„Ez alatt a pandémia alatt három kiváló orvosi stábot meghívtam egy játékra. Az volt a feladatuk, hogy engem kell megmenteni… és ez több-kevesebb sikerrel ment is” -mondja nevetve Forgács Gábor a Negyedik negyed legújabb adásában. Kendőzetlen őszinteséggel és humorral mesélt arról, hogyan küzdött meg a rákkal, a betegség hogyan változtatta meg hozzáállását a halálhoz, vagy épp arról, mit gondol az öregedésről.
A mai napig nem tudja tudomásul venni a 73 és fél évét, és annak ellenére nem látszik rajta ez a kor, hogy az elmúlt időszakban élete talán legnehezebb csatáját vívta az életért.
„Valahogy soha nem tudtam komolyan venni, hogy akár meg is halhatok. Noha, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult elő öregségemre, hogy ne sírtam volna. Bizony sírtam. Többször is. Amikor az imádott lányom szemében megláttam, hogy hogy nézek ki…” – meséli a színész, aki még a legsúlyosabb állapotában is képes volt a dolgok „fonákját” látni, és megnevettetni a környezetét.
Mint mondja, korábban sokszor volt halálfélelme, de a betegsége óta ez megváltozott. „Ki tudtak kezelni, imádom az orvosokat, akik ezt megcsinálták velem, itt vagyok, egészségben, hörpölöm a hideg szódavizet, és nem foglalkozom azzal, hogy meddig fogok még élni. Nem saccolgatok. Ha holnap akkor holnap. Ha kapok még még húsz évet, és 93 és fél éves leszek, akkor jajj de jó. Innentől kezdve ez az ügy már tabu. A Carpe Diem nálam már különösen igaz. Én a mának élek.”
Imád nevetni és nevettetni, és persze sztorizni. Kórházi ágyon, interjúban, mindenhol. És milyen jól teszi! Lélekemelő humorért kattints a linkre.
Fotó: Negyedik negyed
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
