Annoni Zita férjével, Giannival együtt felhőtlenül boldog, hogy immár négyfősre bővült a családjuk. Ám ahogy első kisfiuk előtt, úgy ezúttal sem csak rózsaszín felhők szegélyezték az útjukat. Az édesanya a legnehezebb, majd a legmeghittebb pillanatokról is szinte kendőzetlenül mesélt, és a testi, lelki, szellemi változások kapcsán is megosztotta velünk tapasztalatait. A luxussá váló hajmosástól, a hasfal rehabilitációs tornáján át, a tündéri, testvéri momentumokig…
2021-ben, édesanyává válása kapcsán arról beszélt nekünk Annoni Zita, hogy milyen régóta és leírhatatlanul vágyott már erre a pillanatra. Sok mindenen keresztül mentek Gianfranco Máté érkezése előtt, hat esztendő alatt 10 lombikprogramban vettek részt.
Vajon második gyermekük előtt is voltak olyan élethelyzetek, amik a pár szívébe hasítottak? – merült fel bennem rögtön a kérdés.
– Sajnos voltak, igen. Amikor már azt gondoltuk, hogy ezúttal talán kicsit könnyebb dolgunk lesz, kaptunk egy pofont az élettől, a tizenegyedik héten elvetéltem.
Aztán nem adtuk fel, várnunk kellett ismét egy kis időt, hogy újra tudjunk próbálkozni, most pedig itt van mellettem a kis vacak – mondja anyai kitartással, játékos becézéssel Zita, akinek hangját Gregorio Ádám halk gügyögése is meg-megszakítja telefonhívásunk alatt.
– Spontán vetélésem volt, az éjszaka folyamán rohantunk be a TritonLife-ba, ahol azonnal megműtöttek, és minden segítséget megadtak nekünk – teszi hozzá az édesanya, aki az akkor átélt nehézségeket a természetes aggódások medrébe tudta terelni, amikor Gregorio Ádámot hordta a szíve alatt.
– Szerintem annyi mindenen keresztül mentünk már, hogy nem az járt a fejemben, hogy ismét baj történhet.
Persze végig arra gondoltam, hogy egészséges legyen, és hogy minden rendben legyen vele. Az utolsó trimeszter kivételével nagyon könnyű terhességem volt, sokszor éreztem, hogy annyi energiám van, hogy akár egy maratont is le tudnék futni.
Ha kiesik Gregorio cumija, Gianfranco nyújtja neki vissza
– Az utolsó trimeszter testileg-lelkileg is nehezebb volt, hiszen nagyobb pocakkal nem könnyű azon a fordulatszámon pörögni, amin egy örökmozgó, kétéves nagytesó mellett kell.
A végén már nem tudtam akkora lendülettel játszani vele, felemelni, sőt rendesen magamhoz sem tudtam ölelni.
Ez nagyon nehéz volt, de próbáltam arra gondolni, hogy amit tudtam, megtettem, az első két trimeszterben csúsztam-másztam, ahogy a nagy együttjátszások megkívánják – idézi fel a modellkedés után fotós karrierútra váltó híresség, aki Giannival együtt igyekezte felkészíteni Gianfranco Mátét a kistestvér érkezésére.
– Volt olyan a várandósság alatt, hogy felcsúszott a póló a hasamról, és akkor odajött hozzám, és lehúzta. Akkor tehát még nem hozta lázba a kistestvér érkezése.
Születése óta viszont eszméletlen cuki vele, folyamatosan dédelgeti, simogatja. Legutóbb például bement hozzá, amikor pityergett, és azt mondta: ne sírj, babácskám.
Vagy például, amikor kiesik a cumija, rendre ő adja vissza neki. Tényleg tündéri tesó – osztja meg velünk Zita, aki szerencsésnek tartja magát többek között azért is, mert Gianfranco Máté két hónapos kora óta átalussza az éjszakákat. Most pedig azon dolgoznak, hogy a család legújabb tagjának is kiforrott rutinja legyen.
Gianni pozitív életszemlélete is sokat segített
– Szülési forgatókönyvem nem volt, teljesen Dr. Tekse Istvánra, a szülész-nőgyógyászomra és Lovász Hannára, a szülésznőmre bíztam magam, és minden a legnagyobb rendben volt – hangsúlyozza Zita, akire Gianni nyugodtsága, hite, pozitív életszemlélete is nagyon jó hatással volt.
– A férjem mélyen vallásos, mindig a Jóistenre bízza magát, és azt mondja, hogy minden úgy lesz, ahogy lennie kell.
Gyors testsúlyvesztés helyett tudatos egészségmegőrzés
– Az első kisfiunk után tudtam, hogy szeretném, ha egyszer lenne testvére, így nem teljes intenzitással dolgoztam azon, hogy visszanyerjem az alakomat. Akkor, és most is szétnyílt a hasfalam, így nem is lett volna célravezető, ha azonnal belevetem magam az erősebb edzésekbe.
Az első szülésem után ez nehéz is lett volna, hiszen a Covid kellős közepén jártunk, az edzőtermek bezártak, illetve félgőzzel működtek. Nagyjából egy évre volt szükségem, hogy visszafogyjak az eredeti súlyomra.
– Azért is tarthatott ennyi ideig, mert 10 hónapig szoptattam, és bár sokan a kilók olvasztójaként tartják számon a szoptatást, az én testem jóval inkább raktározó funkcióba kapcsol ilyenkor. Emellett szeretnék tudatos lenni, hiszen szétnyílt hasfallal nem ajánlott belevágni ugyanabba az életmódba, mint ami előtte volt – emeli ki Zita, aki az interjú közben is épp rehabilitációs, hasfalfókuszú tornára tartott.
Amikor a magunk felé folytatott figyelem már nem elsődleges
– Jelenleg plusz 6 kiló van rajtam, de türelmes vagyok, lépcsőzetesen térek vissza a sport világába, hiszen a szakavatott edző mellett a kitartásnak is nagy szerepe van abban, hogy helyreálljon a szétnyílt hasfal, és hogy ne műtéti megoldás legyen a történet vége.
– A fizikális mellett lelki fronton is igyekszem tudatos lenni, és már gyermekvállalás előtt felkészültem arra, hogy ez valóban változással jár, és nem csak egy gyönyörű, cuki leányálom. Mivel nem huszonévesen szültem, a változások bizonyos részét már átéltem más területeken.
Annoni Zita: „Nehéz volt elfogadnom, hogy más ember néz rám vissza a tükörből”
– Szerintem a változásokat el kell tudnunk fogadni, ahogy azt is, hogy innentől – főként az első időszakban – nem igazán van időnk önmagunkkal foglalkozni, a kisbaba az első.
Hogy még várat magára az egybefüggő, nyolc órás alvás. Hogy testi, lelki, szellemi változás egy gyermek érkezése. Látom a testemen, az arcomon, a szememen, az alatta mélyülő karikákon, a ráncokon.
Erről minden olyan barátnak, ismerősnek mesélek a környezetemben, aki kisbabát tervez, hiszen szembe kell néznünk azzal, hogy a magunk felé folytatott figyelem már nem elsődleges. A hajmosás, és egyéb, hétköznapi dolgok sokszor luxussá válnak: vagy időd, vagy erőd nincs hozzá.
A sors ebben is összehangolta a barátnőket
– Ahhoz, hogy mindezt felismerjük, és a helyén kezeljük, egy megtartó erejű környezet hatalmas segítség. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van egy baráti társaságunk, ahol több lánnyal is szoros a kapcsolatunk, chatcsoportunk is van.
Nem tudom, hogyan hoztuk össze, de négyből hárman egyszerre lettünk terhesek, amikor Gianfrancot vártuk. Az ő keresztanyukájával, az egyik legjobb barátnőmmel pedig a második gyermekünket is egy időben vártuk, három-négy hét különbséggel szültünk. Számomra ez óriási boldogság.
Fotó: Tritonlife
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
