknak, akik idén nemcsak a Mikulásnak, hanem osztálytársaiknak is levelet írtak, hogy elmondják, hogy vannak. Szeretnék, ha üzenetük sokakhoz eljutna, felhívva a figyelmet sorstársaikra is, akik súlyos betegségük miatt sokszor hosszú időre elszakadnak barátaiktól.
“Már vagy negyedjére szedem szét a tollat és rakom újra össze, miközben ezt írom nektek. Itt nem nagyon van mit szerelni, pedig próbáltam ide is egy olyan műszaki fiókot csinálni, mint amilyen otthon van nekem, de mondjuk úgy, voltak fenntartásai az ápolónéniknek.
Három levélben is kérdeztétek, hogy vagyok, hiányzok – bocs, hogy csak most, de végre tudok írni. (Amúgy tök köszi a leckét Boldi, az unalmasat nem muszáj ám mindig küldeni hehe.)
Nem tudom, mikor megyek, de már jobban vagyok. Most már csak ez bizonytalan, nem minden más, mint mikor kiderült, hogy leukémiás vagyok.

Egy fogfájással kezdődött, aztán 6 hónap kórház lett belőle, vérvétel, lumbálás, mindenhol infúziók, ultrahang, fenntartó kezelés, meg a hülye kemó.
Már nincs kóros fáradtság – a pszichológust is azzal nyaggatom, nincs ilyesmikre időm, új iskola, a költözés és még össze kell raknom végre a számítógépet apával. (Lehet nem akkor kellene bedobni, hogy esélyes, a dokik miatt mégsem informatikus leszek, mint ő, hanem orvos.) Már megvan minden alkatrész, legközelebb már onnan írok!

Hiányzik ám a nyüzsi, pedig volt itt az osztályon minden az elmúlt öt hónapban, bohócok, zenészek, meg oltári nagy társasjáték partik – jut eszembe, Vivi nénitől azóta azt hallgatom, hogy megvert Dámában, majd búcsúképp kikap tőlem, ez a terv – de azért titeket ez nem pótol.
Na megyek is, jöttek nekünk zenélni, láttam az egyiknél van gitár, megpróbálom megkérni mutasson pár hangot, hadd villogjak apunak majd otthon, hogy már együtt is tudunk játszani.”
A KórházSuliban az iskolából kimaradó, tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek otthoni oktatását segítik. Velük biztonságos közegben, játékosan, közösségben tanulhatnak és gyógyulhatnak a beteg fiatalok.
„Célunk, hogy diákjaink lelkileg is megerősödve térjenek vissza betegségük előtti életükhöz. Ebben segítjük Őket, családjukat és anyaiskolájukat. – olvasható az oldalukon.”
Ha szerinted is fontos a KórházSuli munkája, ügyüket itt támogathatod: https://korhazsuli.hu/termek/egyszeri-adomany/
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.




