Elfoglalták a hallgatók a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és nem engedik be az új vezetést. Az Index szerkesztősége után ők a második nagy közösség, akik az elmúlt pár hónapban együtt, összefogva mondtak NEM-et a hatalom einstandjára. Van esélyük? Vélemény.
Blokád alatt áll a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épülete. A hallgatók piros-fehér terelőszalaggal zárták el a főbejáratot, miután hétfő este szolidaritási utcabálon mondták el véleményület az elkerülhetetlen modellváltásról. Az alapítványi fenntartásba került egyetemmel közben hetek óta sorban bontják fel a szerződéseiket a neves művész-tanárok. Nem tanít tovább Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás, Enyedi Ildikó és Pelsőczy Réka sem, miután a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium megfosztotta legfontosabb jogköreitől a szenátust.
|
Friss hír Hétfő este Vidnyánszky Attila levélben kezdeményezett megbeszélést Upor Lászlóval, az egyetem rektorával. A felmondási idejét töltő vezetőség úgy döntött, részt vesz a találkozón. Upor Lászlót Németh Gábor és Bagossy László kísérik el. A beszélgetést rögzítik.
|
A döntés értelmében az egyetem eddigi legfőbb döntéshozó szerve nem rendelkezhet tovább saját működési szabályzatáról, nem szólhat bele a költségvetésbe, nem fogadhatja el intézményfejlesztési tervét, nem választhatja meg az egyetem rektorát és nem jogosult önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat kinevezni, vagy épp osztályokat indítani. Innentől kezdve mindenről a Vidnyánszky Attila vezette teljhatalmú kuratórium dönt, azaz az egyetem elveszíti minden autonómiáját.
Abban tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hogy ez megtörténik. Az oktatási rendszer „megreformálása”, a CEU elűzése, valamint a teljes média és az MTA einstandolása után miért pont az SZFE maradt volna ki a „jóból”? És az említett esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A fiatal elmét megrontó, ártó ideológiákról beszélnek most, pedig a fent felsorolt intézményekkel és területekkel épp az a baj, hogy nem ideológiák mentén működnek.
Ahogy a média, úgy a tudomány és a művészet is örök nyughatatlan, igazságkereső elméket teremt. Olyanokat, akik nem hisznek el mindent elsőre, akik mernek kérdezni, mernek árral szemben úszni, és nem félnek nemet mondani. Akik nem kérészéletű ideológiák mentén élik az életüket, hanem valami nagyobb, univerzálisabb igazságot keresnek. Ez pedig ijesztő, hiszen rendszereket képes megdönteni. Éppen ezért csírájában kell elfojtani. Ne legyenek illúzióink, az oktatási rendszer „megreformálásának”, az új NAT végigverésének sem volt más célja, csak az, hogy minél kevesebb gondolkodó fiatal (szavazó) kerüljön ki a felnőtt életbe. Mert irányítani azt lehet, aki nem tudja, hol és hogyan verik át.
Amikor az Index szerkesztősége felállt, reménykedni kezdtem. Tudtam, milyen nehéz meghozni egy ilyen döntést.
Halálugrás – így hívják az ilyet. Becsukod a szemed és elrúgod magad a peremtől, de hogy a szél kap fel, vagy a mélység nyel el, sosem tudhatod előre.
Látva a színművészetis hallgatók bátorságát, újra ezt érzem. Szorul a gyomrom és reménykedem – értük, értünk, mindannyiunkért. Mert van az a pont, ahol már nem hajlik a gerinc, csak törik. Ahol már nem lehet megalkudni, csak eladni magad. Ahol már nincs kompromisszum, csak veszteség. Ahol már csak nemet lehet mondani, jöjjön bármi is ezután.
Nem tudom, mi vár rájuk. Romba dől-e az álmuk, elveszítenek-e mindent, amiért eddig dolgoztak, vagy nem sikerül eltiporni őket és végre eljön az áttörés? Volt már rá példa, hogy ez egyetemi hallgatókon múlt…Bárhogy is lesz, egyvalami biztos: művészet nem létezhet szabadság nélkül, a valódi szabadságot – a lélek és az elme szabadságát – viszont a legnehezebb elvenni az embertől.
Hajrá SZFE, veletek vagyunk!
|
A hallgatók 13 pontja:
|
Nyitókép forrása: Az SZFE Facebook oldalán megjelent videó. A fotón tiltakozó hallgatók láthatók.
