Barion Pixel Skip to content
rózsaház

„A fejből lejöttünk a szívbe” – a Rózsaház, ahol minden speciális igényű gyermekből kihozzák a legtöbbet

„Egy iskola, amilyen Magyarországon még nem volt” – állítja a speciális igényű gyerekek számára alapított Rózsaház Gyógypedagógiai Waldorf Általános Iskola honlapja. Nagygyörgy Miklós Down-szindrómás kislánya révén csöppent bele az iskola fantasztikus csapatába, miután a diagnózis az egész életét felforgatta – és teljesebbé tette. Most társaival a Rózsaház fenntartására gyűjt.

A 12. kerületi Mátyás király úton, sorompóval elzárt területen, gyakorlatilag az erdőben áll az egyesületi fenntartású Rózsaház iskola, ahol ADHD-s, autista, Down-szindrómás gyerekek tanulnak teljes harmóniában. Speciálisan képzett pedagógusok segítik őket a kiteljesedésben.

Igen, a kiteljesedében, itt ugyanis nem mindenben gyámolításra szoruló gyerekekként tekintenek a sérült vagy fogyatékkal élő tanulókra, sokkal inkább arra törekednek, hogy – a helyzetéhez és képességeihez mérten – mindegyikükből kihozzák a lehető legtöbbet.

„Egy iskola, ahol mindenki különleges” – áll a Waldorf-pedagógia és a fejlesztő-nevelő gyógypedagógia előnyeit ötvöző intézmény honlapján. Nagygyörgy Miklós, a szülői közösség egyik vezéregyénisége szerint ez tényleg így van: a közösség, amit együtt építenek, a tartalmas életcélokat, a társadalmi integritást célozta meg.

rózsaház

A gondviselés is besegített

A kulcsszó a közösség, nemcsak az oktatásban, hanem az iskola egész működésében is, hiszen már a létrejötte is egy hihetetlen összefogásnak köszönhető. A csapat – elhivatott gyógypedagógusok, Waldorf-pedagógusok és elszánt szülők – már 2017-ben összeállt, ők a lehető legjobb iskolát szerették volna biztosítani a gyermeküknek. Végül 2019-ben indulhatott el az első évfolyam, idén pedig már az 5. osztályt kezdték el.

– A Waldorf-intézményekben gyakran hallani, hogy a gondviselés viszi előre a dolgokat, mi ezt többször megtapasztaltuk az iskola indulásánál és azóta is.

Sokáig nem találtunk például megfelelő iskolaépületet, aztán az utolsó pillanatban az egyik szülő a kapcsolatain keresztül tudomást szerzett az önkormányzat egy üresen álló, bérbe adó épületéről… – meséli Miklós, aki éppen jókor csöppent bele a Rózsaház életébe.

Az édesapa akkor már képes volt optimistán, kihívásként tekinteni az iskolaválasztásra, jóval túl azon a sokkon, amit a szülőszobai diagnózis okozott.

– Akkor egy kicsit elsirattuk az életünket a feleségemmel, jó időre padlóra küldött minket a helyzet…

De aztán felálltunk, előre néztünk és elkezdtük fejleszteni magunkat. Én munkahelyet váltottam, otthagytam a verklit, így jóval több idő jutott egymásra

– Zsuzsi a három lányom közül a középső -, és elkezdtem jobban megismerni önmagam, amihez a pszichológustól a családállításig sokféle segítséget igénybe vettem.

rózsaház

Önvizsgálat, önmegértés, önfejlesztés – ezek mind közelebb vittek ahhoz, aki ma vagyok.

Közben az értékrendszerünk is teljesen átalakult: a „fejből lejöttünk a szívbe”, az észközpontú, racionális gondolkodás helyett a szívközpontú döntések kerültek az életünk középpontjába, a feladatközpontúságot felváltotta az emberközpontúság – mesél Miklós arról a változásról, amelynek köszönhetően a család megerősödve jött ki a krízishelyzetből.

Sőt, ma már úgy érzi, az élet a Down-szindrómával legalább annyit adott, mint amennyit elvitt az életükből.

Feleségével sokáig egy integrált iskolában gondolkoztak Zsuzsi számára, de végül arra jutottak, inkább azt szeretnék, hogy a kislánynak hozzá hasonló gyerekekkel, boldogan teljenek a napjai, s ne egy csodabogár legyen a sok egészséges gyerek között, érzékenyítés címén. Meg is néztek néhány állami fenntartású intézményt, de az éppen induló Rózsaházban tapasztalt szellemiséghez és légkörhöz még csak hasonlót sem találtak sehol.

Zsuzsinak itt három Down-szindrómás osztálytársa is van, ők négyen nemcsak sorstársak, hanem barátnők is. Az a családias szeretet, ami itt körülveszi, felbecsülhetetlen,

mondja az édesapa, aki egyik motorjává vált az iskola működtetéséhez elengedhetetlen rendszeres adománygyűjtéseknek. Az állami normatíva ugyanis csak a költségek nagyjából 60 százalékára elég – csak az épületbérlés milliós tétel -, a többit pályázatokból és adományokból teremti elő a Rózsaházat fenntartó egyesület.

„Ez a szuperkarmám”

– Már az első fél év után kétséges volt, fenn tud-e maradni az iskola, a mecénásunk ugyanis a tervei ellenére nem tudta tovább segíteni az üzemeltetést – meséli Miklós, aki az üzleti világból érkezett az anyagilag pengeélen táncoló iskola szülői közösségébe, hogy képességeit és a startup cégekben szerzett tapasztalatát a jó ügy szolgálatába állítsa.

– Ez a szuperkarmám -, mondja mosolyogva, miközben az első adománygyűjtő kampányról beszél. A jótékonysági akció bejött, azóta évente többször is gyűjtenek, ilyenkor sokan megmozdulnak, hogy segítsenek megfelelő és méltó iskolaéveket biztosítani azoknak a gyerekeknek, akik máshol talán a közelébe sem jutnának a minőségi oktatásnak. Persze Miklós szerint ehhez szükség van arra a bizonyos gondviselésre is…

rózsaház

– Az első alkalommal összegyűjtött pénz egy-két hónapra fedezte a költségeinket, aztán beütött a COVID, éppen jókor, ismét adva egy szusszanásnyi időt nekünk, fél évig nem kellett például épületbérletet fizetnünk.

A „házi szakembergárda” is bővült, az egyik évben egy informatikus, majd egy grafikus szülő érkezett a csapatba, úgyhogy már szinte van egy kis garázscégünk – viccelődik Nagygyörgy Miklós.

Most éppen a fenntartási költségekre gyűjtenek, de tavasszal indul a nagy projekt: új osztálytermekre van szükség a jelenleg hét osztálynak elegendő épületrész mellé.

Ezt a hozzá tartozó melléképületek felújításával és egy „konténerosztály” kialakításával tervezi megoldani az iskola közössége, amihez már építőipari cégek is felajánlották a segítségüket. Az első két tanterem kialakításához 20 millió forintra van szükség, s a tervek szerint – a Waldorf-pedagógiának megfelelően – egy kis műhelyt és tankonyhát is kialakítanak,

ami fontos gyakorlati készségek fejlesztésével a minél önállóbb, teljesebb élethez, és társadalmi integrációhoz segíti közelebb a tanulókat.

Aki támogatni szeretné az iskolát, lehet a „Rózsaház kertésze”, egyszeri vagy rendszeres adományaival „éltető földet, vizet vagy napsütést”, esetleg „becéző szavakat” küldhet az iskolában cseperedő „kisrózsáknak” – https://rozsa.rozsahaz.hu oldalon.

A Rózsaház iskola fenntartására, bővítésére indított kampányokról, a támogatási lehetőségekről bővebben ITT  olvashattok.

Fotók: Nagygyörgy Miklós, Rózsaház

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is. 

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Ajánlott cikkek:

2024 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Kardos Gergely