A 66-os országút az Egyesült Államok és a világ egyik leghíresebb országútja. Szokták a „The Mother Road”, vagyis „Az országutak anyja”, illetve „Az Egyesült Államok főútja” néven is emlegetni. A közel 4000 kilométeres országút minden igazi motoros álma… Mórocz Ágota és párja nekiindultak.
Ági és Matyi nagy motorosok. Hazánkat már keresztül-kasul bejárták kétkerekűn, de más országok útjai sem idegenek számukra. Idén nagy vágyukat valósították meg, végig motorozták a híres 66-os utat.
Honnan jött az ötlet, hogy nekivágjatok ennek a nem kis távnak?
– Már többször voltunk Amerikában, sokat motoroztunk is ott. 2017-ben már belekóstoltunk kicsit a 66-os út szépségébe, akkor Arizonában a Grand Canyon felé motoroztunk rajta egy kis szakaszon. Talán ekkor fogalmazódott meg az ötlet bennünk, és mikor hallottuk, hogy az a cég, akiktől a motort szoktuk bérelni, szokott túrákat szervezni az úton, úgy döntöttünk, belevágunk – emlékszik vissza a kezdetekre Ági.
Mennyi ideig készültetek rá, mire volt szükségetek ahhoz, hogy el tudjatok indulni?
– Körülbelül 2 évig készültünk a nagy útra. Mivel amerikai cégnél foglaltuk a túrát, így mindent dollárban kellett kifizetni. Tehát sok-sok pénzre volt szükség – neveti el magát. – Vízumunk már volt, az pedig rajtunk állt, hogy tavasszal vagy ősszel akarunk-e menni.
A repülőjegyeket Ágotáék vették és biztosításra is szükség volt, hiszen az nélkülözhetetlen a tengerentúlon, anélkül minden orvosi szolgáltatás nagyon sokba tud kerülni.
A legendás 66-os út
– Chicagoból indultunk és Los Angelesben volt a végállomás. 8 államon keresztül hajtottunk, 14 nap alatt 4.440 kilométert tettünk meg. Chicagoban találkoztunk a többi túratársunkkal: 8 angol, 4 spanyol, 2 ausztrál útitársunk volt, mi voltunk csupán ketten magyarok. Volt 2 túravezetőnk is, akik mindenben a segítségünkre voltak. A szállásokat a motoros cég intézte, amiben mindennap volt reggeli és két vacsora: a találkozáskor és az út végén a búcsúvacsora. Minden szállás nagyon jó volt – emlékezik vissza Ági.
Mi volt a legemlékezetesebb pillanat?
– Talán az indulás, amikor 15 motor elindul a hosszú útra, és az, amikor megérkeztünk LA-be, a Santa Monica Beach-re, a 66-os táblához. Mindenki szerencsésen, baj nélkül végigcsinálta az utat. Remek érzés volt.
Mi volt a legszebb, amit láttatok?
– A legszebb látvány? Erről azért nehéz dönteni, mert minden vidéknek megvolt a maga egyedisége, gyönyörűsége, de Matyival átgondoltuk, és a Grand Canyon mellett döntöttünk. Mikor odaértünk, felhőben volt az egész, de minden pillanatban változott a táj, és a végén a naplemente, hát az valami csodálatos volt.
Másnap még helikopterről is megnéztük a Canyont, ami szintén leírhatatlan látvány volt. Mivel 2017-ben már jártunk itt, így nosztalgiáztunk egy kicsit, de most még csodálatosabb volt minden, mint akkor.
Aki teheti, menjen el oda és nézze meg, mert szerintem más emberként jön el onnét. Nyugalom, megbékélés, szeretet tölt el, és ha láttad, valahogy máshogy gondolkodsz utána a világról és magadról.
A szépségek után vegyük a nehézségeket. Mi volt a legnehezebb az út során?
– A legnehezebb, rázós pillanat az volt, amikor szakadó esőben a városból kifelé a 6 sávos autópályán tartani kellett az iramot a többi motorossal, hogy ne veszítsük el őket szem elől, és közben figyelni és lavirozni kellett a többi jármű között – mutat rá Ági.
– Volt egy másik ijesztő helyzetünk is. Már elegünk volt a szerpentinekből, de csak mentünk, mentünk hegynek felfelé, és hirtelen az egyik kanyarnál egy kicsit kicsúszott a motor. Alattunk ott volt a szakadék. Szerencsére Matyi az utolsó pillanatban még vissza tudta rántani a motort, de én úgy megijedtem, két napig csak ezzel álmodtam. Szerencsére aztán elmúlt minden félelem érzetem, és újból jól éreztem magam a motoron. – emlékezik vissza Ági.
– Összességében nagyon jól megszervezett út volt. Tartalmas 14 napot töltöttünk el, sok kedves emberrel ismerkedtünk meg. Meglepően sok ember tudta, hol van Magyarország, vagy rendelkeznek magyar felmenőkkel. Számunkra ez jó érzés volt. Szép tájakat, érdekes épületeket és embereket láttunk.
Jól éreztük magunkat. Jó volt a társaság, sokat nevettünk, a motorok kényelmesek voltak, ami egy ilyen hosszú úton nagyon fontos.
A következő nagy terv szintén Amerika, szeretnénk még visszamenni Arizonába és Monument Valley-t is motorral megnézni. Egy másik dolog azonban még fontosabb, hogy az unokatestvéreimmel, akik ott születtek, és az itthon élő húgommal és unokaöcsémmel South Carolinában, Hilton Head Island-en eltöltsünk 2 hetet az óceán partján. Reméljük 5-6 éven belül ezt is megtudjuk valósítani – sorolja a terveket mosolyogva Mórocz Ágota.
Fotók: Mórocz Ágota
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
