Mindig vallottam, hogy nem vagyunk egymástól elválasztott emberek. Ezernyi szálon kapcsolódunk egymáshoz még akkor is, ha nem vagyunk ennek tudatában. A Női Váltó Fesztivál ezt a kapcsolódást teszi láthatóvá, tudatos és tapasztalható szintre már nyolc éve.
Szubjektív beszámoló a fesztiválról Takács Hajnaltól.
Békéssy Olgi a Női Váltó online magazin alapítója és a fesztivál megálmodója nyolc éve nagy levegőt vett, és elindult megvalósítani azt, amit sokan és régóta éreztünk:
fel kell hangosítani a nőket, teret kell adni az ötleteiknek és meglátásaiknak, helyet kell teremteni az összekapcsolódásaiknak.
A személyes kapcsolódás hatása és élménye több, mint az online térben
Biztos vagyok benne, hogy nem én voltam az egyetlen, aki induló vállalkozásához együttműködőket keresni indult a Marczibányi Téri Művelődési Központba a Női Váltó Fesztre. És abban is biztos vagyok, hogy nem én voltam az egyetlen, aki talált is.
Régóta tudom, hogy bár elég sikeres és jó eredményeket hozó PR-os vagyok, hogy jól tudok ügyfélközpontú szemlélettel vállalkozásokat vonzóvá tenni – valahogy magamat sosem tudtam menedzselni. Pedig azt is tudom, hogy az én utam másoknak segíteni abban, hogy jobban legyenek, mélyebb megértést kapjanak önmagukhoz és ne bántsák se magukat, se másokat.
Több, mint egy évtizede képviselem az erőszak- és bántalmazásmentes életet, járom az országot előadásokat tartva, a könyveimet szakdolgozatokhoz használják, vállalok segítő beszélgetéseket, megjelenek a médiában, csőre van töltve a honlapom, védjegyoltalom alá került a PUNKitUP segítő brandem, összeraktam a módszertant, fejemben van az edukációs anyag, gondolkozom workshopokon – és
valahogy mégsem indultam el rendesen soha. Eddig. A Női Váltó Fesztivál napjáig.
Bár igazából kellett aludnom párat, hogy feldolgozzam az élményt…
Van az a jelenség, amikor látod másoknál is a toporgást, de nem kárörömmel nézed őket, hanem felismered magad bennük, hogy jé, ők is ugyanabban vannak, mint te: tudják, hogy jó, amit csinálni akarnak, tudják, hogy hasznos és életigenlő a tervük – sőt, már akár nem is terv, hanem cselekvés; és
mégis ott a hezitálás, az útkeresés, az örökös kérdés, hogy vajon megélek-e belőle.
És akkor eljössz egy ilyen fesztre, és ezen a felismerésen keresztül valahogy nem a reménytelenség uralkodik el benned, hanem a megerősítés:
igen, szabad, megteheted, vágj bele, szükség van rá!
Az energiák keveredése, az attitűdök találkozása, a személyes kapcsolódás, egymás tekintete, a fény a szemekben egyszerre felszínre hoz valami mély meggyőződést: jogom van a létezésben!
Jogom és lehetőségem van arra, hogy amiről álmodok, azt megvalósítsam! Tehetek valamit a világhoz, hogy az jobb hellyé váljon! Nem kell többé halkan jelen lennem, hanem szabad megmutatnom magam úgy, ahogy vagyok és olyannak, amilyen vagyok.
Ezen a rendezvényen senki nem ítél el senkit, itt meglátnak téged. Itt megtalálod azokat, akik az álmaid megvalósításába beleférnek. Itt nem elveszel, hanem kölcsönösen adtok egymásnak. És nem pusztán érzést, nem csak felvillanó reményt, hanem azt, amire szükség van: utakat a megvalósításhoz.
Nők, akik előttünk járnak
Nem egyszerűen inspiráló hallgatni azokat, akik már csinálják az álmaikat, hanem példaértékű erő átadás. Ők mutatják meg azt, hogy a lehetetlen nem létezik, hogy át lehet manifesztálni az ötletet megvalósításba.
Tőlük sejtheted meg, hogy az álmok többről szólhatnak, mint fantáziálás, mert valamiért csak benned jelent meg a vágy, benned született meg az ötlet.
És ahogy hallgatod ezeket a nőket, pontosan tudod azt is, hogy amit csinálnak az tényleg az övék. Nem öncélúan, de a sajátjuk; amit mások javára, örömére, épülésére, segítségére álmodtak meg.
És ezért működik: mert összekapcsol és nem elválaszt.
Amit eddig nem tudtam jól átadni, azt most már igen
Általában nem értik, hogy miért az a neve a brandemnek, ami. A többség azt gondolja, hogy a rózsaszín punk stílusú hajam miatt; és ebben van is igazság, mert a sztereotip gondolkodás nem tartja helyénvalónak, hogy egy nő ötven felett megengedje ezt magának. De valahogy engem sosem érdekelt, hogy mit engednének meg olyanok, akik még saját magukkal sincsenek tisztában, így aztán ésszerűnek látszott olyan nevet választani, ami kivédi ezt.
Valójában az egész sokkal többről szól.
A ’punk it up’ kifejezés azt jelenti:
nem kell megfelelni az elvárásoknak, lehetünk szabadon önazonosak, hallathatjuk a hangunkat, megmutathatjuk magunkat a saját stílusunkban. Szabad használni a képességeinket és készségeinket. Felállhatunk a nehézségekből, fejlődhetünk és meghaladhatunk dolgokat és helyzeteket. Építkezhetünk a veszteségeinkből is, elismerhetjük – sőt, használhatjuk is a kincseinket! Felpunkolhatjuk az életet!
A Női Váltó Fesztivál nekem ezt a megélést adta:
szabad magunkat hozzátenni egy jobb világ szolgálatához.
Köszönöm Olgi, hogy megerősítetted bennem. Köszönöm, hogy előttünk jársz! Öröm ezen az úton követni. Találkozunk a következő Női Váltó Feszten!
Fotók: Soós Roland/ Focus Team
8 éve mutatjuk meg független magazinként a hétköznapi hősöket: benneteket. 
Most mi kérjük a Te segítségedet. Add a Női Váltó Alapítványnak az adód 1%-át! Hogy cikket írhassunk, eseményt szervezhessünk és tovább segíthessünk, amikor szükséged van rá!
Női Váltó Alapítvány adószám: 19345811-1-41
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
