Barion Pixel Skip to content
férfi dominancia

Újabb hétköznapi jelenetek egy férfiak által uralt világban – novella

Jenő bácsi a szomszédban lakik. Anya mondta, hogy Jenő bácsinak köszönni kell, mert ő Jenő bácsi, a szomszéd. Jenő bácsi furcsán méreget engem, amikor találkozunk. Rossz érzés. Anya szélesen mosolyog felé: Jó napot, kedves Jenő! És engem is noszogat, hogy mondjam: csókolom, mert udvariasnak kell lenni, de csak el szeretnék bújni Jenő bácsi elől.

I.

Egyik nap mentem haza az iskolából, és Jenő bácsi kint gereblyézett a háza előtt. Amikor meglátott, abbahagyta, és azt mondta, segít vinni a táskám, mert látja, hogy nehéz nekem. Én nem akartam, de nem mertem semmit mondani, csak kapaszkodtam a pántjába.

Jenő bácsi elkezdte simogatni az arcomat, és azt mondta, milyen szép kislány vagyok, és biztos erős a lábam, hogy ekkora táskát elbírok, és a combomat is megtapogatta.

Elszaladtam.

Húsvétkor Jenő bácsi korán reggel jött locsolkodni. Anya nem mondta, hogy menjen a fenébe, minek jön ilyen korán, még alszik a család. Beengedte szélesen mosolyogva, hogy milyen kedves, hogy eljött locsolkodni.

Jenő bácsi mondta, hogy engem is meg akar locsolni.

Anya nem mondta, hogy alszom, és hagyjon engem békén, hanem felkeltett, és álmosan, pizsamában mentem ki a konyhába, azt se tudtam, miért. Jenő bácsi megint úgy nézett, és gúnyolódott rajtam, hogy milyen kis csipás vagyok és kócos, ezért simogatta a hajam, hogy elrendezze, de én nem akartam, hogy hozzám érjen.

Nekem kellett odaadni a tojást, mert ez a szokás. Amikor elvette, a mellkasomat bámulta. Túl vékony ez a hálóing.

(Lábjegyzet: Nem, nem minden férfi perverz, viszont a patriarchális egyenlőtlenségek szülik azt a tudatalatti jogosultságtudatot, hogy nekik bizonyos dolgok egyszerűen járnak. Pl. nő és szex, életkorra való tekintet nélkül. Van, aki képes ezen felülemelkedni szerencsére, és van, aki nem – sajnos. És nem, nem idióta az anya, csak ő is a patriarchátusban nőtt fel, és megtanulta, hogy ki kell szolgálnia annak működését.)

II.

Azon a vasárnapon, ebéd előtt Dani és Réka bejelentették Dani szüleinek is, hogy összeházasodnak.

A szülők örültek, kedvelték Rékát, és sejtették is, hogy ez lesz, régóta együtt voltak már. Itt az ideje. Meg a családalapításnak is. Unokákra vágytak. Izgatottan kérdezősködtek a fiataloktól az esküvői előkészületekről.

Az örömapa megelőlegezve, viccelődve Juhász Dánielnének nevezte Rékát. Réka hümmögött, de végül kibökte, hogy nem veszi fel Dani nevét, van neki saját neve, és az tökéletesen megfelel számára.

Leendő após felhorkant: De hát akkor honnan fogják tudni az emberek a státuszodat?

Réka nem értette a kérdést. Réka eddig nem gondolt arra, hogy neki a házassággal vagy Danival képződne bármiféle státusza.

– Ééés?? – folytatta az örömanya szintén Rékának címezve – Talán úton van már a kisunoka?

Réka zavartan köhintett, és segélykérően nézett Danira. Egyelőre nem szeretnénk gyereket, de lehet, hogy egyáltalán nem is lesz. – így Dani.

Dani anyja elfehéredett, és továbbra is Rékához beszélt:

– De hát azt nem lehet! Gyerek nélkül értelmetlen az élet, ez a nők legcsodásabb feladata. És akkor ki fogja tovább vinni a nevünket??

Réka nem értette a felháborodást, úgy érezte, van értelme az életének így is, eddig sem szándékozott a Dunának menni, és tök jó elfoglaltságai is vannak, amiket szeret csinálni. Igazából Dani anyjának sem Juhász a neve, az ő eredeti nevét sem viszi tovább senki, mivel nincs fiútestvére, azon mégsem háborodott fel.

Emellett mindez kettőjük döntése, nem csak az övé. Az ebéd nyomasztó hangulatban telt.

Leendő anyós és após metsző tekintettel méregették Rékát, aki elrontja a drága fiúk életét. És az övékét is.

III.

Timi régóta könyörgött Lacinak, hogy vegyenek már egy mosogatógépet, ennyi emberre iszonyú sok a mosogatnivaló, és egy csomó időt meg tudna spórolni vele. Három gyerekük volt. Laci szerint nem engedhetik meg maguknak, és át kellene alakítani ott, a csap alatt a vízvezetéket. Timi nem hagyta annyiban.

Utánanézett, és újra szóba hozta Lacinak: könnyen meg lehet náluk is csinálni, megkérdezte a vízvezetékszerelőt, nem is kerülne sokba, be is férne, és kevesebb vizet is fogyasztana.

Laci felcsattant, hogy miért nem hagyja már békén, állandóan veszekszik valamin. Úgyis itthon van a gyerekekkel, idejébe belefér, hogy mosogasson. Timi többet nem merte felhozni a témát. Nem akart veszekedni, meg házisárkány lenni.

Laci egyébiránt keveset tevékenykedett a konyhában. Laci szerint az ő dolga inkább a kinti, férfiaknak való feladatok: a fűnyírás és hasonlók.

Laci nem kézikaszával vágja a füvet. Amikor beköltöztek a kertes házukba, Laci vett egy fűnyírót. Hosszan magyarázta Timinek, hogy azért kellett ilyen drága, önjáró fűnyírót venni, mert azok az olcsó, elektromos vackok mindenben elakadnak, és ezzel neki sokkal könnyebb füvet nyírni, tehát megérte.

Laci úgy érezte, hogy a feladatok egyenlően vannak elosztva, hiszen szép a kert, ő megtette a magáét. A hintaállványt is lefestette. Esős időben akár hetente vágni kell a füvet, amit nagyon megterhelőnek érzett. Azt nem firtatta, hogy télen meg egyáltalán nem kell. Azt sem észrevételezte, hogy mosogatni viszont naponta többször is kell.

Két év múlva Timi kórházba került egy nőgyógyászati műtét miatt.

Laci nem tudta egyik nagymamát sem beszervezni arra a hétre, hogy Timit helyettesítse otthon. Harmadik nap Laci megvette a mosogatógépet, és beszereltette minden gond nélkül. Laci nem értette, hogy Timi miért nem örül felhőtlenül, hogy végre lett mosogatógép.

kiemelt kép: Freepik

Hasonló tartalmakat ITT olvashatsz. Ha tetszett a cikkünk, oszd meg másokkal, és kövess bennünket a Facebook-, valamint Instagram-oldalunkon is. 

Tetszett a cikk?

Megosztás:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ajánlott cikkek:

2026 © NŐI VÁLTÓ - Minden jog fenntartva | Weboldal: Tudatosweb