Nagyon sok szülő fordul hozzám segítségért, mert keresik a kiutat egy bántalmazó kapcsolatból, ahol jellemzően gyermek is érintett. A mai jogszabályi környezet azonban zavaros, ugyanis a gyermekvédelmi intézmények jellemzően egymásra mutogatnak, szinte városonként eltérő szolgáltatások állnak rendelkezésre, emellett kevésszer van érdemi joghatása az eljárásoknak, ugyanis kötelezés van, de valódi jogkövetkezmény nincs.
Törteli Eszter párkapcsolati coach, önismereti tréner írása.
Annak megállapítása, hogy az egyik szülő bántalmazó-e vagy sem, a hatóságok előtt a legtöbbször ott bukik el, hogy nem lehet bizonyítani egyértelműen.
Ugyanis jellemzően csak a fizikai erőszakot tekintik bántalmazásnak, a kiabálás, ordibálás még mindig elfogadható a hatóságok számára, mint gyermekfegyelmezési eszköz.
Ne legyünk álszentek, valószínűleg mindenki emelte már meg a hangját a gyermekével szemben, azonban ha ez olyan mértéket ölt, amely a gyermekben állandó szorongást, pszichoszomatikus tüneteket, viselkedésváltozást, bezárkózást vált ki, akkor igenis foglalkozni kell a dologgal, hiszen ez hosszú távon kihat a gyermek fejlődésére is.
Ahogyan azt a gyakorlatban a tárgyalások során látjuk, a bírók igyekeznek semleges döntést hozni, nehezen mondják ki, hogy a gyermeket az egyik szülő bántalmazza, ha az „csak” érzelmi bántalmazás.
A szülői elidegenítés szintén gyakori jelenség, amit a válóperek során pszichológus szakértő vizsgál, ezt a vizsgálatot mindenképpen kérjük, ha úgy érezzük, a másik szülő nem alkalmas a gyermek önálló ellátására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik szülő, vagy mindkettő a másik szülő ellen igyekszik hangolni a gyermeket. Ez elkövethető aktívan, a másik szülő szidalmazásával, de lehet passzív is, amikor a saját félelmünket kivetítjük a gyermekre. Mindkét esetben a gyermek kötődése sérül, ugyanis azt érzi, hogy választania kell, így lojalitáskonfliktus alakulhat ki benne.
Az ilyen esetekben érdemes mindenképpen a témában jártas szakembert bevonni, aki objektív segítséget tud nyújtani nekünk és a gyermeknek is, hogyan kezeljük jól ezt a kialakult helyzetet, és segít enyhíteni a szorongást, félelmeket.
Megszületett egy új joggyakorlat is, amely alapján az a szülő felelős a kapcsolattartás akadályozásáért, akinél a gyermek el van helyezve, vagyis ha a gyermek nem akar menni láthatásra a másik szülőhöz, akkor az jogilag a gondozó szülő hibája, mert nem készítette fel a gyermekét.
Azonban a döntés mellé nem született egyértelmű szakmai állásfoglalás vagy segítség, hogy ez hogyan kivitelezhető. Például egy 13 éves gyermeket, akinek nagyon is van önálló akarata és gondolatai, fizikai ereje, hogyan kényszerítsünk láthatásra, ha nem akar menni? Jellemzően sehogy, mégis jár érte pénzbüntetés, vagy egyéb jogkövetkezmény.
Jogszabályok tehát vannak, de hiányzik az érdemi hatósági támogatás, segítség mindehhez, pedig nagyon fontos lenne a széteső családok között a békés út megtalálása.
Létezik a mediáció intézménye, amely több családsegítőnél elérhető, illetve magán úton is vannak szakemberek, én mindenképpen javasolom az igénybevételét, ha a fent leírt helyzethez hasonló válóper zajlik.
Emellett fontos a mentális felkészültség az eljárásokhoz, a bántalmazó ex viselkedése ugyanis a válóper során jellemzően még bántalmazóbb, mint korábban, amit ha nem tanulunk meg jól kezelni, akkor könnyen kikészülünk az eljárás során, és egy olyan képet mutatunk magunkról, ami a legrosszabb formánk, amely a másik fél malmára hajtja a vizet.
Ha belemegyünk a játszmákba, veszekedésekbe, akkor ezzel a bíró előtt azt bizonyítjuk, hogy mi magunk is partnerek vagyunk a helyzet kialakításában.
A gyermekünknek ne szidjuk a másik felet, bármi miatt is ment tönkre a kapcsolat, neki a szülei biztonságot kell, hogy nyújtsanak, nem szabad, hogy a gyermek eszközzé váljon a harcban. A másik fél bántalmazó viselkedését nem tudjuk befolyásolni, de mi magunk tehetünk azért, hogy a gyermek lásson különbséget, és a nyugalom szigete legyen a velünk töltött idő, ahol nem kell választania sem megfelelnie.
Fontos, hogy az eljárásokban nem a saját érzéseink számítanak, nem a másik felet kell jelzőkkel illetnünk, hanem az számít, hogy mit tudunk bizonyítani a hatóságok előtt az állításainkból, a másik fél bántalmazó viselkedéséből.
Szakértőnk, Törteli Eszter coach, párkapcsolati coach, bántalmazó kapcsolati szakértő könyveit és szolgáltatásait itt találod.
ez is érdekelhet:
Pataki Nikolett bántalmazott nőként távozott, ma sikeres jógaoktató Dublinban
Nyitókép: freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Kérlek támogasd munkánkat, hogy továbbra is írhassunk neked. Leszel az egyik támogatónk?
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
