Egy előadás billentette át, s már két éve a TÉNÉ, azaz a teljes értékű növényi étrend szerint él, sőt, tanítja is a módszert Varga-Horváth Adrienn, aki szerint ez csak látszólag jelent szigorú korlátokat és lemondást. Sőt.
Nem drága, nem sanyargató, nem időrabló – oszlatja el rögtön a tévhiteket Varga-Horváth Adrienn, amikor (kissé szkeptikusan) arra kérem, meséljen a TÉNÉ néven futó táplálkozási irányzatról. Ő maga több mint két éve e szerint él, amiben nagyrészt családja is követi, saját főzőiskolájában pedig már tanítja is a módszer alapelveit és fogásait.
A TÉNÉ, amely jelenleg az egyik legegészségesebbnek tartott étrend, nem szigorú dogmarendszer, sokkal inkább irányelvek összessége, amelyek közül az egyik legfontosabb az állati eredetű táplálék mellőzése. Adrienn szerint azonban legalább ilyen fontos a feldolgozott élelmiszerek kerülése.
–Lehetőleg minden alapanyagot úgy fogyasztunk, ahogy eredeti formájában létezik, a rizst például hántolatlanul, barna rizsként, olajból csak (egy kevés) hidegen sajtoltat – mondja. Hozzáteszi: ez nem diéta, hanem egy hosszú távon is tartható, barátságos és szuperegészséges étrend.
– Nem arra fókuszál, hogy mi az, amit nem ehetsz meg, vagy mi az a maximum, amit megehetsz, hanem arra, hogy mi az a szükséges minimum, amit be kell vinned a szervezetedbe.
Ezt segítik az alapelvek, amelyeket minden nap betartok, például, hogy minden főétkezésnek kell tartalmaznia valamilyen hüvelyest, napi három adag zöldséget és ugyanennyi gyümölcsöt kell fogyasztani, gabonát pedig csak teljes értékű, azaz teljes kiőrlésű formában lehet bevinni.
Minden nap kerül a menübe valamilyen káposztaféle – nem kell megijedni, a rukkola és a retek is ide tartozik -, és némi olajos mag is, mint a mandula. Mivel az utóbbiból sűrű magtejet is készítek, a maréknyi mennyiség észrevétlenül megvan. Ezek mellett az irányelvek mellett még egy fontos „szabály” van: hozd ki a lehetőségekből a körülményekhez képest lehető legjobbat és törekedj mindenben a változatosságra! – mondja Adrienn, aki számára a tudatosan felépített étrend biztonságérzetet jelent.
„Az étkezés megnövekedett szabadságfok, nem egy újabb korlát”
Nem számolgat sem grammokat, sem kalóriákat, hiszen, ha a megfelelő alapanyagokból főz, különösebb odafigyelés nélkül is beviszi, amire a szervezetének szüksége van. Az elején kell megtanulni, melyik állati eredetű vagy feldolgozott alapanyagot mivel lehet helyettesíteni, a többi rutinszerűen kialakul, mondja.
– Ahogy a TÉNÉ étrend megalkotója, dr. Dr. Michael Greger mondja, nem kell tökéletesnek lennünk, elégedjünk meg az elérhető legjobb megoldással. Mindenkinek magának kell megtapasztalnia, mennyi fér bele az életébe.
Ha csak annyi, hogy a reggelit egészségesebbre cseréli, vagy heti egy-két húsmentes napot tart, akkor annyi, már azzal is jót tesz a testének, az egészségének.
Bár a legtöbb embernek már az állati eredetű alapanyagok és ételek elhagyása is drasztikus lemondásnak tűnik, Varga-Horváth Adrienn szerint egyáltalán nem kell annak lennie, sőt, számára a TÉNÉ nem kötöttséget, hanem szabadságot jelent.
– Az élet és az étkezés az én felfogásom szerint nem egy nehéz, küzdelmes folyamat. Minden egyéni látásmód kérdése: átállítasz egy kapcsolót a fejedben és onnantól egyszerűen más szemüveggel vásárolsz.
Automatikusan azt veszed le a boltban a polcról, ami jó lesz neked, arra fogsz fókuszálni, ami számodra fontos.
Ez az átkapcsolás nem mindig egyetlen kattintás, de az átállás maga egy rövid szakasz. A megkötéseket én más oldalról közelítem meg: megadom a testemnek azt a figyelmet, amit megérdemel.
Ezt az étrendet nem lehet anélkül követni, hogy közben ne önmagunkra helyezzük a hangsúlyt, a nyolchetes tanfolyam, amit tartok, felér egy önismereti utazással… – árulja el Adrienn.
Ő saját bevallása szerint sokkal jobban kiélheti a kreativitását a hétköznapi főzésekben is, amióta a TÉNÉ szerint étkezik, sőt, mivel lerövidültek a főzési idők, ugyanannyi időbe többféle étel elkészítése is belefér a családnak.
Mindehhez csak egy jó adag nyitottságra van szükség, így a váltás nem kemény megpróbáltatás, hanem izgalmas fejlődés lesz.
– Nekem szabadságot ad és hihetetlenül inspiráló, hogy egy-egy alapanyagból mennyi úton el lehet indulni: egy adag csicseriborsóból például készülhet hagyományos ízvilágú magyaros töltött paprika, távol keleti sokzöldséges pirított tészta, vagy éppen indiai egytálétel – csak rajtam áll, mit hozok ki belőle.
Ha kinyitom a hűtőt, benne van minden, amire szükségem van. Sokszor nem is tudom előre, mit fogok főzni, csak kirakom az alapanyagokat a pultra, és megvárom, míg megjön az ihlet.
Ízleni fog, de más lesz az érzés
Adrienn tíz éve – orvosi javallatra – tej- és gluténmentesen étkezik, s a mai napig emlékszik rá, hogy potyogtak a könnyei, amikor kézhez kapta a diagnózist az étel-intoleranciáról és megtudta, hogy többé nem fogyaszthat tejfölt és túrót…
A növényi étkezés azonban csak később került a képbe, amikor, hogy színesítse népszerű győri főzőiskolája, a Mákvirág Klub kínálatát, elkezdett vegetáriánus főzőesteket tartani. Már akkor sokat kísérletezett, s hogy húsevőként hiteles legyen, egy tanfolyamot is elvégzett a növényi étrendről – annak első előadásán billent át benne valami.
– Amikor megismerkedtem a növényi étkezés alapelveivel, annyira megfogott, hogy aznap eldöntöttem, átállok. Elkezdtem hinni és bízni benne, és azóta 90 százalékban így étkezem.
Nem vagyok szélsőséges, a családomnak főzök és néha én is eszem húsos ételeket, hiszen a főzőiskolában is fejlődnöm kell és hitelesnek kell maradnom, de megteremtettem azt az egyensúlyi állapotot, amit most már tartani fogok.
Nem dől össze a világ, ha időnként megeszem egy bolti péksüteményt, és ha a boltban megpillantok egy gusztusos kocsonya-csomagot, megfőzöm és eszem belőle – vallja be. Igaz, az érzés azért más…
– Nyugodtan megehetsz egy csülökpörköltet a TÉNÉ mellett is, ha megkívánod, a szervezeted nem „felejti el”, hogy kell megemészteni a húst, csak más érzés lesz. Ízleni fog, de sokkal jobban megérzed, hogy elnehezít, mert már elszoktál azoktól a kellemetlen „mellékhatásoktól”, amit az egészségtelen étkezés okoz, és amelyekkel a letöbb ember egyszerűen együtt él a hétköznapokban.
„A vegán is lehet junk food”
A fentiek hallatán felmerül az emberben a kérdés: mi a különbség a TÉNÉ és a vegán étkezés között? Adrienn szerint a teljes értékű növényi étrend a vegán étkezésnél tudatosabb módszer, és mivel kerüli a túlfinomított, feldolgozott élelmiszereket, jobb a testünknek is.
– Most biztosan sok vegán megharagszik rám, de attól, hogy valami vegán, még lehet „junk food”. Szerencsére a veganizmus terjedése és divatja megkönnyíti a mi helyzetünket is, mert a kereskedők egyre jobban nyitnak a tudatos vásárlók felé, folyamatosan nő a választék, és nagyon sok bolti vegán termék remekül beilleszthető a TÉNÉ-étrendbe is, csak tudatosan kell válogatni közülük.
Nagyon sok mindent tehát készen is meg lehet vásárolni, sokaknak egyébként ez egy közbenső lépés, mielőtt megérik bennük, hogy saját maguk kiváltsanak bizonyos alapanyagokat. Mert a TÉNÉ-re fejben meg kell érni, hiszen Adrienn szerint ez a váltás ugyanolyan, mint minden nagy változtatás az életben: csak akkor léphető meg és tartható fenn, ha belülről jövő motiváció hajtja az embert.
Ez a motiváció sokféle lehet; részt vett például a tanfolyamán egy ekcémás, súlyfelesleggel is küzdő hölgy, akinek a TÉNÉ hatására olyan mértékben helyrejött és megszépült a bőre, hogy utána a kozmetikusa is beiratkozott… Neki ugyan nem volt egészségügyi problémája, de hajtotta a vágy, hogy többet tudjon meg arról, ami ilyen mértékű változást eredményezett. Az azonban, mondja Adrienn, ha valaki csak azért jön el, hogy a férjét lefogyassza ezzel a módszerrel, biztosan nem fog sikerrel járni…
– Az a tapasztalatom, hogy – főleg az idősebb korosztálynál – nehéz az évtizedek alatt berögzült szokásokat felülírni. Őket általában egy dolog képes kimozdítani a megszokottból: valamilyen drasztikus egészségügyi probléma.
A sok éves főzési tapasztalat itt hátrányt is jelenthet; az, aki most kezd főzni, nem azt látja, hogy mit mivel kell helyettesíteni, hanem azt, hogy mennyi lehetőség van ebben az étrendben.
Darált hús vs. vöröslencse
Azt gondolnám, hogy ez a nagyfokú tudatosság egyben megöli a rugalmasságot és a spontaneitást, például egy rohanós hétköznapon, de Adrienn megnyugtat.
– Én is beugrom a boltba, ha menet közben rám jön az éhség, csak éppen nem egy cukros péksütivel, hanem egy almával vagy banánnal a kezemben jövök ki.
Nekem is vannak rohangálós napjaim, amikor menet közben tudok csak bekapni valamit, de az ilyen esetekre mindig van az autómban egészséges müzliszelet, banán, zöldségchips, olajos mag – avat be egy TÉNÉ-hívő életének kulisszatitkaiba.
A közhiedelemmel ellentétben a növényi étkezés nem is drágább, mint az átlagos étrend, még ha elsőre annak is tűnik.
– A bolognai tésztát meg lehet főzni fél kiló hússal, de negyed kiló vöröslencsével is – össze lehet hasonlítani, melyik a drágább és a kiadósabb… Sok olyan alapanyag van, mint például a hüvelyesek, amelyek olcsók és laktatók, a hús pedig még mindig drágább, mint a zöldség.
Amik borsosabb árúak, azok a feldolgozott élelmiszerek, de azokat a TÉNÉ eleve kerüli – magyarázza a főzőiskola tulajdonos-háziasszonya.
Bár semmi nem volt kötelező, Adriennek a családja is átállt szép lassan – ha nem is teljesen – a növényi alapú étkezésre, s ma már csak ritkán esznek nehéz, hagyományos fogásokat. Húszéves nagylánya pedig, aki nem sokkal édesanyja után váltott növényi étrendre, egymaga megcáfolja a kételyeket, melyek szerint a húsmentes étrend nem lehet teljes értékű, ugyanis azóta félmaratonokat fut…
Élet a tojáson túl
S végül néhány kulisszatitok a „mi mivel helyettesíthető?” témakörben, hiszen sokan elképzelni sem tudják, mivel pótolható az ételekben a tejföl vagy a tojás… A sűrű mandulatej vagy zabtejszín például (amit Adrienn maga készít otthon) tökéletes főzelékek készítéséhez, a „túrógombóc” krémes állagát pedig a köleshez kevert főtt gyöngybabbal lehet elérni, amit Adrienn mazsolával főz fel és citromhéjjal ízesít.
A palacsintában a lenmagpehely biztosítja a rugalmas állagot tojás helyett, akárcsak a zöldségfasírtokban. A rizsfelfújtban a tojássárgáját vízzel elkevert csicseriliszt, a fehérjét a csicseriborsó cseppnyi borkősavval felvert főzőleve helyettesíti.
Adrienn egyébként nem arra törekszik, hogy mindenáron elkészítse az ismert édességek növényi változatát, hogy olyan legyen minden, „mintha”.
– Szerintem az adalékanyagokkal felturbózott, keményre habosított zsíros növényi tejszín, aminek a tejszínhabra „kell” hasonlítania, még rosszabb is lehet a testünknek, mintha az egyébként csak természetes összetevőket tartalmazó, de telített zsírsavakban gazdag tejszínt fogyasztanánk…
Helyette például sütök egy gyümölcsös pitét, mandulával és sárgarépával a tésztájában, kevés magvajat felhasználva hozzá, aminek a tetejére kakukkfűsziruppal megcsorgatott barack kerül. Igazi ízekre, természetes állagra törekszem!
Fotók: Pomaranski Luca
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
