Vagy a pénz, vagy az önbizalom, vagy a tudatosság hiányzik annak a nőnek az életéből, aki nem hord színeket. Az üzletekből pedig mintha el is tűntek volna a színek, a plázák kínálata belefullad a szürkeségbe, bár az sem mindegy, melyik városrészben vásárolunk.
Nekem Párizsban és más európai nagyvárosokban járva ötlött szembe először, hogy mi, magyarok mennyire unalmasan öltözködünk.
Nem azért, mintha más országokban szebbek lennének a nők, egyszerűen nem merünk színeket viselni, sőt, sokakban fel sem merül, hogy kimerészkedjenek a biztonságos fekete-barna-szürke háromszögéből.
Amikor pedig azzal az elhatározással indultam el vásárolni, hogy beszerezzek néhány színes ruhát, szomorúan állapítottam meg, hogy egy-egy aktuális divatszínt leszámítva monokróm unalomba fullad a plázák szinte teljes kínálata.
Cseke-Kovács Zsófia, a Zeka Styling alapítója szerint a legtöbb helyen egyszerűen nincs kereslet színes ruhákra, bár határozottan javul a helyzet.
Szomorú környék, szomorú színek
– A fast fashion üzletek megjelenésével bejöttek a tűpontos statisztikák is a keresletről, azaz pontosan mérhető, hogy egy üzletlánc melyik egységében milyen ruhák, modellek fogynak jól és melyek kevésbé.
– Nemcsak a főváros és a vidék viszonylatában, de még Budapesten belül is szembeötlő a különbség: Budán, ahol több a jól szituált ember, sokkal több a szín is az üzletekben – ezért is ide viszem az ügyfeleimet vásárolni -, míg például Csepel vagy Kőbánya sokkal szürkébb képet mutat. Ugyanazon márka üzletében mást találunk az Alléban és mást a Camponában – mondja a színtanácsadó szakember.
Zsófi szerint abban, hogy valaki mennyire öltözködik színesen, döntő az anyagi helyzet:
ha az embernek egy télikabátja van, akkor a legtöbb magyar nő feketét választ, mert úgy gondolja, az minden öltözékhez és alkalomhoz passzol.
(Örök tévhit egyébként, árulja el, hogy a fekete mindenkinek jól áll, pedig nem így van…) Más kérdés, hogy sokaknak, az anyagi lehetőségeiktől függetlenül, nincs is meg az igényük arra, hogy több kabátjuk legyen, pedig más fazonú kabát illik egy nadrághoz, és más egy ruhához vagy szoknyához.
– A legtöbben azonban egyszerűen nem tudatosak az öltözködésben, nem jutottak el oda, hogy a színeket önkifejezésre vagy a hangulatuknak megfelelően használják,
ha például rossz a kedvük, akkor sárgába bújjanak, tudván, hogy azzal pozitív irányban befolyásolhatják – magyarázza Zsófi.
Szerinte ennek is köszönhető, hogy Magyarországon egy átlagos utcakép még mindig egy temetési menetre hasonlít, főleg ősszel és télen…
Tény az is, hogy minél kisebb egy település, annál jobban benne van az emberek gondolkodásában, hogy „mit fognak szólni mások…?”, és ez akkor is igaz, minél idősebb az illető. Ahol pedig mindenki fekete vagy barna kabátot visel, ott egyedüli sárga kabátosnak lenni bátorság.
– A magyar néplélek része, hogy szeretünk elbújni, nem akarunk gondolkodni az öltözködésünkön, és a legtöbb nő számára a rá irányuló figyelem, még ha az pozitív is, egyszerűen nem komfortos – mondja Zsófi,
hozzátéve, hogy nem véletlenül tartja a munkáját hetven százalékban pszichológiának.
„Belefáradtak a nők a láthatatlanságba”
– Volt egy ügyfelem, egy Balaton melletti faluból, ahol az egész település „fekete volt”, senki nem hordott színeket. Ráadásul az illetőről kiderült, hogy kifejezetten élénk színtípusba tartozik, és ő ennek nagyon örült, mert már nem akart megfáradt, szürke anyuka lenni. Ennek megfelelően elkezdett harsány árnyalatokat viselni, amik jól álltak neki és jól is érezte magát bennük.
– Mesélte, hogy amikor először kiment a játszótérre királykékben és neonsárgában, megállt a levegő, aztán egy kis idő múlva azt vette észre, hogy elkezdett színesedni a játszótér.
Volt, hogy odament hozzá egy anyuka azzal, hogy előtte sosem merte felvenni a pink dzsekijét, de most… – meséli a színtanácsadó, aki szerint a munkahelyeken is gyakran megesik hasonló.
– Eljön hozzám valaki színtanácsadásra, aztán lassan elkezdenek „becsorogni” a kolléganői, akik látják, hogy lehet máshogy is öltözni, akár egy irodában is, nemcsak visszafogottan és unalmasan.
Én úgy látom, hogy belefáradtak a nők a láthatatlanságba, a szürkeségbe, mindenki szeretne kiemelkedni a szürke átlagból, csak sokan nem tudják, hogyan kezdjenek neki.
Kifelé is látszik a belső munka
A fordulópontot a 30-as generációnál, egészen pontosan a 35 évesek korosztályánál látja Zsófi, nekik már jobban megvan az igényük arra, hogy kihasználják a színek valódi potenciálját.
– Köztudott tény, hogy a színek hatnak az idegrendszerünkre.
Kimutatták például, hogy ha egy focicsapat tagjai domináns fekete színt viselnek, erőszakosabban játszanak és több büntetést kapnak a meccs során. A meleg színek az „üss és fuss” reakciót indítják be, hatásukra energikusak, nyitottabbak leszünk, míg a rövidebb hullámhosszú hideg árnyalatok segítségével megnyugszunk, megpihenünk.
Megfigyelhetjük magunkon azt is, hogy ha rossz passzban vagyunk, sokkal inkább nyúlunk a semleges, „elbújós” színekhez – mondja Cseke-Kovács Zsófia.
A változás szerinte annak is betudható, hogy egyre több ember foglalkozik önfejlesztéssel, önmaga megismerésével.
– Amint valaki elkezd jól lenni, úgy kezd el ez a belső munka kifelé is hatni, s vágyik egyre jobban arra, hogy a benne lezajló változást a megjelenésében is megmutassa. Időnként fordítva is előfordul, bár ez a ritkább: van, amikor a belső fájdalommal és problémákkal még nehéz foglalkozni, sokkal kevésbé fájdalmas az öltözködésünkön változtatni. Az erre érkező pozitív reakciók pedig elindíthatják a befelé fordulást.
Kinyílt a világ, nincs kifogás
Azzal sajnos szembe kell néznünk, hogy
színek tekintetében a fast fashion üzletek kínálata szűkös: egy-egy szezonban alig egy-két élénkebb szín kapható, ez ellen pedig csak annyit tehetünk, hogy ha rátalálunk egy igazán hozzánk illő darabra, lecsapunk rá.
Internetes fórumokon terjedt el az is, hogy alapdarabokat, például basic pólókat munkaruhaboltban is érdemes vásárolni, ott ugyanis ár-érték arányban kiemelkedő, jó minőségű, strapabíró ruhákat találunk, rengeteg színben.
– A plázák monokróm kínálata ma már nem lehet kifogás, hiszen az online vásárlással kinyílt a világ: az óriási internetes divatáruházakban több tízezer ruha érhető el néhány kattintással, köztük olyan extra fazonok, mint a petit vagy a plus size, amelyeket korábban külföldön lehetett csak megvenni.
– Sok helyen ingyenes szállítás, ingyenes visszaküldés is van, így az sem jelent plusz kiadást, ha valami mégsem úgy áll rajtunk, ahogy szeretnénk.
Egyre több a kis butik, lakásbutik is, vidéken is, ahol nemcsak a nagy átlag keresletre figyelnek oda, hanem a színesebben öltözködő, önkifejezésre vágyó nőkre is.
Nem kell tehát leragadni az első pláza kínálatánál, energiát kell beletenni a keresgélésbe, de mindenki megtalálhatja a hozzá illő ruhadarabokat – tanácsolja Zsófi.
Ő nap mint nap tapasztalja, milyen változást indíthat el, ha valaki, szakértő segítséggel megtalálja a saját színtípusához illő színeit.
– A legtöbben valósággal kivirulnak a színtanácsadáson. Sokan, akik azzal a panasszal jönnek el hozzám, hogy fakó az arcuk, rádöbbennek, hogy nem az, csak éppen nem a megfelelő színeket viselték, azon pedig nem segít a világ összes széruma sem…
– Amint a hozzájuk illő árnyalatokat vették fel, szinte felragyogott az arcuk. Vannak, akik először élik meg, hogy felvállalják a nőiességüket, először érzik, hogy tudnak szépek lenni. Akkor jó egy ilyen folyamat, ha a végén ránézel a saját színpalettádra, és úgy érzed, hazaértél, mondja a szakember.
Kiemelt kép: Csató Zsuzsanna / @joucaportraits
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
