A családi gazdaságban aratáskor felül a traktorra, gabonát lapátol, alkalmazásban viszi egy cég pénzügyeit és számvitelét, szépségversenyeket nyer, modellfotózásokat vállal, jelen van a social médiában, versenyszerűen sportol, családot alapít és fontosnak tartja a hitét. Stankovics Beával beszélgettünk.
Kislányként mire vágytál elsősorban, a családi gazdaságban dolgozni, traktort vezetni, gabonát lapátolni, vagy szépségversenyeken tündökölni, helyezéseket elérni?
Őszintén szólva, kislányként egyikre sem. Mindig azt éreztem, nagyon nem találom a helyem, többre vagyok hivatott, de nem fogalmazódott meg bennem soha, hogy mégis mire. Mindig csodáltam a szépségversenyeket, először az Anna Bál, és az Anna Bál Szépe választás volt az, ami teljesen magával ragadott. Dolgozott bennem a „de jó volna egyszer elmenni” érzés. De valahogy fiatal lányként nem sikerült eljutnom Füredre, viszont két évvel ezelőtt ez a vágyam is teljesült, és örök élmény marad számomra.
Maga a közeg, a képletes időutazás, csodálatos volt, teljesen otthon éreztem magam. Mintha rossz korban születtem volna, nekem 200 évvel ezelőtt kellett volna élnem. Nos, ezek az érzések és vágyak elég távol állnak a traktorozástól.
Persze azt is szívesen csinálom, abszolút nem esik nehezemre a kétkezi munka, sőt kikapcsol.
A családi gazdaságba most is besegítesz? Kampányszerűen, vagy rendszeresen?
Ha tudok, megyek. Maga a mezőgazdaság is kampányszerű, így nyaranta aratáskor van rám szükség néhány alkalommal, de igyekszik a családom nélkülem megoldani, tudják mennyire sűrű a napirendem.
Egyszer említetted, hogy kislány korodban csúfoltak, s később emiatt is bizonyítani akartál. Mennyire volt ez erős motiváció?
Igen, kancsalságom miatt rengeteget bántottak, sőt, bányarémnek is szólítottak még általánosban. Mennyire volt erős motiváció? Nagyon.
Bizonyítási vágy saját magamnak és másoknak, maximalizmus az életem minden területén. Úgy tűnik sikerült, de valahol megfelelési kényszerbe fordult át, hogy megfeleljek annak a képnek, amit a tükörben látok.
De már felismertem és dolgozom rajta, legalábbis próbálkozom. Nem könnyű a saját elvárásaimnak megfelelnem.
Mindig elmondod, hogy mélyen vallásos családból származol. Nem okozott ez gondot a szépségversenyek, a modellkedés során?
Nem, sőt, kifejezetten jól jött. Egyre kevesebb embert foglalkoztat ma Magyarországon a vallás és a hit, ami kisugároz a társadalmi problémákra. Nem foglalkoznak Istennel, pedig szerintem, ha csak egy kicsit is elgondolkoznának a tanításokon, már szebb világban élhetnénk.
Úgy gondolom, az önzés hihetetlen méreteket öltött, a gyermekek szinte már az anyatejjel szívják magukba. Azzal, hogy én kiemeltem a műsorban, a versenyeken, hogy vallásos vagyok és fontos számomra keresztény hitem, talán példát is tudok mutatni a fiataloknak, hogy mennyire szükséges foglalkozni ezzel a témával is.
Mit szóltak a műsorok készítői, a producerek mindehhez?
Én úgy érzékeltem, hogy kifejezetten tetszett a producereknek és a műsor készítőknek, hogy vallásos vagyok, és ezt ki is szeretném emelni. Az, hogy a végső döntésnél ez milyen irányba terelte helyezésemet, terelte-e bármilyen irányba, azt persze nem tudom.
Milyen versenyekre vagy a legbüszkébb?
Igen, legkedvesebb számomra a 2017-es Magyarország szépe, ahol 4. helyezést értem el, én lettem Miss Bikini, Miss Charity, és a Miss Sport versenyen is a 3. helyezést csíptem el. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy éppen a napokban voltam Budapesten forgatáson a Miss World Hungary csapatánál, idén újra lesz verseny, és velem is készült egy interjú, hogyan emlékszem vissza a 2017-es versenyre. 2018-ban értem el a legnagyobb sikert, Nemzet Szépe II. Udvarhölgye lettem, illetve a Miss Nation díjat is elnyertem.
Különleges számomra ez a verseny, mert a természetességről szól, amit magam is képviselek. Plasztika és tetoválások nélkül.
De nagyon jó szívvel emlékszem vissza a Miss Balaton versenyre, 2015-ben voltam döntős.
A sport milyen szerepet játszott a sikereidben, része ma is a hétköznapjaidnak?
Nyolc éves koromban kezdtem sportolni, egészen huszonöt éves koromig versenyszerűen tájfutottam, sok-sok kiemelkedő helyezést értem el. Mai napig a versenyszellem bennem van, járok csoportos edzésekre is, illetve amint beköszönt a jó idő, kutyusommal, Hiroval, futunk a közeli erdőben.
Mi maradt a versenyek világából a tapasztalaton és az élményeken túl. Kapcsolatrendszer például, ami segít mostani munkáidban.
Azóta is hívnak rendezvényekre, Portugáliába volt szerencsém utazni például naptárfotózásra. Nagyon szeretem a csapatot, olyan, mint egy nagy család. Epres Panni, Iszak Eszti, Gerencsér Timi, akikkel minden rendezvényen nagy örömmel köszöntjük egymást.
Emellett Szombathelyen évek óta rendszeresen több céggel is dolgozom együtt. Ékszerüzlet, női ruha üzlet, szépségszalon.
Nagyon jó érzés, ha nyílik egy új vállalkozás, rögtön rám gondolnak a marketing, és a social média kapcsán.
Továbbra is könyvelőként dolgozol ugyanazon a munkahelyen, vagy váltottál 2020 óta, amikor legutóbb beszélgettünk? A pénzügy, a számvitel világa miért vonzó számodra?
Igen, 2016 óta dolgozom már ott, idén nyáron lesz hét éve. Most már én viszem a cégnél a teljes körű gazdasági és pénzügyeket. Nagyon szeretek itt lenni, önálló lehetek, vannak saját döntéseim és megbecsülnek. Őszintén szólva fogalmam sincs mit szeretek benne, de szeretem. Ez csak úgy jött belülről.
Foglalkoztat a családalapítás?
A párommal hét éve vagyunk együtt, két éve kérte meg a kezem és szeptember első napján lesz az esküvőnk. Gimnázium óta ismerjük egymást, de csak később alakult ki a szerelem köztünk. Nagyon jól működünk együtt, a hét év teljesen összekovácsolt minket.
Szépen sorban építettük fel a közös életünk, most jöhet az esküvő, már nagyon várjuk és készülünk rá. Már a gyermekvállalásról is beszélgettünk, de most az esküvő szervezésén van a hangsúly.
Manapság minden a változásokról, a váltásokról szól, azok szükségességéről. Hogyan látod mindezt? Lépni kell időnként, vagy inkább ragaszkodni a bevált dolgokhoz? Sok mindent kipróbáltál, sok mindennel foglalkoztál már.
Úgy vélem a váltás kell, és szükséges. Sokszor gondolok vissza régi életemre.
Hét és fél évvel ezelőtt fenekestől fordult fel körülöttem minden. Vége lett egy hosszú párkapcsolatomnak, munkahelyet váltottam, és elköltöztem otthonról. Akkor nagyon nehéz volt, de életem legjobb döntésének érzem, hogy akkor mindezt megléptem.
Természetesen kell hozzá rengeteg akaraterő, kitartás és egy hatalmas adag szerencse, hogy a jó irányba változzon az életünk. Fel kell ismerni, ha valami már nem úgy működik, vagy többet érzünk magunkban, de soha nem szabad hirtelen elhatározásból dönteni.
Szükség van tehát új célokra.
Mindig új célokat kell kitűzni, szükséges a sikerélmény. Néha apróbb változtatások is elegendőek, nem kell felforgatni mindent. Például váltás egy új hobbi, vagy csak egy másik sportág kipróbálása.
Mióta Szombathelyen élünk elkezdtem kertet nevelni. Egyelőre csak virágokat, ősszel százötven tulipánhagymát ültettem. Mikor hazaérek és látom őket, melegséggel tölti el a szívem. Ez is egy változás volt, mert addig csak fű nőtt azon a területen.
Sokan félreértik a változás szükségességét, és meggondolatlanul rúgnak fel jól működő dolgokat az életükben.
Sokaknál viszont azt látom, megrekedtek és félnek az újtól. Mérlegelni kell, és ha nincs fejlődési lehetőség, nem okoznak örömet a mindennapok, akkor bizony el kell gondolkodni, min is kellene változtatni.
Mire vagy a legbüszkébb, és mi az, amire úgy gondolsz, mint meg nem valósult lehetőségre, álomra?
A legbüszkébb a környezetemre, a családomra, a páromra vagyok, akik végig segítettek engem. Édesanyám kitartása betegsége során, bátyám támogatása, aki elkísért minden castingra és rendezvénye, a párom végtelen türelme. Mert hozzám az is kell, nem kevés. És végül édesapám elfogadása és nevelése, aki végig ellenezte a szépségiparban való jelenlétem és arra terelt, hogy tanuljak, képezzem magam.
És a kudarcok?
Az elmúlt hat évben sokszor eszembe jutott, mi lett volna, ha a 2017-es Magyarország szépe versenyt megnyertem volna. Fogalmam sincs, hol lennék most, kik vennének körül, milyen életet élnék. Most már egy ideje nem foglalkoztat, mert úgy érzem így is elismernek, és amit elértem az elképzelhetetlen volt számomra kislányként. Legvadabb álmaim is túlszárnyaltam, boldog vagyok a jelenlegi életemmel.
Fotó: Stankovics Bea
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
