Ez a szeptember most nem olyan, mint a többi. A koronavírus-járvány miatt október 1-től már lázméréssel fogadják a diákokat az iskolakapuban, és fogócska helyett ezúttal az a cél, hogy ne érjenek egymáshoz a gyerekek. De mit tehetnek az édesanyák és édesapák azért, hogy megóvják csemetéiket a mindennapokban? Hány éves kortól ajánlott maszkot hordani, és miért nem szabad túlidegeskedni a pandémiát? Dr. Novák Hunor gyermekgyógyász minden kérdésünkre választ adott.
– Doktor úr, önnek mik a tapasztalatai a jelenlegi helyzetben? Sokan keresik fel önt a rendelőben?
– Azt kell mondjam, hogy sajnos elég nagy a fejetlenség. Ennek hátterében egy régi probléma is meghúzódik. Hosszú ideje küzdünk azért, hogy ne kelljen az iskolából való kisebb egészségügyi hiányzásokat az orvosnak leigazolnia. Ez ugyanis hatalmas többletterhet ró ránk, az igazolások ráadásul szakmailag feleslegesek: mi azt igazoljuk, amit a szülő mond. Ráadásul a tanév zajlik, folyamatosan nő a beteg gyerekek száma, akik náthásak, köhögnek vagy hasmenésük van, de gyakran keresnek fel arcüregpanaszokkal, torok- és garatmandula-gyulladással is.
– A helyzetet nem könnyíti meg a koronavírus-járvány sem, melynek tünetei könnyen összetéveszthetők az ilyenkor szezonális betegségekkel. A gyermekek esetében más, vagy ugyanolyan panaszok árulkodhatnak a fertőzöttségről, mint felnőtteknél?
– Az az igazság, hogyha leegyszerűsítve kéne megfogalmaznom, akkor azt mondanám: a koronavírus szinte bármilyen tünetet okozhat: lázat minden egyéb panasz nélkül, de jelentkezhet orrfolyás, köhögés és hasmenés képében is. Tizenéves korban gyakoribb az ízérzékelés vagy a szaglás elvesztése is a fentiek mellett. Nagy probléma, hogy a koronavírust szinte lehetetlen elkülöníteni a most futó többi, szezonális megbetegedéstől.
Új betegség, új tapasztalatok
– Emlékszem, hogy a járvány első hullámában gyakorlatilag folyamatosan láttak napvilágot a médiában egymást meghazudtoló cikkek arról, hogy milyen árulkodó jelek mögött lehet koronavírus-fertőzést sejteni. A végén már lehetetlen volt eligazodni a figyelmeztetések között. Így egyre nehezebb volt a tünetek felismerése is.
– Igen. Ez egy új vírus, így még az orvosok sem tudták előre, hogy mivel van dolguk pontosan. Próbáltuk követni a friss híreket, és folyamatosan reagálni rájuk. Még az is hetek-hónapok után lett csak egyértelmű számunkra, hogy a szaglás és az ízérzékelés elvesztése tipikus jelnek számít. Sajnos ez minden új betegségnél így működik.
– A tanév zajlik, és egymás után jönnek az új információk, hogy mely iskolákat sújtja a járvány. Jelen állás szerint azonban a kormány még nem döntött az iskolabezárások mellett. A számok pedig folyamatosan kúsznak felfelé. Mit tehetnek a szülők azért, hogy a tanintézményekben és azon kívül nagyobb biztonságban tudják a gyermekeiket?
– A legfontosabb, hogyha valaki beteg, akkor ne menjen közösségbe! Tudom, hogy ez nehezen megoldható, de mivel nem lehet kizárni, hogy egy ártatlannak hitt orrfolyás mögött is koronavírus-fertőzés álljon, ezért szükséges. Emellett a gyakori kézmosás és a zsúfolt helyek kerülése mindenképp ajánlott. Az iskolán kívül, ha eldöntjük, hogy családi vacsorára vagy ebédre ülünk be egy étterembe, akkor a zárt tér helyett inkább a kültéri egységet részesítsük előnyben!
Az életmóddal is óvhatjuk magunkat és a gyermekeinket is: próbáljunk meg egészségesebben táplálkozni, többet mozogni, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás szintén rendkívül fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez, a téli hónapokban pedig lényeges a D-vitamin pótlása minden gyermeknek és felnőttnek is. A maszkviselés fontosságát a mindennapokban pedig sosem lehet eleget hangsúlyozni.
|
Miért is kell komolyan venni a koronavírust? – Már rég nem a vírus eltüntetése a cél, hanem annak kordában tartása, hogy a kórházakat ne egyszerre érje a hatalmas embertömeg. A koronavírus sokkal durvább, mint az influenza, ami megmutatkozik a fertőzőképességben és a halálozási számokban is. Egy évvel ezelőtt nem sokan gondolták, hogy napjainkra világjárványt okoz a COVID–19. Hiszen a két korábbi koronavírus-járványnál ilyen nem történt: az egyik típus teljesen eltűnt, a másik pedig visszaszorult egyes régiókba. Ha a halálozási adatokat nézzük, akkor világszinten, érdemi védekezés nélkül, az influenza 300–650 ezer ember életét követeli évente, míg a koronavírus kevesebb, mint egy év alatt, brutális védekezési stratégiák mellett már körülbelül 1 000 000 fő haláláért tehető felelőssé – eddig. Ráadásul az influenzát és a koronavírust együtt is elkaphatjuk, ilyenkor a két betegség külön-külön teszi a dolgát. Ezért azt tanácsolom, hogy idén vegyék fel az október végén, november elején már kapható, szezonális influenzaoltást, ami 6 hónapos kor felett kiemelten ajánlott minden gyermeknek! – mondta Dr. Novák Hunor. |
Szájmaszk kisokos
– Ha már maszkviselés… nehéz kiigazodni az ajánlásokon, hogy hány éves kortól szükséges maszkot hordani a gyerekeknek. Ön mit ajánl?
– A sebészi vagy szövetmaszk feladata az, hogy megakadályozza a nyálrészecskék kikerülését a levegőbe, amikkel a vírusok eljuthatnak máshoz. A maszkhordással tehát elsősorban a környezetünket, a többi embert védjük. Viszont egyre több kutatás lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kis fokú védelmet a hordozónak is nyújt az egyébként nem tökéletesen arcra simuló maszk is, hiszen minél kisebb dózisban jut szervezetünkbe a koronavírus, annál enyhébb lehet a betegség lefolyása is.
Én azt mondanám, hogy ahhoz kell igazítani a maszkhordást, hogy mikortól tudja azt a gyermek viselni.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása szerint 2 éves kortól javasolt a maszk viselése, persze ez is egyénfüggő. Lesz olyan 7 éves, aki nem tudja elviselni magán, míg akadnak olyan 2 évesek is, akik nagyon ügyesen hordják a maszkot.
– A felnőttek körében sem egyszerű elmagyarázni a maszkhordás fontosságát. A gyermekeknél pedig még nagyobb kihívást jelent ez a feladat. Mit tehetnek ilyenkor a szülők? Hogyan tudnak hatni a gyerekekre?
– Nagyon fontos az, hogy a szülők jó példát mutassanak a gyermekeik számára! Hiszen a gyerekek igazi utánzógépek, akik tőlünk lesik el a dolgokat. Amennyiben mi jó példát mutatunk, akkor ők is e szerint fognak eljárni. Ha rettegünk, az a gyermekre is ráragad. Ez a vírus nem rájuk veszélyes elsősorban, hanem az idősebb korosztályra. Ne essünk át a ló túloldalára, és ne hagyjuk, hogy a gyerekek félelemben éljék az életüket! Mondjuk el nekik, hogy ez a maszk azért van, hogy mást ne betegíthessünk meg, azért kell kezet mosni, hogy a láthatatlan baktériumokat, vírusokat elpusztítsuk, amik betegséget képesek okozni! Ezért nem szabad közös poharat használni az óvodás vagy az iskolás társukkal, nem kóstoljuk meg a szendvicsét, amikor pedig lehet, akkor maszkot kell hordani.
Vészforgatókönyv baj esetére
– Mi történik akkor, ha minden óvintézkedés dacára gyanús tünetet produkál a gyerkőc? Mit tegyenek a szülők?
– Először is türelmet szeretnék kérni. Nagyon nehéz elérni most a házi- és gyermekorvosokat is, de ez nem azért van, mert jobb dolguk akad, hanem egyszerűen olyan fokú a túlterheltség, amit sokszor több asszisztenssel sem bírnak. A személyes megjelenés helyett mindenképp telefonáljunk először, vagy írjunk e-mailt (ha van ilyen lehetőség), hiszen légúti tünetekkel egyeztetés nélkül a rendelőbe belépni sem szabad!
– Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy amennyiben betegség tüneteit tapasztalja magán a gyermek, akkor nem mehet közösségbe két héten át. Így viszont az érzékeny immunrendszerrel megáldott gyerekek rengeteg hiányzást fognak felhalmozni az év végéig. Van az orvos által igazolt napoknak felső határa?
– Nincsen. Ez egy extrém tanév, annyi napot igazol az orvos, amennyire szükség van. Az allergiások okozhatnak némi fejtörést, de az orvosi kompetencia alapján eldönthető, hogy a gyermeknél vírus okozza a panaszokat vagy csak allergia. Utóbbi esetben a gyerkőcnek adunk egy igazolást az allergia tényéről, és mehet közösségbe.
Lázmérés az iskola kapujában
– Október 1-től új szabályok vonatkoznak a tanintézményekre is, ahol bevezetik a kötelező lázmérést. De van ennek értelme annak tükrében, hogy a tünetmentes gyermekek is lehetnek vírushordozók?
– Néhány elszigetelt esetet valóban ki lehet szűrni így, de meglehetősen kérdéses, hogy van-e összességében ennek bármi értelme. Egyrészt ezekről a homlokhőmérőkről azt kell tudni, hogy nagyon pontatlanok, másrészt pedig az, hogy reggel 7.50-kor nem lázas valaki, nem jelenti azt, hogy nem is fertőz vagy nem lesz lázas fél óra múlva. Felesleges plusz munkát jelent ez, és kétélű fegyver, mert az iskola előtt így hosszú sor torlódhat fel, és kötve hiszem, hogy a kisdiákok megtartanák maguk között a 2 méteres távolságot. A tumultus pedig kedvez a vírus terjedésének. Úgy gondolom, hogy maszkviseléssel, váltott szünetekkel, a nagyobb osztályok távoktatásával talán jobb eredményeket lehetne elérni.
