Fontos vagy! – ez az üzenete annak a kampánynak, amelynek fókuszában a kamaszok sérülékeny lelki egészsége áll. Amelyikük hajlamos a szorongásra, még rosszabb helyzetbe kerülhet, és a háborús hírek régi traumákat is előhívhatnak.
Nemcsak a tizenévesekhez, hanem a szüleikhez is szól a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és a dm – Drogerie Markt Magyarország közös kampánya, amely több fontos, kamaszokat érintő témát ölel fel. Jakab Luca, az alapítvány kommunikációs vezetője szerint a „Fontos vagy” szlogen egyszerű, de mélyre menő üzenete nagyon bejött a gyerekeknek, akik közül sokan az egyik nehéz időszakból a másikba – a járványhelyzetből a közeli háborús helyzetbe – estek.
Nem tett jót az összezártság
Már a pandémia is komoly kihívás elé állította a lelkileg egyébként is érzékeny és sérülékeny kamaszokat, ami világosan megmutatkozik a Kék Vonalhoz beérkező hívásokban is:
többszörösére nőtt a szorongás és félelmek miatt telefonáló fiatalok száma.
– Már maga az, hogy össze voltak zárva egymással a családtagok, rengeteg feszültséget generált, hiszen sokaknak nem jutott privát tér, nem lehetett elmenni a konfliktusok elől, nem volt lehetőség arra, hogy egy-egy vita után kitisztuljon az emberek feje… Erre jött még rá a digitális oktatás, a baráti találkozók elmaradása miatti elszigeteltség – mondja Jakab Luca, aki szerint, bár a járványnak lassan vége, ezt a két évet, ami bizonyos szempontból kiesett, nagyon nehéz lesz „pótolni”.
Az évente 40 ezer segélykérő hívást és online megkeresést fogadó Kék Vonalnál az is lecsapódott, hogy a gyerekek számára a segítségkérés is nehezebbé vált.
– Amellett, hogy erre eleve nehezen szánják rá magukat, sokan egyszerűen nem tudtak telefonálni, mert soha nem voltak egyedül, mindig ott volt körülöttük a család…
Ez azon is látszik, hogy a telefonos segítségkérések egy része áttolódott az online térbe, plusz munkatársakat is be kellett állítanunk a chaten és e-mailben érkező üzenetek megválaszolására – mondja az alapítvány vezetője. Hozzáteszi: online ugyan többen fordultak az alapítvány önkéntes segítőihez, de írásban felépíteni a bizalmi kapcsolatot hosszabb folyamat, mint egy telefonbeszélgetés során, hiányoznak például a fontos nonverbális jelzések.
Nem tudjuk a válaszokat
A kétéves pandémiás időszak után sajnos 2022-vel sem jött meg a várva-várt megkönnyebbülés: most a szomszédunkban zajló háború jelent óriási stresszt sokaknak, a gyerekeknek is.
– Félelem, bizonytalanság, szorongás – változatos negatív érzéseket okozhat a helyzet, és a legrosszabb, hogy senki sem tudja a „jó válaszokat”, hogy meddig tart, hogy érint minket a háború.
Látjuk, hogy a szülőknek mennyire nehéz erről beszélni a gyermekeikkel, főleg nehéz megnyugtatót mondani, ezért megpróbálunk eszközöket adni a kezükbe.
A beszélgetés pedig fontos, mert aki egyébként is hajlamos a szorongásra, az most tízszer annyira szoronghat… – mondja a szakember.
Nem árt tudni azt sem, hogy bár a háborúnak csak szemtanúi, nem elszenvedői vagyunk – úgynevezett másodlagos trauma az életünkben -, könnyen felerősítheti a kamaszoknál az esetleges múltbeli traumákat. Bármilyen elnyomással kapcsolatos élményt, legyen az abuzív szülőktől elszenvedett bántalmazás vagy szexuális zaklatás.
Sok szülő feltételezi, hogy el tudja titkolni a történéseket a gyerek elől, de elég, ha egy ötéves véletlenül elcsíp néhány mondatot otthon a híradóból, s máris téma lesz az óvodában a háború… Jakab Luca szerint ezért is fontos az őszinte, megnyugtató beszélgetés, bár azt tudnunk kell, hogy a véleményünket, a félelmeinket nem tudjuk teljesen elrejteni, még a kisebb gyerekek elől sem.
– A kamaszokhoz ráadásul nehezebb kapcsolódni,
hiszen éppen a leválás, a függetlenedés a feladatuk ebben a korban, érezzük is a szülők háláját, hogy segítséget nyújtunk nekik.
Például amikor a „Fontos vagy” kampány keretében kommunikációs technikákat mutattunk; köztük azt, hogy nyitott kérdéseket tegyünk fel a beszélgetések során, vagy hogy ne ítélkezzünk, amikor a kamasz gyerekünk elmesél nekünk valamit. Ezek talán kézenfekvő dolgoknak tűnnek, de nem azok. Könnyű belecsúszni a hibákba, aztán csak azt veszi észre a szülő, hogy „nem tudom, megint mi van a gyerekkel…”
Vigasztalás helyett támogatás
A Kék Vonal szülőknek szóló tanácsai szerint, mint minden krízishelyzetben, jelenleg is fontos, hogy vigasztalás helyett érzelmi támogatást nyújtsunk, s tudjuk, mi a különbség a kettő között. Ha ugyanis valaki nehéz helyzetben van, nem azzal ajánlott kezdeni, hogy merő jószándékból praktikus tanácsokkal látjuk el, hanem az érzelmi megerősítéssel.
Ha biztosítjuk arról, hogy vele vagyunk, nincs egyedül – a gyerekeknél az az elsődleges, hogy megfogalmazzuk, biztonságban vannak -, azzal kitágíthatjuk az illető beszűkült tudatállapotát.
Csak ezután érdemes rátérni a tényleges megoldási lehetőségekre, a konkrét tanácsokra.
Fontos, hogy a gyereket ne hagyjuk magára, ha beszélgetni szeretne a hírekről, hanem segítsünk neki kifejezni a gondolatait. Ha arra van szüksége, hogy szükséglete megélje a szomorúságot, dühöt, vagy bizonytalanságot, legyünk vele türelmesek! Ne ijedjünk meg a kérdésektől, s próbáljuk neki elmagyarázni, hogy bár az óvodában, iskolában, a hírekben most rémisztő képeket láthat és számára talán érthetetlen információkat olvashat, ő most személy szerint biztonságban van. Beszélgessünk vele arról, hogy nem minden hír hiteles, fontos, s nem kell megijedni minden keringő pletykától, híreszteléstől. Megbélyegzés helyett együttérzésre bátorítsuk és fókuszáljunk a segítségre.
– Akiben van erre nyitottság és igény, az magának is sokat segíthet azzal, ha a lehetőségeihez mérten aktívan segít másokon, mondjuk önkénteskedik.
Ha a negatív érzéseinket, a szorongást cselekvésbe fordítjuk át, az segít csökkenteni a szorongást tápláló tehetetlenségérzést. Ahogy az is, ha a saját kis mikrokörnyezetünkben nyitottak vagyunk arra, hogy észrevegyük, ha valakit rosszul érintenek a történtek – tanácsolja Jakab Luca.
Tippek, infók, tanácsok bajban lévő kamaszoknak és az értük aggódóknak a Kék Vonal oldalán.
Fotó: Freepik
Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is.
