Naponta 2-3 nőnek is örömöt okoz a Pótférj, azaz Urbanovich András. Na nem „úgy”, András ugyanis ügyes kezű ezermesterként csak a ház körüli javítanivalókban segít. Megkérdeztük tőle – az első influenszerelőtől -, miért nem mernek az emberek felfúrni egy polcot, és lehet-e csavarkulccsal csajozni.
Rég nevettem annyit, mint amikor erre az interjúra készülve végigböngésztem Urbanovich András, azaz a Pótférj közösségi profiljait – korábban nem tűnt ennyire szórakoztatónak az építőipari szegmens… -, poénos felkérések, hajmeresztő építőipari megoldások és András mindennapjaiba bepillantást engedő humoros posztok váltják egymást. (Apropó, tudják, mit takar a szaniterpornó…??)
Amikor Pótférj néven létrehozta személyes márkáját, Urbanovich András számított rá, hogy az elnevezés félreérthető lesz, de nem bánta. Sőt, bár nem marketingszakember, ráérzett, hogy már csak ezért sem kell majd nagyon reklámra költenie.
Na meg azért, mert az ezermesterek, a mindenhez – ha csak kicsit is, de – értő ügyes kezű férfiak fajtája kihalóban van, és a ház körüli kisebb munkákra szinte lehetetlen embert találni…
András éppen erre a piaci résre érzett rá, amikor egyre többen hívták ismerősök, barátok, rokonok, hogy javítson meg ezt-azt a ház körül, fúrja fel a polcot, szerelje meg a legfolyót, rakja össze az ikeás bútort, azaz csináljon meg valamit, amiért egy átlagos szaki fel sem veszi a telefont.
– Régen minden társasházban volt egy Lajos bácsi, akit lehetett hívni, ha el kellett végezni valamilyen apróbb munkát, de ezek a Lajos bácsik eltűntek, a gyakorlati készségek pedig lassan kikopnak.
Felnőtt egy generáció, amelyik már nem látott ilyet otthon, a legtöbben pedig ma nem tudnak felfúrni egy polcot sem. Nem azért, mert annyira nehéz, hanem mert neki sem tudnak állni, pedig kis túlzással ma már egy házat fel lehet építeni YouTube videókból tanulva – mondja András, aki szintén ezermester édesapjától leste el a fortélyokat.
Sok minden egyébként egyáltalán nem ördöngösség, árulja el, csak nem szabad félni hozzányúlni valamihez.
– Két hete bútorokat szereltem össze egy családnál, és a tizenkét éves kislány a második darabnál már kérdés nélkül adta a megfelelő szerszámot és alkatrészt a kezembe… A nők is ügyesek egyébként, az affinitás nemtől független.
Az internetről tényleg meg lehet tanulni rengeteg mindent, és sokan rá is kényszerülnek, mert nem találnak szakembert, vagy egy ’ghostingoló’ szakiba botlanak bele, aki a munka közepén egyszerűen eltűnik és otthagyja őket – mondja András.
Nincs hülye kérés, ugrik a kiesett tejfogért is
Itt jön a képbe a Pótférj, akinek nem derogál kimenni egy pici javítanivalóért sem, és nem csapja le a telefont, ha meghallja, hogy az érdeklődő potenciális ügyfél nem fogja nála otthagyni a fele fizetését. Nem csoda, hogy sorban állnak érte a nők, naponta 2-3 helyre hívják – pontosabban hívják többre is, csak nem fér bele az idejébe -, de van, hogy öt lakásban is megfordul.
Szuperereje saját bevallása szerint az improvizáció, a gyors problémamegoldás, és az, hogy mindenkivel szót ért. Nem nézi le a laikusnál is laikusabb ügyfelet sem, rezzenéstelen arccal megy ki kicserélni egy villanykörtét vagy felkapcsolni a levágott biztosítékot is, mert ilyen is van.
A várólistája több hetes, de persze vannak sürgős esetek. Például azé az édesanyáé, aki a kisfia tejfogát ejtette bele véletlenül a lefolyóba, így veszélybe került a Fogtündér várva-várt látogatása, és ezzel a családi béke. (Eláruljuk: András megoldotta a problémát.)
A fenti édesanya levelét posztolta is az Instagramon András, s aki azt hinné, hogy ez volt az egyetlen vicces helyzet, amit a nagyvilág elég tárt, téved. Ennek is köszönhető, hogy többnyire olyanok találják meg, akiknek nemcsak szerel, de egy hullámhosszon is vannak, ez pedig tudatos döntés volt a részéről.
– Nekem fontos, hogy jól érezzem magam munka közben, és mivel az ügyfeleim nagy része ajánlásra vagy a közösségi médián keresztül talál meg, eleve azok keresnek, akik bírják a stílusomat, a személyiségemet. Így általában rögtön megvan a kölcsönös szimpátia, és bármennyire elfáradok fizikailag a nap végére, mégis töltekezem közben.
Ez egyébként is egy bizalmi munka, van olyan ügyfelem, aki otthagyja nekem a lakást meg a kulcsot, amíg dolgozom, ha éppen el kell mennie otthonról… – mondja András.
Kölcsönkutyával cukiskodik az influenszerelő
Ehhez persze kell az építőiparban ritkaságszámba menő aktív online jelenlét, az „énmárka” is, amelynek építgetését annak ellenére tökélyre fejlesztette, hogy az első posztja közzététele előtt egy órát hezitált, mire lenyomta az entert.
Ma pedig talán ő az egyetlen hazai influenszerelő – ezt a jelzőt egy volt kollégája ragasztotta rá -, aki, mint mondja nem átall „kölcsönkutyákkal pózolni a népszerűségért, mert néha be kell dobni egy cukiságbombát”. Bejegyzéseivel görbe tükröt tart az építőiparnak, érintve olyan fajsúlyos jelenségeket, mint a kőművesdekoltázs, oktatói vénája pedig edukációs posztokban nyilvánul meg, elénk tárva többek között, mit takar a rejtélyes „úgy adja ki” szakkifejezés.
András emlékszik arra a pontra, amikor rájött, hogy tovább már nem tud két lovat megülni és otthagyja a munkahelyét, hogy főállású pótférjjé avanzsáljon. Nem megélhetésből vállalkozik, mondja, hanem azért, mert világéletében szabadságra és önállóságra vágyott.
– Erre azért meg kellett érni, próbáltam afféle stratégiai játéknak felfogni a dolgot, nem halálosan komolyan venni magam.
Igaz, teszi hozzá, az időzítés – önhibáján kívül – nem volt a legjobb: a COVID kitörése előtt egy nappal váltotta ki a vállalkozói engedélyt, rögtön egy kis szabadidőt intézve ezzel magának. A pénzzel egyébként is elég hektikus a viszonya.
– Voltam már sok pénzzel a számlámon is boldogtalan, és egy fillér nélkül is a világ legboldogabb embere, szóval nem ez az elsődleges motivációm.
S aki ezek után még nem érez magában ellenállhatatlan vágyat, hogy keressen otthon egy leszakadt szekrényajtót vagy felszerelésre váró lámpát, annak eláruljuk: András legnagyobb erénye a pontosság. Igen, tudjuk, elvileg nem létezik olyan szaki, aki valóban akkor jön, amikorra ígéri, de a Pótférj, aki szintén nehezen viseli a „valamikor reggel 6 és este 6 között érkezem” típusú ígéreteket, tényleg pontos.
Ennek elég sok szervezés és adminisztráció az ára, mondja; a megrendeléseket e-mailben várja, fotókat kér a problémáról, hogy minél pontosabban be tudja lőni, milyen jellegű és mennyi munkája lesz vele, a lefixált időpontokat pedig a Google-naptárjában rögzíti, meghívót küldve róla az ügyfélnek. Hát, nem egy Lajos bácsi, az biztos…
„A problémamegoldó férfi tud szexi lenni”
„Úgy glettelsz, mint egy pszichopata”, mondta rá egyszer valaki, amit ő kifejezetten bóknak vett, az alaposság ugyanis nála alap.
– Van bennem egy kis kényszeresség; szeretem, ha illeszkednek a dolgok, ha a vízszintes vízszintes, a függőleges meg függőleges. Ez az építőiparban egyébként sem hátrány, de sajnos nem is túl gyakori. Képes vagyok szépnek látni sok mindent, amit más nem; izgalomba tud hozni, ha egy hegesztés tökéletesen rendben van, az előző munkahelyem mellett pedig azért is döntöttem, mert beleszagoltam a levegőbe és visszajött gyerekkoromból a fémporos műhelyillat…
És akkor végül felteszem Andrásnak az egymillió forintos kérdést, amire – ha már tudatosan félreérthető nevet választott a vállalkozásának – örömmel válaszol is: mi igaz a sztereotípiákból és történetekből, amelyekben felkínálkozó háziasszonyok és készséges szakik szerepelnek?
– Ha édesapám példáját nézem, aki szegedi ezermesterként a Dél-Alföld bibeállományának jelentős részét beporozta ezzel a módszerrel, azt kell hogy mondjam, lehet benne valami – nevet András. Elismeri, hogy a problémamegoldó férfi archetípusa esetenként komoly vonzerővel bír, de ehhez nem kell sem személyesmárka-építés, sem Instagram.
– Ha egy férfi nem esik pánikba, hanem gyorsan és hatékonyan cselekszik és megoldja, amit meg kell, az imponáló és tud szexi lenni.
Fotók: potférj.hu
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
