Nemcsak bátor férfiak, hanem rendíthetetlen nők is harcoltak az 1956. október 23-i szabadságharcban. De vajon milyen volt ekkor a nők helyzete? Géppisztollyal vagy kötszerrel küzdöttek? Hallottatok-e már a december 4-i Asszonytüntetésről, és ismeritek-e azokat az elszánt nőket, akik a forradalom nagy férfialakjai mellett az életüket adták a szabadságunkért?
A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye zajlott 1956. október 23-án, amikor az egyetemisták megmozdultak és úgy döntöttek: elég volt a sztálinista terrorból, valamint a szovjet megszállásból. A békés tüntetőkre leadott sortűz azonban egyik pillanatról a másikra véres szabadságharccá alakult. A fegyveres felkelés nyomán pedig nemcsak bátor férfiak, hanem elszánt, rendíthetetlen nők is küzdöttek azért a győzelemért, mely végül a regnáló kormány bukásához, a szovjetek visszavonulásához és egy demokratikusabb jövő felé vezetett. De vajon kik voltak azok a hősies nők, akikre szintén hálás szívvel gondolhatunk október 23-án?
A géppisztolyos gyermek: Szeles Erika Kornélia
Az ’56-os forradalom egyik leghíresebb karaktere az alig 15 évesen mártírhalált halt Szeles Erika Kornélia volt, aki a dán fotóriporter, Vagn Hansen által készített képnek köszönhetően a Billed Bladet címlapjára is felkerült. Így járta be a világsajtót az az átható tekintető, pufajkába öltözött, géppisztolyt szorító lány, aki egy új, jobb világot akart kiharcolni Magyarországon. Barátai unszolására november 4-e után önkéntes ápolónővérként lépett be a Vöröskeresztbe. Négy nappal később pedig épp egy földön fekvő társának akart segítséget nyújtani, amikor halálos lövés érte.
Akit elsodortak a megtorlások: Tóth Ilona
Nem Szeles Erika Kornélia volt azonban az egyetlen, aki az életével fizetett a hitéért. Tóth Ilona ikonikus alakja lett a forradalom utáni megtorlásoknak. A szigorló orvos október 25-e után az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett a Péterffy utcai kórházban, majd november 1-től a kisegítő részleg vezetőjeként dolgozott. De nemcsak gyógyítóként tevékenykedett, hanem november 11-től az illegális ellenálló mozgalmakkal szimpatizálva röpcédulákat osztogatott és szerepet vállalt az Élünk című folyóirat szerkesztésében is. 9 nappal később azonban letartóztatták, majd gyilkosság vádja miatt halálra ítélték, amit 1957. június 28-án végre is hajtottak. A történészek szerint a vádak koholtak voltak és koncepciós per alapján kellett meghalnia Tóth Ilonának.
Főszerepben a nők
A két történelmi alak segítségével is jól látszik, hogy minden nő úgy harcolt, ahogy tudott. Volt, aki géppisztoly helyett ápolással, más buzdítással, ételosztással segített. 1956. december 4-én zajlott le az Asszonyok tüntetése, ahol némán, egy szál virággal a kezükben vonultak a nők a Hősök terére. Gyászolva és emlékezve az 1956-os forradalom vérbefojtására. Budapest példájára országszerte kollektív női tüntetések kezdődtek több nagyvárosban. Többek között Veszprémben és Pécsett is.
Nyitófotó: Fortepan, Nagy Gyula.
