Ladics Viktória, a HR Partner Consulting ügyvezetője, a saját bőrén tapasztalta meg, milyen a gyermeknevelésből visszatérve azzal szembesülni, hogy családi állapota óriási hátrány a munkaerőpiacon. Most már egyik fő célja, hogy a GYES-ről visszatérő, az 50 feletti és a karrierváltó nőket támogassa a megfelelő munkahely megtalálásában. De vajon mik a legnagyobb buktatók, és hogyan építette fel új vállalkozását két kislánya mellől? Ezekről is beszélgettünk.
Miközben a munkaadók arra panaszkodnak, hogy óriási a munkaerőhiány, az álláskeresők arra, hogy még üzenetet se kapnak, ha jelentkeznek egy állásra, hogy miért nem feleltek meg. Mik a tapasztalatok, mennyire nehéz az álláskeresés ma Mo-n?
Nem nehezebb, mint korábban, inkább csak más. A cég HR-esének sokszor nincs kapacitása arra, hogy minden jelentkezőnek visszajelezzen,
de, ha a pályázó evidenciában tartja a folyamatban lévő pályázatait, és proaktívan megkeresi a céget, akkor biztosan kap választ. Sőt, elutasítás esetén még akár visszajelzést is kaphat, arra vonatkozóan, hogy miért nem őt választották.
Ennek a tapasztalatát pedig már beépítheti a következő interjúba.
Emellett pedig egyre több cég veszi górcső alá a felvételi folyamatát, vizsgálja felül annak lépéseit, gyorsaságát és egyre többen kíváncsiak arra is, hogy jelölteknek milyen élmény volt a pályázás, ezért visszajelzést is kérnek. Az ebből kiinduló fejlesztések célja az, hogy a felvételi folyamat mindkét fél elégedettségét szolgálja.

A szellemi munkára pályázók esetében gyakori, hogy az álláshirdetésben szereplő kritériumok mindegyikének meg akarnak felelni. Mi azt tapasztaljuk, hogy a cégek nem a tökéletes jelöltet keresik, hanem az „elég jó” jelöltet, aki kellően motivált és lelkes, akit bármire meg tudnak tanítani.
Ezért a hozzánk fordulókat arra biztatjuk, hogy, ha a kritériumok 80-90%-ának megfelelnek, akkor ne tétovázzanak, adják be a pályázatukat.
A másik, amin még, ahogyan Te fogalmaztál el lehet bukni, az a bemutatkozás. Lehet valaki kiváló szakember, ha az interjún, abban a 60-90 percben nem tudja átadni és láttatni azt, ami benne van, akkor sajnos borítékolható az elutasítás. Ahhoz, hogy ezt a részt sikerrel vegye bárki, szüksége van egy egészséges önbizalomra, megfelelő önismeretre és jó kommunikációra. Szerencsére ezek olyan területek, amiket lehet fejleszteni, és amire fel lehet készülni.
Én közel két évtized alatt végigjártam a HR-es ranglétrát, míg fejvadászból nagyvállalati HR-igazgatóvá váltam. Ebből a pozícióból mentem GYES-re is. Két kislányom mellől nem tudtam már visszakerülni korábbi státuszomba. A visszajelzésekből megtudtam, hogy óriási hátrányként ítélik meg családi helyzetemet a munkaerőpiacon.
Rájöttem, hogy ezzel a negatív megkülönböztetéssel rajtam kívül még rengeteg nő találkozik nap, mint nap, és ez a helyzet sem munkavállalónak, sem munkaadónak nem jó.
Feltettem magamnak a kérdést: „Mihez kezdhetnek azok a nők, akik sok éves kiváló szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de a gyermeknevelésben veszítettek önbecsülésükből, és még a piac sem fogadja őket tárt karokkal?”
Én 2011-ben négy, hozzám hasonló kisgyermekes HR-es édesanyával közösen céget alapítottam. A további bővülésénél is az volt a célom, hogy kisgyermekes anyukáknak munkalehetőséget teremtsek.
Szívügyem a GYES-ről visszatérő édesanyák munkaerőpiaci integrálása, nők karrierútjának a támogatása, a női vezetők fejlesztése.
Ezt a missziót többféle módon valósítjuk meg. HR Outsourcing üzletágunk szülés után visszatérő, tapasztalt HR-eseket atipikus munkaviszonyban, nem csak projekt, hanem akár óradíjas alapon közvetít ki.
Woman in Business programunkkal a célunk, hogy a nők üzleti környezetben is magabiztosan helyt tudjanak állni, megtalálják a különböző szerepeik között az egyensúlyt és ki tudják aknázni a női minőségükben rejlő erőforrásokat.

Családanyaként vezetsz egy nagy céget. Hogyan érvényesül nálad a munka-magánélet egyensúlya?
Nehezen… de törekszem rá. Nálam a munka-magánélet egyensúly alapja egyrészt az, hogy nem görcsölök rá, hogy tökéletes legyen, másrészt az, hogy tisztában vagyok azzal, engem mi tölt fel. A rengeteg munkám mellett tudatosan szánok időt a feltöltődésre, mert csak így tudok adni magamból nem csak a családomnak, de az ügyfeleimnek is.
De van háttérországom. A férjem és természetesen a lányaim támogatása nélkül nem működne.
A lányaim számára mindig elérhető vagyok. Ezt már a kollégáim is tudják, hogy ha ők hívnak, akkor mindig felveszem.
Rendszeresen tartunk „anya napokat”, ahol csak az övék vagyok. Ilyenkor nem telefonálok, nem e-mailezek, csak rájuk koncentrálok. Ezek a közös élmények segítenek át minket a rohanós hétköznapokon. Emellett természetesen én is, mint sok más édesanya zsonglőrködöm az idővel, ami sokszor azt jelenti, hogy vacsora és altatás után kezdődik a harmadik műszak.
Fotó: Bulla Bea
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.


