A szülészeti erőszakkal kapcsolatban még mindig mintha tojásokon lépdelnénk Magyarországon, de szerencsére egyre több civil szervezet és szakember foglalkozik a kérdéssel, és egyre több lehetőség nyílik a traumák feldolgozására.
Mácsadi Anni írása
“Ahogy megszültem a kislányt, elszakadt bennem a köldökzsinór. Nem nézhettem meg a kislányt, nem adták oda, elvitték. Nagyon sok vért vesztettem, kaptam pótlást. Amikor felébredtem nem voltam jól. Szóltam az orvosnak, valami nincs rendben. ott volt az anyukám, ő is mondta, látta rajtam. Bevittek a vizsgálóba, semmilyen érzéstelenítést nem kaptam, úgy szedték ki belőlem a köldökzsinórt, fájdalmas volt nagyon. Hiába szedték ki, továbbra is rosszul voltam, második nap már hullafoltok jöttök ki a testemen. Elmentem a wc-re összeestem…”
Hasonló történetek tömkelegét mesélik azok a nők, akik szülészeti erőszakon esnek át. A jelenség sajnos sokkal nagyobb kiterjedésű ma Magyarországon, mint gondolnánk, egyre több beszámoló és személyes történet lát napvilágot, akár a Másállapotot a Szülészetben oldalain, vagy a “Hoztam a világra” Youtube csatornán és az EMMA Egyesület berkeiben. A trauma kezelésébe mindenképpen érdemes szakembert bevonni, vagy közösségben feldolgozni azt.
„Amíg napi szinten éri szülészeti erőszak az anyákat, fontos, hogy segítsük egymást”
A fenti eset Barbara története, ami elhangzik a Megeshetne másképp! című Szívhangok Társulat előadásban is. Korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a szülészeti erőszakról, hiszen az adatbázist abban a rendszerben kellene létrehozni, amelyben a probléma gyökerezik.
A cikk elkészítése közben több szülészt és nőgyógyászt is felkerestünk, közülük a legtöbben nem is hallottak a jelenségről. Ez lehetne áldásos is, ám sajnos nem arról van szó, hogy az erőszak a köreikben nincs jelen, sokkal inkább arról, hogy a bántalmazó eseteket a társadalom még mindig normalizálja.
– A szülészeti erőszak az a rendszerszintű bántalom és méltatlan bánásmód, ami a szülés körüli időszakban éri a nőket, a babát, a családokat. Minden olyan beavatkozás, amibe nem egyeztek bele, amiről nem tájékoztatták őket, vagy akár a tudtuk nélkül végeznek el rajtuk. Minden olyan verbális vagy nonverbális kommunikációs formula, amely tiszteletlen vagy alkalmas nyomásgyakorlásra
– definiálta Nyitrai Eszter pszichológus, dúla.
Az erőszak pedig akkor is erőszak, ha a nő nem realizálja azt – amely egy természetes megküzdési mechanizmus a szakember szerint. Ahhoz szükséges, hogy valaki a traumája ellenére is ott legyen a babájának. Eszter gyakran tapasztalja, hogy ha ott és akkor a baba megszületésének mámora el is tudja fedni a nem realizált szülészeti erőszakot, a módosult tudatállapotban átélt szülésélmény elemei vagy egy-egy elhangzott mondat búvópatakként felbukkannak akár évekkel később.
“Örülj, hogy mindketten túléltétek! Örülj, hogy van egy egészséges kisbabád! Neki arra van szüksége, hogy ne a múlton rágódj!”
– ezek a mérgező elvárások olyan észrevétlenül szövik át a nők életét, hogy nem elvárható a felismerés: ami velük történt, az szülészeti erőszak” – mutatnak rá egy lényeges dologra az EMMA Egyesületnél.
“Kapcsolatokban sérülünk, emiatt kapcsolatok által tudunk gyógyulni is”
Bessel van der Kolk gondolatai mentén nagyon fontos, hogy az édesanyák és a traumát átélt családtagok a közösség erejében, támogatásban és az érzelmeik jogosságának elismerésében részesüljenek. Ezáltal tudnak kapcsolódni történetükhöz, vallja az EMMA. Pont ezért hoztak létre támogató közeget műhelyeikkel.
Nyitrai Eszter pszichológus szerint sokat segítenek a megtartó női körök is. A Szívhangok Társulat pedig egy teljesen egyedülálló feldolgozási mechanizmust emel be a magyar közéletbe.
A Szívhangok egy olyan alkotóközösség, amely immár hatodik éve dolgozik azon, hogy a nők traumatikus élményei könnyebben feldolgozhatók legyenek. Szakemberek munkája és a traumatizált emberek előadásai adódnak össze, és teremtik meg a teret, hogy a sebek gyógyulni tudjanak. Az ország több pontján, színdarabokban és műhelynapokon mondják el, mi történt velük.
Három pont köti össze a Szívhangok Társulat tengelyét: a közösségi színház konkrét előadásokat hoz létre a tapasztalatok alapján, a szociodráma mint terápiás eljárás működik a társulaton belül, és segít a feldolgozásban. Emellett pedig digitális történetmesélés is folyik a berkeiken belül, innen idéztük a cikk elején megosztott történetet is. A társulat szerves részét képezi a roma nők egészségügyben átélt traumáinak feldolgozása.
Az érzékeny célcsoportokba tartozó nők, mint például a romák is, fokozottan ki vannak téve a szülészeti erőszaknak, és emellett jónéhány intézményben a mai napig jelen van a rasszizmus. Az EMMA tapasztalatai szerint a legkevesebb segítségre és tiszteletre azok a nők számíthatnak, akik halmozott hátrányokkal küzdenek.
Úgy látják, az egészségügyi intézmények többsége nem a WHO szülészettel kapcsolatos irányelveit követik. Az anyák sokszor nem kapnak támogatást, figyelmet, bármiféle információt, ami pedig döbbenetes: döntési jogot.
–Sajnos a döntéshozók következetesen visszautasítják, hogy a szülészeti erőszak a rendszerszintű hibák és hiányosságok tünete, úgyhogy kevés értő és érdemi változás történt eddig a visszaszorítására.
Helyben az adott intézmény pszichológusa lehet akut segítség, illetve a civil nőjogi és szülészeti szervezetek munkája felbecsülhetetlen” – fűzte hozzá Nyitrai Eszter.
Az EMMA Egyesület javaslata, hogy az anyai tapasztalatokat szisztematikusan gyűjtsék (mint például az Ablak a Világra oldalán), és ezeket is építsék be a szülészeti rendszer minőség-ellenőrzésébe.
Az első lépés, ami fontos, hogy az erőszakot nevezzük a nevén.
– Mindenképpen azt javaslom, hogy az érintett menjen el szülésélmény feldolgozásra egy pszichológus vagy mentálhigiénés végzettségű perinatális szakemberhez – javasolja Nyitrai Eszter.
A szakember segíthet elgyászolni és átdolgozni a nehézségeket. Szerinte a legfontosabb, hogy az erőszakon átesett nők és családok a megéléseiket valósnak és jogosnál fogadják el. Az új perspektíva már csak azért is fontos, hogy a baba majd felnőve milyen kontextusban hall a saját születéséről.
Fotó: Adobe Stock, Szívhangok Társulat
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
