Bicsérdy Béla a helyes táplálkozás szabályairól és a vegetarianizmus gyógyító erejéről

Bicsérdy Béla 19 éves volt, amikor az akkori tudomány álláspontja szerint gyógyíthatatlan betegséget szerzett. Több évtizedes tanulás után rájött, hogy milyen életmóddal és táplálkozással tudja legyőzni a bajt. Tanai később világhírűek lettek. 

Bicsérdy Béla életútját kutató történész, Áprily Zoltán írása.

A férfi felkereste bajával korának legrangosabb magyar, osztrák és német orvosprofesszorait, de segíteni sehol sem tudtak rajta. Félrekezelt betegsége azonban egyre súlyosbodó tünetekkel járt és szörnyű kínokat okozott számára.

Kankója következtében sokízületi gyulladást kapott, duplájára dagadtak a lábai és évekig csak botra támaszkodva tudott járni, de az is előfordult, hogy hónapokig nem tudott megfordulni saját erejéből az ágyában. Többször olyan súlyos szemgyulladást kapott, hogy hetekre megvakult, és komolyan fennállt annak a lehetősége, hogy egy életre fogja elveszíteni a szeme világát.

A hasztalannak bizonyult, végeláthatatlan orvosi kezelések azonban nem szegték a kedvét, sőt, kifejezetten arra sarkallták, hogy saját kezébe vegye a sorsát és a maga erejéből szabaduljon meg a szenvedéseitől…

Ez a törekvése végül fényes sikerrel zárult, de nagyon hosszú út vezetett idáig. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert nem egy pár hetes vagy hónapos gyorstalpaló tanfolyam állt Bicsérdy mögött, amikor figyelemre méltó tanaival a nyilvánosság elé lépett.

27 évnyi (!) szakadatlan tanulás és több ezer önmagán végzett kísérlet után kristályosította ki szisztémáját, melynek segítségével le tudta gyűrni betegségét.

Ebben a cikkünkben Bicsérdynek azokat a táplálkozásra vonatkozó iránymutatásait gyűjtöttük egy csokorba, melyek ugyan csak egy minimális részét fedik le a tanításainak, mégis óriási jelentőséggel bírnak, hisz ezeknek – akár csak részleges – betartásával is már ezreknek sikerült visszaszerezni rég elvesztett egészségüket. Lássuk hát melyek ezek:

Növényi táplálkozás

Bicsérdy első számú alapvetése, hogy mindenképp tartózkodni kell a leölt állatok húsának fogyasztásától, mert rengeteg méreganyagot tartalmaznak, melyek a vérkeringésbe jutva alsófokú folyamatokat idéznek elő, ezek ellen pedig nagy küzdelmet kell kifejteni az életműködésünknek.

Bicsérdy szerint a hús csak a legalsóbbrendű ragadozók tápanyagát képezheti, a növényi átmenethez közelebb lévő állatok már szenvednek tőle, viszont az egyszer már a gyümölcsevés rangmagaslatáig eljuthatott emberiségnek kifejezetten ártalmára van.

Állítását egy sor embertani, biológiai és egyéb tudományterületről származó információval igyekezett alátámasztani könyveiben, de a saját pozitív tapasztalatairól is beszámolt. Ezekből megtudhatjuk, hogy

amikor elhagyta a hús fogyasztását, jelentős javulás állt be az egészségi állapotában és olyan mértékben növekedett az ereje, hogy pár éven belül nem hivatalos világrekordokat is felállított a súlyemelés különböző nemeiben.

De megemlített olyan vegetárius sportolókat is, akik az áttérésük után aratták a legnagyobb győzelmeiket, a legkülönfélébb sportágakban.

Nyerskoszt

A húsfogyasztás tilalma után az úgynevezett nyerskoszt szerepel a második helyen Bicsérdynél, a helyes étrendre vonatkozó irányelvek között.

Egyik legfontosabb alaptézise, hogy bármilyen (!) eredetű táplálék törvényszerűen rombolja és roncsolja az emberi szervezetet, ha elfogyasztása előtt (sütés, főzés vagy párolás útján) magas hőnek volt kitéve. A hús jobban, a növény kevésbé. Ezt írja erről:

„A tűz az élet ellensége; ez okból legfájdalmasabb az égési seb. A főzés és sütés pedig a tápanyagokat életértéküktől fosztja meg”.

Ezenkívül azt is állította, hogy a hőkezelés következtében elértéktelenedett tápanyagoknak nincs olyan határt szabó erejük, mint a nyers ételeknek, ezért ezekből mindig többet fogyaszt az ember a kelleténél, ami szintén ártalmas a szervezetre.

A hőkezeletlen táplálék tehát életenergiával teli és Bicsérdy példák sokaságán keresztül demonstrálta, hogy a nyers növényi étrend klasszisokkal előnyösebb a főtt vegetárius koszthoz képest, egyrészt az általa elérhető vitalitás, másrészt a gyógyfolyamatok szempontjából.

Helyes ételpárosítás

Bicsérdy szerint a legtökéletesebb az lenne, ha az ember egy étkezésre csak egyféle ételt fogyasztana, de ha ez valamilyen okból nem megoldható, akkor is a legjobb volna minél kevesebb félét enni és mindenképp rokonnemű tápanyagokat.

Ugyanis hiába húsmentes az étrend, ha egymástól elütő táplálékok kerülnek egyszerre a gyomorba, azok megerjedhetnek, és az ebből fakadó destruktív folyamatok szintén káros hatást fejthetnek ki a szervezetre.

Bicsérdy a táplálkozás tekintetében ugyan a gyümölcsevést tartotta a legideálisabb elérendő végcélnak, de ehhez viszonylag hosszú átmeneti időt „biztosított”, és ennek idejére megengedhetőnek tartotta az élesztő nélkül készített kenyér, valamint a hőkezelés nélkül készített tejtermékek ideiglenes fogyasztását is.

Ennek alapján álljon itt néhány, Bicsérdy szerint erjedést nem okozó összetétel:

• 1. Kenyér és gyümölcsök.
• 2. Kenyér és zöldségek.
• 3. Kenyér és tejtermékek.

Alapos rágás

Bicsérdy nem győzte eleget hangsúlyozni az alapos rágás fontosságát sem. Így ír erről:

„A tápanyagok felemésztése már a szájban megkezdődik; a lúgozó hatású nyálka van hivatva az oldás és átalakítás első munkálatainak eszközlésére. A gyomorsav csak a nyálkától tökéletesen áthatott tápkását képes alkatrészeire bontani, ez okból kell tápanyagainkat alapos rágás útján tejjé őrölnünk”.

Ablakos böjt – időszakos böjt

Ezeket a manapság oly divatos kifejezéseket Bicsérdy egyáltalán nem használta, de a módszert igen és erősen javasolta is. Az ő „rendszerében” ez egész pontosan azt jelentette, hogy ideális esetben a reggelizést ki kellene hagyni, amit a következőképp indokolt:

„A délelőtt a kiküszöbölés időszaka. Az ember sejtcsoportozatai az éjszakai álom ideje alatt végbement nedvfelszívódás anyagait dolgozzák fel, életműködését ezen idő alatt étkezéssel és a nyomában járó emésztési folyamatokkal zavarnia nem szabad”.

Helyes mennyiség

Bicsérdynek vissza-visszatérő szentenciája volt a „sem nem igen kevés, sem nem igen sok” arany középút szabálya, amit természetesen a táplálkozással kapcsolatban is előszeretettel emlegetett.

Véleménye szerint minden embernek pontosan annyi táplálékot kellene magához vennie egy étkezés alkalmával, amennyit legfeljebb fél órai alapos rágással gond nélkül fel tud dolgozni a szervezete. S hogy miképp lehet meggyőződni arról, hogy nem vittük túlzásba az evést, a következőket írta erről:

„Fő dolog az, hogy a táplálkozás befejezése után annak sohasem bágyasztó vagy leverő, hanem élénkítő, gondolkozás- és munkakedvfokozó hatásai mutatkozzanak.”

Összefoglalás

Bicsérdynek a táplálkozásra vonatkozó irányelvei a legrövidebben úgy foglalhatóak össze, hogy:

minél kevesebbet, minél kevesebb félét, minél egyszerűbbet, minél természetesebbet és minél ritkábban együnk, alapos rágás mellett, figyelmünket az evésre koncentrálva.

Tekintve, hogy ezeknek az egyszerű tanácsoknak a betartásával már Bicsérdy idejében is rengetegen szerezték vissza teljesen az egészségüket, érdemes lenne napjainkban is minél többet megfogadni belőlük…

Részben a táplálkozáshoz kapcsolódik a tápmegvonás, azaz a teljes böjt témaköre is, de a tárgy sokrétűsége miatt ezzel csak a következő cikkünkben fogunk részletesebben foglalkozni.

A Bicsérdy Béla emlékoldalát itt, a róla szóló könyvet itt találjátok.

Ez is érdekelhet:

Bicsérdy Béla száz évvel előzte meg a korát – növényi étkezés, böjt a hosszú egészség titka

fotók: Áprily Zoltán