Szálljatok le a mesekönyvekről! – Lázár Ervin és Vagánybagoly is a „tiltólistán”

Újabb könyvet pusztított el Dúró Dóra. Most a Vagánybagoly és a harmadik Á című kötet esett áldozatul az ámokfutásnak. Mindeközben kiderült, Lázár Ervin sem felel már meg az elvárásoknak. A fél ország megbolondult. Ideje beszélni a történelmi előzményekről is.

Amikor Dúró Dóra ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyvet, dühöt éreztem. Tegnap, amikor széttépte Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik Á című könyvét, csak mélységes szomorúságot. Mire ezt megtudtam, már túl voltam öt másik sokkoló hír befogadásán.

  • Az egyik, hogy a miniszterelnök szerint türelmesek vagyunk, csak hagyják békén a gyerekeinket.
  • A másik, hogy valódi emberek, valódi idejüket rászánva könyvesboltokat zaklatnak.
  • A harmadik, hogy szélsőjobboldali tüntetést engedélyeztek egy könyvbemutatóra, amelyre nyilvánvalóan gyerekeket is vártak.
  • A negyedik, hogy ma Magyarországon be lehet tiltani egy könyvet. A csepeli ovisok az óvodában már biztos nem hallgathatnak meg egyetlen mesét sem a kötetből.
  • Az ötödik pedig, hogy a Magyarságkutató Intézet munkatársa szerint a Kossuth-díjas Lázár Ervin Hétfejű tündére is elrontja a gyerekeket.

„Ahol könyvet égetnek, ott végül embereket is fognak”

Mondanám, hogy Dömdödöm, de már nincs kedvem viccelni. Nem értem, mi történik ebben az országban. Illetve, de, sajnos pontosan értem, csak nem hiszem el, hogy tényleg idáig jutottunk. Két hete még, amikor Dúró Dóra tépni kezdte a Meseország mindenkié lapjait, álmomban sem gondoltam volna, hogy ami azóta történt, megtörténhet Európa közepén 2020-ban.

Igen, elég rossz évünk van. Mindenkinek. Frusztráltak, idegesek, feszültek vagyunk.

De könyveket pusztítani? Történeteket betiltani? Könyvesboltokat támadni? Generációkat tanító nagy magyar mesemondókat pellengérre állítani? Tényleg ide jutottunk?

Heinrich Heine 1821-ben azt írta, hogy ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak. Sajnos, igaza lett. Kicsit több, mint egy évszázaddal később a náci Németország nemcsak a könyveket, de a szerzőiket sem kímélte. Akik nem tudtak elmenekülni az országból, örök életükre börtönbe kerültek, vagy egyszerűen csak kivégezték őket. Brecht, Hemingway, Freud és Einstein művei is feketelistára kerültek.

Dúró Dóra magyarázatot követel

Dúró Dóra, A mi Hazánk mozgalom elnökhelyettese írásbeli kérdéssel fordul az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjéhez, hogy megtudja, miként támogathatta a Kásler Miklós által elnökölt NKA Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik Á című kötetének megjelenését. Dúró szerint ez azt jelenti, az állam is támogatja a homoszexuális propaganda terjedését a mesékben. A most kifogásolt könyvben az egyik szereplőnek például anya és apa helyett két anyja van. Az elnökhelyettes sérelmezi, hogy olyan szerzőt támogatott a Fidesz-kormány 2019-ben az adófizetők pénzéből, aki a 2013-as Pride-on megnyitó beszédet is mondott. “Törvényjavaslatot nyújtok be, hogy ezek a könyvek eltűnjenek a boltok polcairól, és kérdőre vonom a minisztert, hogy ezt mégis miért támogatják. Addig is széttéptem a sajtótájékoztatómon” – írja közösségi csatornáján. 

Megint hagytuk…

Mi viszont semmiből sem tanulunk. Európa közepén, kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében már másodjára hagyjuk, hogy egy politikus könyvet pusztítson.

Nem is akármit, mesekönyvet, ami épp azért született, hogy érthetőbbé tegye ezt a zavaros világot.

Különben van ám egy, az egész kérdés szempontjából nagyon fontos tulajdonsága a könyveknek. Nem olyanok, mint a számítógépek. A gyerekek csak egy bizonyos kor után tudják felügyelet nélkül „használni” őket. Nem is érhetők el olyan könnyen, mint egy-egy gyorsan letölthető játék. Be kell menni értük a boltba, vagy legalább a könyvtárba. Pénzt kell értük adni. Sajnos, nem dobálják őket csak úgy az ember után.

Azaz, szülőként dönthetünk róla, hogy találkozzon-e velük a gyerekünk, vagy sem. És, bár a nyitottság és befogadás híve vagyok, legyen szó bármilyen témáról, azt kell, hogy mondjam, ezért sem értem ezt a hisztit. Igen, tudom, hogy a Meseország mindenkié könyvhöz készült érzékenyítő pedagógiai program is, amitől sokan tartanak, de azért ugye senki nem gondolja komolyan, hogy olyan könnyű a magyar oktatási rendszerbe bármilyen szokatlan újítással betörni, hogy ez bárkinek is azonnal megoldandó feladatot jelentsen?! Bár így lenne, de őszintén nem hiszem, hogy túl sok állami iskola vagy óvoda lenne, ahol mernek ennyire különutasak lenni. Sajnos…

Szóval – bár én magam híve vagyok az intézményi érzékenyítésnek is, ha azt jól csinálják – mindenki azt olvas a gyerekének, amit akar. (Hogy ez jó-e, vagy sem, az más lapra tartozik.)  A lényeg, hogy békén lehet hagyni egymást, és a könyveket is! Egyszerűen azért, mert mindenkinek könnyebb és élhetőbb lesz tőle az élete. A gyűlölet – történelmi tapasztalatok alapján – még sosem hozott jobb világot. Az elfogadás képes lehet rá.

 Fotó: Freepik.

Vélemény, hozzászólás?