Az Izeli család addigi élete a feje tetejére állt, amikor kisbabájukról kiderült, hogy 1-es típusú cukorbeteg. Az édesapának is rövid időn belül kellett elsajátítania a vércukormérést, az inzulinadást, azt, hogy Luca mit ehet, és hogy ha leesik a vércukra vagy éppen túl magas, mi a teendő. Az édesanyát sokként érte a hír, így férje próbált higgadt maradni, és megnyugtatni őt. De számára is idő kellett, hogy elfogadja az új helyzetet. De hogyan élik meg a mindennapokat a cukorbeteg Lucával?
“Úgy kezelem a lányomat, mintha egy teljesen egészséges gyerek lenne.
Az én szememben az is. Próbáljuk úgy élni a hétköznapokat, hogy Luca egy percig se érezze, hogy nekünk a cukorbetegségével problémát okozna.
Persze odafigyelünk rá, számoljuk az étkezéseknél a szénhidrátot, és ahhoz az inzulin mennyiséget. Naponta 10-12 alkalommal mérjük a cukrát, éjjel is. 1 óráig én vagyok fenn a kislányom mellett vércukrot mérni, utána a párom. Nem könnyű, de az ember mindent megtesz a gyermekéért” – mesélte Izeli Róbert, az édesapa Erős Antóniának, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozójának, aki meglátogatta a cukorbeteg kislányt az óvodában.
Luca édesanyja és Luca is mesél a hétköznapjaikról:
Fotó: Egy Csepp Figyelem Alapítvány
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
