Január 18-án több mint 68 ezer diák írta meg a központi felvételi vizsgát matekból és magyarból az ország 555 helyszínén. Aki szeretné, már ki tudja számolni, hogy hány pontot ért el a felvételin, hiszen a feladatsorok megoldásai is nyilvánosak már. Aki még bizonytalan: megmutatjuk a HVG által összerakott országos gimnáziumi rangsort.
Aki inkább csak ránézne, az itt találja meg a középiskolai felvételi feladatsorok megoldó kulcsait, ám a Webkurzus videon is közzétette, hogyan kellett volna megoldani a nyolcadikos matematika feladatsort, amelyet a legtöbb diák nagyon nehéznek érzett idén. Azt a szakemberek is elismerik, hogy több feladatot is bonyolultan fogalmaztak meg és pont ez a legnagyobb nehézsége a gyerekeknek: a szöveges feladatok értelmezése.
(A cikk a video után folytatódik!)
Azoknak a diákoknak, akik az ország legjobb intézményeibe szerettek volna bekerülni, már a korábbi években is a lehető legjobban kellett teljesíteniük a felvételin.
Az Oktatási Hivatal arról nem gyűjt adatot, hogy a középiskolákban mennyi a felvételi összpontszám, de az elmúlt években az iskolák megosztották a saját honlapján, hogy náluk hány pontot kellett elérni a bekerüléshez.
A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában ezek a legjobb gimnáziumok:
- Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
- ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
- Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
- ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
- ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
- VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (Budapest)
- Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)
- Veres Pálné Gimnázium (Budapest)
- Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)
- Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
A gazdasági magazin elkészítette az egyházi és alapítványi gimnáziumok rangsorát is, ez utóbbit évek óta az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) vezeti. A tandíj elég izmos ezeken a helyeken és így is többszörös a túljeleztkezés. A listákat sajnos nem tudjátok online elolvasni, csak megrendelni lehet a HVG oldalán.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az Oktatási Hivatal az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást” adott, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. Ezek olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont).
Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt elve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. Erről itt írtunk.
Lássuk, hogyan alakultak tavaly a bekerüléshez szükséges ponthatárok a különböző tagozatokon 2024-ben:
- 0003 (haladó angol nyelvi tagozat): 297 pont
- 0004 (haladó német nyelvi tagozat): 291 pont
- 0005 (angol kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 302 pont
- 0006 (német kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 313 pont
- 0007 (francia kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 303 pont
- 0009 (spanyol kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 312 pont
A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma volt.
A 300 körüli pontokat látva pedig joggal lehet arra következtetni, hogy az intézménybe csak olyan diákok jutottak be, akik a központi felvételin mindkét tárgyból magas pontszámot értek el, emellett az általános iskolai eredményeik és a szóbeli felvételijük is kimagaslóan sikerült.
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az iskolák a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
- csak az általános iskolai jegyek alapján,
- az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
- az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.
Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. Az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat. – írja az Eduline.
Kiemelt kép: Freepik
Független magazinként nem áll mögöttünk egy médiacég sem. Ez nagy szabadságot ad abban, hogy olyan témákról is írhassunk, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Fennmaradásunkhoz szeretnénk megtalálni azt a 300 olvasónkat, akik rendszeres támogatással segítenek megteremteni a magazin alapvető költségeinek fedezetét. Leszel Te az egyik támogatónk? 
Hasonló tartalmakat nálunk ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
