Sokaknak vannak rémtörténetei a gyámhatóságról. Fenyegetésekről, embertelenségről, hozzánemértésről. Aki nem került testközelbe a hatósággal, talán el sem tudja képzelni, mit élnek át családok, akik mind valamilyen krízishelyzetben vannak: például családon belüli erőszak miatt váló nők gyerekekkel. 2020. március 1-én a Magyarország Kormánya egyetlen tollvonással megszüntette a tényleges másodfokot a gyámhatóságokon. Mit jelent ez?
Korábban a fellebbezésben elég volt leírni, hogy az ügyfél nem ért egyet a döntéssel, a fellebbezési eljárás (is) ingyenes volt.
Ma, ha egy gyámhatósági határozat születik, nem lehet fellebbezni a tartalmára. Közigazgatási pert kell indítani a területileg illetékes törvényszéken, és illetéket kell érte fizetni.
A döntés pedig azonnal jogerős.
Ha szerintünk igazságtalan a döntés, például nem vett figyelembe minden fontos tényezőt, bizonyítékot, egyoldalú, hiányos, jogellenes, akkor így jártunk, azonnal végrehajtható a határozat. Az is előfordulhat, hogy csak egy kisebb kiegészítésre, pontosításra lenne szükség a határozatban akár fogalmazási pontatlanság miatt, de már ilyen jellegű változtatást sem kérhetünk másodfokon.
A közigazgatási per indítása jóval nehezebb a fellebbezésnél – nemcsak az anyagiak miatt – és csak akkor indítható, ha a hatóság valamilyen jogszabályt nem tartott be, vagy rosszul alkalmazta a jogi előírásokat – a tartalmára nem!
Ezen kívül van jónéhány formai követelmény is. A felülvizsgálattól függetlenül a határozat jogerős, és a bírósági felülvizsgálat hosszú ideig elhúzódhat, ami ha sikeres, megsemmisítheti a határozatot, és/vagy új eljárásra kötelezi a hatóságot.
A kérelemhez és a felülvizsgálati eljárás indításához ismernünk kellene a jogszabályokat, s ha nincs pénzünk ügyvédre, fel van adva a lecke. Részletek itt.
Mi ezzel a baj?
Elsősorban az, hogy a másodfokú eljárás megszüntetése Alaptörvény-ellenes. Állampolgári jogunk (lenne) a fellebbezés:
az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Családjogi, gyerekek sorsát érintő kérdésekben, eljárásokban különösen érzékeny kérdés.
További gyenge pontja a gyámhatóságnak, hogy a gyámügyi ügyintézők többsége nem rendelkezik jogi végzettséggel, így olyan ügyintézők döntenek jogi kérdésekben, és hoznak meg fontos, konkrét jogszabályok alapján megfellebbezhetetlen határozatokat, akik ezt nem tanulták jogi egyetemen, így várhatóan nem igazodnak ki a jogszabályok bonyolult rendszerében, és ez igencsak aggályossá teszi a munkájukat és az általuk hozott határozatokat.
Mégis milyen eljárásra és határozatra számíthatnak az ügyfelek ezek után?
Anonim történet:
– Volt valami diszkrét bája annak, hogy jogilag felkészültebb voltam, mint az ügyintéző. Mivel évek óta bolyongtam a rendszerben, kénytelen voltam utánajárni a jogszabályoknak, nem tudtam ügyvédet fizetni, így a tárgyalásra felkészülten mentem.
– Kikerestem a vonatkozó jogszabályokat, hogy nekem milyen jogaim vannak, illetve azzal is kellett foglalkoznom, hogy a hatóságnak mik a kötelességei, mert sokszor azt sem tudták, vagy csak nem akarták tudni – mondta el Éva, az egyik érintett édesanya.
– Amikor az üggyel kapcsolatban idéztem a vonatkozó jogszabályt, hogy mit kellene figyelembe vennie, és mi alapján kellene eljárnia, az ügyintéző kerek szemmel pislogott és egyértelműen látszott rajta, hogy nincs képben. Mivel én sem vagyok jogász, elbizonytalanodtam, és rákérdeztem, hogy nem így van?
– Erre az ügyintéző elegánsan nem válaszolt, ebből kénytelen voltam arra következtetni, hogy nem tudta. Úgyhogy elég furcsán éreztem magam, hogy ő most mi alapján folytatja le az eljárást. Folyamatosan személyeskedett, ahelyett hogy a konkrét témáról beszélt volna, és panaszkodott, hogy neki miért kell ezzel foglalkoznia, miért nem egyezünk meg az apával. De hát könyörgöm, ez a dolga, hogy az adott ügyben eljárjon, és döntést hozzon, nyilván nem jöttem volna ide, ha meg tudunk egyezni.
– Ennek következtében a megszületett Határozat is hemzsegett a hibáktól amellett, hogy nem vett figyelembe több szempontot, és az ügyintéző meg sem akarta érteni, hogy miért fordultam hozzájuk, konkrét témákat kihagyott belőle. Így elindítottam a felülvizsgálati eljárást, amit meg is nyertem, de ez önmagában nem siker, mert abban az ügyben nem léptünk előre, amiért hozzájuk fordultam, és telt az idő, a felülvizsgálati eljárás is rengeteg időmet elvitte. – mutatott rá Éva.
29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól
9. Szociális és gyámügyi feladatkör
Az I. besorolási osztályban
Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, jogi, bölcsészettudományi, orvos és egészségtudományi, hittudományi, pedagógus szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítés, vagy gyámügyi, vagy gyermekvédelmi, vagy szociális területen szerzett gyakorlat.
A II. besorolási osztályban:
Középiskolai végzettség és szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítés, vagy gyámügyi, vagy gyermekvédelmi, vagy szociális területen szerzett gyakorlat.
A törvény értelmében a gyámhatóságon lényegében bármilyen főiskolai diplomát elfogadnak az állásra jelentkezőtől. Kiegészítik egy rövid szakképzéssel, de középiskolával és némi gyakorlattal is betölthető némelyik állás ezen a területen.
Ez feltűnően kevés a jogászoktól, ügyvédektől, bíróktól, ügyészektől stb. elvárt jogi végzettséghez képest, akik még az egyetem után gyakorlati időt is töltenek, szakosodnak.
A gyámhatóságnál egyedül a vezetőnek van biztosan jogi diplomája. Ugyanakkor a gyámhatósági ügyintézőknek is pontosan kell tudniuk a jogszabályokat, jogalkalmazást, jogszabályértelmezést, eljárási folyamatokat, határozatok meghozatalának formai és jogi követelményeit, de valamiért feléjük ez már nem elvárás. Holott egy fontos ügyekben döntő HATÓSÁGról beszélünk, amely jogszabályok alapján, törvényekkel dolgozik, s ugyanúgy pontos, körültekintően megindokolt határozatokat kell megfogalmazniuk.
Így végül az a helyzet, hogy jogi végzettség nélküli emberek hoznak jogi ügyben egy megfellebbezhetetlen döntést.
Érezhető a helyzet groteszk volta, ugye? Ennek köszönhetően, általában nem is sikerül rendes határozatot írniuk, nincsenek tisztában a jogszabályokkal, vagy nem megfelelően alkalmazzák őket. Az a „szerencséjük”, hogy az ügyfelek nagy részének, általában nincs pénze ügyvédre, így ezt ők sem veszik észre, és végül
ki vannak szolgáltatva hozzá nem értő, sokszor hatalomtól megrészegült emberek akár rosszindulatú tevékenykedésének.
Anonim történet:
– Kapcsolattartás megváltoztatását kértem a gyámhatóságtól több probléma miatt. Az ügyintéző rá akart venni, hogy nyilatkozatban egyezzek bele igazságügyi szakértő kirendelésébe, és azt fizessem is, vagyis a felét, a másik felét meg az apának kellett volna. Azt állította, hogy szakértői vizsgálat nélkül nem tud határozatot hozni, ezért kötelező.
– Ez nekem gyanús volt, mert logikailag sem stimmelt, hogy ha kötelező a szakértő, akkor miért kell beleegyeznem? Ha ő akar szakértőt, akkor miért mi fizessük, ha én indítottam az eljárást, akkor az apa miért fizesse a felét, valahogy nem stimmelt az egész.
– Ezért felhívtam a Patent jogsegélyszolgálatot, ahol felvilágosítottak, hogy nem így van jogilag, azt a hatóságnak kell fizetni, ha ők akarják kirendelni, csak ők is spórolnak, és ezzel a módszerrel egész gyakran bepróbálkoznak, hogy megpróbálják ráterhelni az ügyfélre. Visszavontam a nyilatkozatot, és mit ad isten, már nem akarta annyira a szakértőt az ügyintéző, és így is tudott határozatot hozni.
– Panaszt tettem az ügyintéző ellen a jogtalan kötelezés (és más problémák) miatt, de a felettese nem talált ebben semmi kivetnivalót, pedig mindez jegyzőkönyvbe volt foglalva.
– Az általam kért változtatásokat nem volt hajlandó meghozni a sok éve született bírói ítélettel szemben, hogy az biztos jó, úgy ahogy van (szerinte), hiába volt rengeteg bizonyíték, hogy körülmények is változtak az évek alatt, és az ítélet be nem tartása (apa részéről), illetve az eltérő bírói értelmezések miatt is folyamatosan problémák vannak a kapcsolattartással, ezért változtatni és pontosítani kell. – emelte ki az anya.
– Közben a bíróságon folytak a kapcsolattartási nemperes eljárások emiatt, egymásnak ellentmondó ítéletek születtek különböző bíróktól, teljes káosz volt az egész, amiben én már nem tudtam, hogy mit csináljak, melyik értelmezés szerint járjak el. Mert
ha azt csinálom, amit az egyik bíró leírt, a másik bíró ugyanazért megbüntet.
A gyámhatóság pedig nem volt hajlandó rendezni a helyzetet.
Az ügyfelek gyakran panaszkodnak arra, hogy az ügyintézők bizonytalanságuk miatt nem mernek állást foglalni, döntést hozni, nem ismerik a törvényeket.
Próbálnak a bíróság mögé bújni, az általuk hozott ítéletet nem merik felülírni, pedig vannak esetek, amelyek kifejezetten a gyámhatósághoz tartoznak, ha valami változás áll be a család életében, és nekik kellene megváltoztatni a korábbi ítéletet. Ide tartozik a kapcsolattartás szabályozása, ami rengeteg probléma forrása elvált szülők esetén, és fontos lenne, hogy a hatóság tiszta helyzetet teremtsen ezzel kapcsolatban.
(Kapcsolattartási problémákkal folytatjuk a következő részekben.) Sorozatunk korábbi részeit itt és itt olvashatjátok.
Kiemelt kép: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
