Kende-Hofherr Krisztina fiatalon került a csúcsra. Mindent elért, hátra is dőlhetett volna, de nem az a típus. A 20-as éveiben lett a Sláger Rádió kereskedelmi és marketing igazgatója, majd a TV2 kommunikációs igazgatója, végül független kommunikációs tanácsadó. 2004-ben mégis váltott: vállalkozó lett és megalapította az első hazai menedzsmentcéget, hogy Liptai Claudiát, Hajós Andrást, Kovács Patríciát, Gryllus Dorkát vagy Dobó Katát menedzselje. Amikor már itt is nagyon futott a szekér, újra váltott. Inspirációs előadó lett.
A multik világában szerzett tapasztalatokat Kriszta természetesen nem hagyta hátra, hanem magával vitte vállalkozói útjára is. Kezdetben azonban nagyon ambivalens viszonyult ehhez az örökséghez.
– Először ösztönösen mindent, ami a multiból jött, le akartam magamról rázni, mert azt gondoltam, hogy na végre, itt a szabadulás ideje.
29 éves voltam és mindent rossznak gondoltam, ami a multik világához kötött. Aztán rájöttem, hogy az egész vállalkozásom egy káosz, minden működésképtelen.
Az önálló vállalkozás szabadsága káoszhoz vezetett. És akkor leültem magammal megbeszélni, mi lehet a baj. Nem, nem bolondultam meg, hogy magammal beszélgetek, ezt a módszert másnak is javaslom, ha komoly dilemmája van, amivel nem halad egyről a kettőre – meséli nevetve.
Kriszta szerint, ha az ember a saját problémáját magából nézi, elveszik a részletekben, mert nem lát rá az egészre. Sajátságos problémamegoldó módszerének a lényege, hogy el kell mesélni valaki másnak a problémát egyes szám harmadik személyben, mintha nem a sajátunk lenne. Bizalmas probléma esetén a hallgatóság lehet egy plüss, egy háziállat stb.
– Furcsán hangzik? Igen. Működik? Igen! Ha hátra lépsz egyet, egyszerűen mást látsz.
Ez a módszer döbbentette rá őt is arra, hogy igenis van mit tovább vinnie a multis tapasztalataiból: például vissza kell vennie azokat a rendszereket, amelyek segítették az életét, amelyek jól működtek és mindazt, ami felesleg vagy a szervezet nagyságából adódott, azt meg el kell engednie.
– A sikerességem nagyon nagy része a corporate rendszerből átemelt jó gyakorlatokból adódik. Ma már nem megyek el egy olyan meetingre, ahol nincs adrenalin, amelynek nincs agendája, amelyre nem tudok felkészülni – folytatja a TMC Group tulajdonosa.
Kriszta vállalkozása rendszer szempontból multis szemléletű, de minden más tekintetben nagyon távol áll ettől a világtól: szó sincs biztonsági játékról, bátran hisz magában és a terveiben, nem a konkurenciával foglalkozik, hanem magával, nem fél változtatni, mert nem tartozik annyi emberért felelősséggel.
A legtöbb vállalkozás életében eljöhet egy pont, amikor társakra lehet szükség. Kriszta azonban ebben is más úton jár. Személyisége, az általa megélt és vitt energiaszint, produktivitása és vállalkozói termékenysége miatt megtanulta már, hogy társak helyett sokkal inkább szorosan együttműködő partnereket keressen a multik világában létező szindikátusi szerződések mintájára.
Kriszta neve hosszú éveken át összefonódott a sztármenedzsment cégével. Mégis eljött a pont, amikor átadta valaki másnak.
– Néhány évvel ezelőtt azt éreztem, hogy már nincs kihívás, nincs új tárgyalási pozíció, nincs új ötlet, minden megtörtént már legalább kétszer mindenkivel. És én nem egy szinten tartó típus vagyok, építkezni vágyok.
Végül a sors óvott meg attól, hogy egyik napról a másikra fordítsak hátat ennek az egésznek: az új tevékenységemből annyi energiám lett, hogy a kiégés közeli állapotom a sztármenedzsment cégemben is teljesen elmúlt. És ugyanolyan lelkesedéssel csináltam, mint régen, mert volt valami, amiből nagyon tudtam töltekezni” – meséli a váltás lépéseiről.
Éveken át másokat épített, aztán egyszer csak elkezdett a saját brandjével foglalkozni. Kriszta énmárka építése – feleli, amikor erről kérdezem – inkább misszió: másoknak akar segíteni, amit akkor lesz sikeres, ha őt is megismerik.
– Az egész a Csatos Erika által szervezett, kecskeméti Nőnek lenni jó! konferenciával kezdődött. Erika sokszor hívott, hogy meséljem el a karrieremet, mert én sikeres voltam multis felsővezetőként és sikeres vagyok vállalkozóként is. De nem mertem nyilvánosan megszólalni. Amikor újra hívott, hogy leküzdötte a betegségét, akkor úgy éreztem, hogy most nem mondhatok nemet – meséli a nagy áttörést Kriszta.
Ott pedig megtört a jég. Létrejött az a kapcsolódás, amelyben őszintén el merte mondani a 300 fős közönségnek, hogy retteg és még sose beszélt nyilvánosan.
– Világított a szemembe a fény, csak a résztvevők körvonalait láttam és azt, hogy bólogatnak. Ez megnyugtatott. Éreztem, hogy érdekli őket, amit mondok.
Az előadás után 72-en írtak visszajelzést és mind pozitív volt. Megértettem, hogy nekem a legfontosabb motivációm a hasznosság. Rájöttem, hogy ha segíteni tudok, akkor ezt akarom csinálni.
Az előadás után egyre többen keresték meg Krisztát különböző kérdésekkel. Ő pedig rendületlenül válaszolt. Aztán – részben családi nyomásra – stratégiát váltott és elindított egy Instagram-sorozatot, a Hétfői hétindítót, ahol nyilvánosan megválaszol 10, előre kiválasztott kérdést. Célcsoportjának egy része a KKV-szektor, másik része pedig a multis közeg középszintű munkatársaiból verbuválódik, akik a vállalati hierarchián belül szeretnék észrevetetni magukat.
Hasonló módon lett Krisztának rádióműsora is. Kapott egy visszajelzést, amely szerint bár jó példákat hoz, de mivel zömében külföldiek, ezért kicsit távoliak. Így indult a Hétköznapi példaképek az Instagramon, hogy hazai történeteken keresztül mutassa meg: van bőven magyar sikersztori is.
– Lement 3 vagy 4 epizód magyar vállalkozókkal, amikor felhívott a Sláger FM programigazgatója, hogy szeretné, ha ezt rádióban csinálnám, mert nagyon hiánypótló. Már a 2. évadot csináljuk – meséli Kriszta.
Ha arról kérdezik, hogy szerinte kinek való a vállalkozói lét, 3 típust sorol fel.
Az első az, aki vállalkozónak születik és már hatévesen limonádéval üzletel.
Kriszta szerint ezek az emberek nagyon nehezen bírják a vállalati rendszereket, a vállalkozói létben viszont lubickolnak.
Vannak azok, akik akkor se tudnak vállalkozók lenni, ha sokat fizetnek érte, mert egyszerűen nem azok a típusok.
Nekik az kell, hogy valaki megmondja, mit kell csinálni és akkor azt tökéletesen csinálják; nem vezető és nem is építkező típusok.
A harmadik csoportba azok tartoznak, akik megtalálják a helyüket itt is, ott is, hogyha megfelelő belső szenvedély hajtja őket.
Ennek a típusnak érdemes multinál kezdeni a karrierjét, hogy megismerje a (szabály)rendszereket, a munkamorált, és aztán lássa, hogy mire képes önmagában, mert a fiatalok ma leginkább azért akarnak vállalkozók lenni, mert azt hiszik, hogy az egyenlő a gazdagsággal.
– Azt hiszik, hogy vállalkozóként nem kell annyit dolgozni, pedig 5-ször annyit kell. A vállalkozói munkaidő 0-24. Soha sincs vége. De sokan csak azt látják, hogy a vállalkozó itt ül a kávézóban.
Egy vállalkozás alapja az ember, aki rendszerben tud gondolkodni, aki megtalálja a fókuszt és fent is tudja tartani. Ezekhez pedig a legjobb eszközöket használja.
A jól működő vállalkozói lét alapja a jól kezelt projektmenedzsment. Nekem ezt a Microsoft To Do alkalmazása biztosítja – magyarázza Kriszta.
A vállalkozói létet azonban más oldalról is érdemes megtámogatni. A közösség erejével. A TCM Group tulajdonosa által életre hívott, évente kétszer megrendezett háromnapos tábor pontosan ezt szeretné adni a résztvevőknek.
– Ha megkérdeznéd tőlem, hogy mi hiányzik nekem a legjobban a multis múltamból, akkor a válaszom: egyértelműen a közösség.
Hogy meg tudjam beszélni a másik osztállyal ugyanazt a problémát, hogy legyen karácsonyi céges buli, hogy legyen kétnapos elvonulásos tréning, mert ezek valahogy az összetartozást erősítik, és a sok tréning, a sok nem munkaidővel töltött együttlét nagyon inspiráló.
A párbeszédekből sok-sok ötletet és gondolatot nyerhetünk mindannyian, és ez az, amit a táborral megadhatok a jelentkező vállalkozóknak – ismerteti a tábor lényegét Kriszta.
Az első tábor a személyes márkaépítésről, a második a vállalkozó és az idő viszonyáról szólt, a 2022. őszi 3. tábor középpontjában a belső motiváció megtalálása és fenntartása, a kiégés elkerülése és az árképzés áll majd. Itt Kriszta mellett vendégelőadók is jelen lesznek. Minden este közös networking esemény, vacsora várja a résztvevőket, szombaton pedig egy hatalmas bulival koronázzák meg a tábort.
– A legfantasztikusabb azonban nem ez, hanem az,
hogy ezek a közösségek önálló életre kelnek. Facebook zárt csoportjaink business körökké alakulnak, ahol kapcsolatok, együttműködések formálódnak.
Itt keresnek jogászt, olyan embert, aki a közösség tagja, mert tudják róla, hogy hasonlóan gondolkodik, hasonló az értékrendje. Ez az én közösségem: tudás és tapasztalat megosztáson alapuló networking. Az agyam pedig azon pörög, hogyan lehetne e mögé valami rendszerfelületet tenni – mondja mosolyogva Kriszta.
Vállalkozóként mindenki sikeres szeretne lenni. Pedig az igazi siker nem maga a siker, hanem az elégedettség – vallja Kriszta. A siker szerinte egy külső mérce: mások hogyan viszonyulnak hozzád, mit gondolnak rólad. Az elégedettség viszont önmagunkból fakad.
– Én azóta vagyok nagyon boldog ember, és azóta vagyok harmóniában magammal, amióta ezt tudom, vagyis körülbelül 2-3 éve. Miközben 25 éve vagyok sikeres mások szemében. A sikerhez vezető út úgy néz ki, mint az EKG-görbe. Mindig újra fel kell állni, csinálni és megint felállni és megint csinálni. Az első 20 évben ez megy minden nap: nincs hétvége, nincs nyaralás, mert ez olyan, mint az élsport. Az építkezési fázisban mindent ennek kell alárendelni – magyarázza.
Kriszta szerint azonban ezt az utat a közösség megtartó és felemelő ereje nélkül egészen biztosan ő is, és más, sikeresnek mondott vállalkozó is könnyebben adná fel. Talán még azelőtt, mielőtt elérnék a céljukat. Ezért jó közösséghez tartozni vagy közösséget építeni.
Fotó: Kende-Hofherr Krisztina
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
