A hatalmas élelmiszerinfláció miatt sokan kényszerülünk visszafogni az ételre kiadott pénzt, ennek azonban nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy alább adunk a minőségből. Sőt, a nehéz helyzet új, pozitív megoldásokra ösztönözhet.
A jelenlegi helyzetben sokan rákényszerülnek a (gyakoribb) otthoni főzésre, ha azonban a kényszerhelyzet helyett a benne rejlő lehetőségekre koncentrálunk, izgalmasabbá és változatosabbá tehetjük a család étkezését. Legyen szó a kevésbé becsült alapanyagok vagy a méltatlanul elfeledett zöldségek felhasználásáról, vessük be a kreativitásunkat, hiszen az internet receptek tárházát kínálja.
Nyúljunk vissza eleink ételeihez, kísérletezzünk más népek konyháival; számos nemzet mesterien használja például a zöldségeket vagy hasznosítja a maradékokat a konyhában.
Egyszerűsítsünk!
A főzésnek nem kell konyhai robotolást jelentenie. Főzzünk egyszerűen! Nem kell minden napra kétfogásos ebéd, részesítsük előnyben a tartalmas, mégis könnyen elkészíthető fogásokat. Ilyenek a tápláló egytálételek, például a rakott zöldséges fogások (hússal vagy hús nélkül), ezek ráadásul nagyon finomak újramelegítve is.
Akár egy tartalmas leves is beillik főfogásnak, különösen, ha húsgombócot, tésztát, sok zöldséget tartalmaz, és a tésztaételek is igazi jolly jokerek, hiszen fél óra alatt szinte bármilyen tésztaszósz elkészíthető.
A főzelékek is gyorsan elkészülnek és különböző köretekkel változatossá tehetők.
Használjunk fel mindent!
Vannak olyan nemzetek, amelyek szinte szélsőségesen tisztelik az ételt és valósággal mesterei az alapanyagok optimális felhasználásának. A kínaiak például a sertés minden porcikáját hasznosítják, a fülétől a farkáig,
de nem is olyan régen még hazánkban sem volt divat kizárólag csirkemellfilét tenni az asztalra…
Nagyanyáink még tudták, hogyan főzzenek finom, tápláló ételeket az olyan, ma már kevésre tartott alapanyagokból, mint például a belsőségek – érdemes ezeket az ételeket újra felfedezni! Ahelyett például, hogy csirkemellfilét vennénk, vásároljunk egész csirkét, amelyből akár 3-4 féle étel is készülhet, a barbecue-s csirkeszárnytól az alapléig.
Használjuk fel a maradékokat!
Vannak olyan jolly joker ételek, amelyekben remekül hasznosíthatjuk a megmaradt alapanyagokat.
A hűtőszekrényben száradó dirib-darab sajtokat például felhasználhatjuk egy fokhagymás sajtleveshez, a tortillatekercsben vagy quesadillában elfér a maradék kolbász, konzervbab, és a kissé már lottyadt koktélparadicsom, krémleves pedig gyakorlatilag bármilyen maradék zöldségből készíthető.
A zöldségeket felhasználhatjuk wokban megpirítva is, rizstésztával egy gyors vacsorához, a maradék gyümölcs pedig nagyszerű smoothie-alapanyag lehet.
Keressük a hazait!
Mára megszoktuk, hogy karnyújtásnyira elérhető az ezer kilométerről utaztatott avokádó és a norvég lazacfilé, és szívesebben nyúlunk a dél-amerikai quinoához, mint az árpagyöngyhöz (lánykori nevén gerslihez…) Odavagyunk a szuperélelmiszernek kikiáltott gojibogyóért, chia magért és avokádóért,
miközben elfelejtjük, hogy nekünk is vannak szuperélelmiszereink, hiszen a cékla, a fodros kel és a köles is annak minősül. Ezek olcsók és könnyen elérhetők, és ugyanolyan nagy mennyiségben tartalmaznak egészségvédő tápanyagokat és antioxidánsokat, mint egzotikus társaik.
Amiatt tehát, hogy a messziről utaztatott luxusélelmiszerek helyett kénytelen vagyunk az olcsóbb alapanyagok felé fordulni, nem kell úgy éreznünk, hogy alább kell adnunk a minőségből.
Csináljuk otthon!
Számos „kényelmi” ételt elkészíthetünk házilag, ha hajlandók vagyunk az időnket áldozni egy kis megtakarításért. Reneszánszát éli a befőzés, a fermentálás, ezek eredménye nemcsak olcsóbb, mint a bolti változat, de garantáltan tudjuk azt is, mit tartalmaz, amit az asztalra teszünk. Ez már rég nem a nagymamák kiváltsága, különösen, hogy a hagyományos recepteken túl bátran kísérletezhetünk különleges ízvilágokkal, izgalmas párosításokkal.
Egy keleties savanyított karfiollal, egzotikus szilvacsatnival, kakukkfüves körtelekvárral, vagy mediterrán ketchuppal nyugodtan villoghatunk a legfinnyásabb vendégek előtt is.
Maga a befőzés pedig lehet akár barátnős program is, összekötve közös piacozással.
Érdemes megpróbálkozni a házi májkrém, pesztó vagy mogyorókrém készítésével is, de a keleti konyhákban gyakran használt joghurtsajtot is könnyen előállíthatjuk otthon.
Tervezzünk!
A menütervezés talán egy kicsit macerásnak tűnhet, de hamar rááll az ember agya, különösen, ha látja, mennyi pénzt és energiát spórol vele. Minden hétvégén tervezzük meg, melyik nap mit főzünk a következő héten, figyelembe véve, mi van a hűtőben, majd ehhez igazítsuk a bevásárlólistánkat.
Persze legyünk rugalmasak; ha akciósan hozzájutunk például egy adag halhoz vagy romlandó zöldséghez, bátran tervezzük át a menüt! Ezzel a módszerrel tervezhetővé válik a bevásárlás, és megkímél minket a „mit főzzek ma…?” kínzó problémájától is. (És még valami: soha, de soha ne menjünk éhesen bevásárolni! 😊)
Ha belefér az időnkbe, érdemes hétvégén előre elkészíteni több fogást, így akár szerdáig megfőzhetünk előre, legalábbis részben.
Gondoljunk máshogy a húsra!
Sokan a húsra úgy gondolnak, mint az ebéd főszereplőjére, ami kezd egyre költségesebb gyakorlattá válni… Ahelyett, hogy méretes egyben sült húsokat és hússzeleteket ennénk, használjuk a húst más, olcsóbb alapanyagok kiegészítőjeként! Ha például a csirkemellet apró darabokra vágva egy zöldséges raguba főzzük bele, 30 deka is elég lehet belőle egy családi ebédhez. Kevés hús is feldobja a tortillatekercset, a pizzát, vagy egy-egy tartalmas salátát, de a rakott ételekhez sem kell belőle sok. Süssünk baconkockákat levesbetétnek a krémlevesekbe, vagy keverjük a darált húst lencsével, párolt zöldséggel és készítsünk belőle hamburgert – a lehetőségek száma végtelen.
Valóra váltva a dietetikusok és a környezetvédők álmát, minden bizonnyal megnő a levesek és a zöldségételek népszerűsége, amelyek laktató és ízletes alternatívát kínálnak az egyre drágább hússal szemben.
A gazdasági kényszer megadhatja a kezdő lökést az életmódváltáshoz, s bár a média azt sugallja, hogy az emberek két táborra, a húsimádókéra és vegákéra/vegánokéra szakadtak, a mértékletes arany középút is hatalmas előrelépés lehet.
Kezdhetjük azzal, hogy a drága húst olcsóbb alapanyagokkal társítjuk (például a füstölt húst babbal), vagy egy részét kiváltjuk, a fasírtban például a hús felét helyettesíthetjük párolt zöldséggel.
Együnk szezonálisan!
Amellett, hogy ez az egyik alappillére a pénztárcakímélő főzésnek, a fenntarthatóság elve is azt diktálja, hogy a sokszáz kilométerről utaztatott, kínjukban érett zöldségek és gyümölcsök helyett abból főzzünk, ami szezonálisan éppen terem a környékünkön. Télen persze ez nehezebb, mint a nyári-őszi zöldség-gyümölcsszezon idején, de a gyökérzöldségek vagy a hosszan eltárolható alma is rengeteg lehetőséget kínálnak.
Nem is hinnénk, milyen változatosan felhasználható minden zöldség; céklából például készíthetünk különleges rizottót, mély ízű krémlevest, fetás-céklás szendvicskrémet, diós céklasalátát.
Érdemes felfedezni az olyan ősi alapanyagokat is, mint a csicsóka vagy a feketeretek, változatosságot csempészhetünk velük az étrendünkbe. Ha eddig nem tettük, vásároljunk helyi termelőktől, a piacon vagy internetes kosár-közösségektől, gyakran a piacon jön az ihlet a másnapi ebédhez!
Fotók: Freepik
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
