Van egy társadalmi vagy környezeti probléma, amely régóta foglalkoztat és már azt is látod, mit lehetne másképp csinálni? Vagy egy szervezetben dolgozol, ahol szeretnétek egy olyan üzleti lábat felépíteni, amely hosszabb távon bevételt is termel?
Egy jó ügyből és egy jó ötletből azonban még nem lesz automatikusan működő vállalkozás. Sőregi Viktóriával, az Impact Hub Budapest társtulajdonosával és szakmai programvezetőjével arról beszélgettünk, mitől lehet életképes egy társadalmi vállalkozás, és hogyan segíthet ebben az Impact Hub Budapest és az OTP Bank most induló, három hónapos programja.
A társadalmi vállalkozás kifejezés hallatán könnyű elsőként a környezetvédelemre vagy az újrahasznosításra gondolni. A fogalom azonban ennél sokkal tágabb.
„Olyan fenntartható vállalkozási tevékenységről beszélünk, amely alapvetően egy társadalmi vagy környezeti probléma megoldására jött létre, és ezt pénzügyileg fenntartható módon csinálja”
Ilyen cél lehet például hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása, tartósan munkanélküliek visszavezetése a munkaerőpiacra, megfizethető lakhatási megoldások létrehozása, azok támogatása, akik nehezen tudják megfizetni otthonuk fűtését és energiaellátását, a nők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása vagy valamilyen környezeti probléma kezelése.
Sokszor személyes helyzetből születik meg maga az ötlet.
A jó ügy még nem elég
Itt válik igazán érdekessé a kérdés, mert lehet egy probléma fontos és lehet rá egy kifejezetten jó ötletünk, attól még egyáltalán nem biztos, hogy vállalkozásként működni is fog.
„Nagyon sokszor van, hogy valaki kitalál valami szuper jó ötletet. De ez még nem garancia arra, hogy üzletileg működik is. Mi nem szoktuk azt mondani, hogy ez nagyon jó ötlet, ez meg rossz. Az elsődleges kérdés az, hogyan építed fel, mi az üzleti modell, amit mögé raksz és hogyan fogod kivitelezni.”
Ez pedig már üzleti modellezés.
Ki fog fizetni a termékért vagy a szolgáltatásért? Van-e rá valódi kereslet? Milyen költségekkel jár a működés? Mekkora kapacitásra lesz szükség? Hogyan lehet elérni azokat, akiknek szól? Miből finanszírozható az indulás, és lehet-e hosszú távon úgy működtetni, hogy ne kizárólag pályázati forrásoktól függjön?
Egy társadalmi vállalkozásnál az is fontos kérdés, hogy ki fizet a megoldásért
Nem mindig az, akinek a segítség vagy a szolgáltatás szól. Lehet például, hogy egy hátrányos helyzetű csoport számára hozol létre egy programot, de annak költségeit egy cég, egy vagy más partner finanszírozza.
„Vagyis nem elég azt tudni, hogy kinek szeretnél segíteni. Azt is ki kell találni, miből lesz bevétel és ki lesz az, aki fizet a termékért vagy szolgáltatásért. Ez is az üzleti modell része.”
Van ötlet. Van rá igény. Mégsem biztos, hogy megvalósul
Viki egy korábbi példát is mesélt: egy családok átmeneti otthonával dolgoztak együtt, ahol felmerült egy takarítási szolgáltatás elindításának ötlete.
Az intézményben élő nők közül sokan úgy kényszerültek elhagyni korábbi otthonukat, hogy a távolság miatt a munkahelyükre sem tudtak többé visszajárni. A szervezetnek volt kisbusza, amivel el tudták volna vinni őket a munkavégzés helyszínére és a környéken igény is mutatkozott takarítási szolgáltatásra. A képzés is megoldott lett volna.
Az elképzelés hosszú távon nemcsak munkát és jövedelmet teremthetett volna a nőknek, hanem az önálló lakhatáshoz is közelebb vihette volna őket.
Az ötlet sajnos mégsem valósult meg.
„Ehhez kell egy-két ember, aki ezt a vállalkozást felépíti, kitalálja és csinálja is. Az alaptevékenységük annyira lefoglalta őket, hogy nem tudtak kapacitást felszabadítani.”
Pedig maga az ötlet nemcsak papíron tűnt működőképesnek. A környéken fizetőképes kereslet is mutatkozott erre a szolgáltatásra. Mégsem valósult meg az ötlet.
Amikor a társadalmi küldetés és a piaci igény találkozik
Arra is vannak példák, amikor sikerül megtalálni azt a működési modellt, ahol a társadalmi küldetés és a piaci igény találkozik. Ilyen a Hegyvidéki Ízlelő Étterem, amely fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű embereknek teremt munkalehetőséget.
A konyhát és a munkakörnyezetet úgy alakították ki, hogy különböző képességekkel, eltérő szükségletekkel is biztonságosan lehessen dolgozni, miközben az étteremnek ugyanúgy meg kell felelnie a vendégek elvárásainak, mint bármely más vendéglátóhelynek.
Ahogy Viki a beszélgetésben rámutatott, önmagában a jó ügy miatt nem fognak visszatérni a vendégek: ehhez jó minőségű ételre és szolgáltatásra van szükség. Az Ízlelőben mindez megvalósul. Ráadásul a munkatársak nem csak munkalehetőséget kapnak, a munkájukon keresztül a társadalmi megítélésük és az önbecsülésük is változhat.
Ebben az esetben a vállalkozás bevételeit a vendégek biztosítják, ezért a társadalmi cél és az üzleti működés itt valóban egymásra épül.
Amikor egy személyes történetből születik társadalmi vállalkozás
A Matyodesign története egy születésnapi ajándékkal kezdődött.
Váczi Rozi gyermekkorát a borsodi Tardon töltötte, majd felnőttként Budapesten élt. Kislánya születése után nehéz időszakon ment keresztül, ezért családjával egy időre visszaköltöztek a faluba.
A férje születésnapjára valami különleges ajándékot szeretett volna készíteni. Megkérte a család egykori dadáját, hogy hímezzen egy hagyományos matyó rózsát egy egyszerű pólóra. Az ajándék akkora sikert aratott, hogy felmerült a kérdés: mi lenne, ha mások is szívesen viselnének ilyen ruhákat?
Tardon kevés munkalehetőség kínálkozott a nők számára, miközben sokan elszigetelten éltek. Volt azonban valami, amihez a helyi asszonyok nagyon is értettek: a hagyományos matyó hímzés.
Így született meg a Matyodesign, ahol a generációkon át öröklött minták modern ruhadarabokra kerültek. A vállalkozás munkát és jövedelemszerzési lehetőséget teremt a helyi nőknek, miközben közösséget is épít, és segít életben tartani egy hagyományt.
A történet jól mutatja, hogy néha a megoldás már ott van a szemünk előtt. A tudás adott volt, ahogyan a társadalmi probléma is. A lehetőség abban rejlett, hogy mindezt sikerült összekapcsolni egy olyan termékkel, amelyért a vásárlók hajlandók fizetni.
Legtöbbször nem az ötlet hiányzik
Lehet egy fontos ügy, egy jó ötlet, akár már látható piaci igény is. A következő lépésnél azonban már üzleti tudásra, időre, kapacitásra, kapcsolatokra és egy működő modellre van szükség.
Sokszor azt a legnehezebb átlátni, hogyan kellene elindulni. Éppen az ilyen korai fázisban lévő ötleteket keresi most az Impact Hub Budapest és az OTP Bank közös programja.
Lehet, hogy neked is van egy társadalmi vállalkozási ötleted?
Összesen 10 ötletgazdát választanak ki egy három hónapos, térítésmentes vállalkozásfejlesztési programra.
Nem szükséges hozzá, hogy már működő vállalkozásod legyen.
„Mi ötletgazdákat várunk. Jelentkezhet magánszemély vagy informális csapat, de olyan működő nonprofit szervezet, alapítvány, egyesület vagy szociális szövetkezet is, amely eddig még nem vállalkozott, viszont szeretne egy üzleti lábat felépíteni.”
Nagyon korai szakaszban lévő társadalmi vállalkozások is pályázhatnak, amennyiben az eddigi összes árbevételük nem éri el az egymillió forintot.
Ami viszont fontos: a jelentkező valóban jól ismerje azt a problémát, amellyel foglalkozni szeretne.
„Azt nézzük, mennyire jártas valaki abban a társadalmi vagy környezeti ügyben. Nem elég az, hogy kívülről lát egy problémát és jó ötletnek tartja köré vállalkozást építeni. Elengedhetetlen, hogy behatóan ismerje az adott területet.”
A kiválasztásnál számít a motiváció és az elkötelezettség, a társadalmi vagy környezeti ügy jelentősége, az ötlet innovativitása és életképessége is.
Fontos az időbeli elköteleződés is: a résztvevőknek vállalniuk kell, hogy heti 5–7 órát fordítanak a programra és a képzési alkalmak legalább 75 százalékán részt vesznek.
Három hónap alatt az ötlettől az üzleti modellig
A bekerülő tíz ötletgazda három hónapon keresztül dolgozik majd a saját társadalmi vállalkozási modelljén.
A résztvevők nyolc közös képzési alkalmon haladnak végig az üzleti tervezés különböző területein és közösen dolgozzák ki a saját Social Business Model Canvasukat.
Emellett minden résztvevő hat alkalmas egyéni mentorálást kap az OTP Bank munkatársaitól.
„Az egyéni mentorálás abban segít, hogy a képzéseken tanultakat mindenki a saját ötletére tudja lefordítani. Az üzleti tervezésnek különböző fázisai vannak, ezeken megyünk végig.”
A mentorálás során tovább mélyíthetik a képzésen megszerzett tudást, pontosíthatják például a célcsoportjukat és egyre részletesebben kidolgozhatják az üzleti modelljüket.
Az Impact Hub koordinálja a teljes programot, biztosítja a szakmai tudást és a képzéseket, illetve szakmailag az OTP-s mentorokat is támogatja a folyamat során.
Számukra nem új terep az ilyen vállalkozásfejlesztés. Az elmúlt években több hasonló hazai és nemzetközi programot valósítottak meg, többek között induló és női vállalkozóknak, társadalmi vállalkozásoknak és más speciális célcsoportoknak.
Az is kiderül, hogy életképes-e az ötlet
A három hónap végére minden résztvevő kidolgozza saját társadalmi vállalkozási modelljét, és olyan alapvető üzleti tudást kap, amelynek segítségével már sokkal reálisabban tud ránézni a saját ötletére.
„Az is lehetséges, ha valaki a folyamat végén arra jut: ebben a formában mégsem érdemes belevágni, nem éri meg megcsinálni. De akkor választ kap erre a kérdésére is.”
Valójában ez is komoly eredmény.
Egy vállalkozási ötlet életképességét sokkal jobb még a tervezés során megvizsgálni, mint hónapokkal vagy évekkel később, jelentős idő- és pénzbefektetés után szembesülni azzal, hogy a modell nem működik.
Tudás, kapcsolatok és közösség
A programok egyik legnagyobb értéke az üzleti tudás mellett a közösség.
„A képzéshez rengeteget tesz hozzá az, hogy ott vannak a többiek. Nagyon sokat lehet tanulni egymás ötleteiből. Azok a jó programok, ahol nem csak mentorálás van és nem csak képzés, hanem ezek az elemek keverednek.”
A résztvevők használhatják az Impact Hub közösségi irodáját, bekapcsolódhatnak a vállalkozói közösségbe és a program után az Impact Hub Alumni közösségének is tagjai lesznek.
A három hónapos folyamat végén egy Pitch Day-en mutatják be a kidolgozott üzleti modelljüket.
A pitchnek itt nem pusztán az a szerepe, hogy legyen egy látványos zárása a programnak.
„Meg kell tudnod fogalmazni, el kell tudnod mondani, mit szeretnél, és válaszolnod kell a kérdésekre. Ki kell állnod és el kell tudnod mondani az ötletedet, mert később nagyon sok hasonló helyzet lesz.”
A kezdő vállalkozóknál rendszeresen három alapvető hiány jelenik meg: nincs még elegendő üzleti tudásuk, nincs kapcsolatrendszerük és nincs hozzáférésük a tőkéhez.
„Ebből a programból most nem tőkével fognak távozni, de lesz tudásuk arról, hogyan férhetnek hozzá tőkéhez, lesz tudásuk arról, hogyan kell vállalkozni, és lesz kapcsolatrendszerük.”
Érdemes tehát akkor is elolvasni a pályázati felhívást, ha a „társadalmi vállalkozó” kifejezés eddig sosem jutott eszedbe az ötleteddel kapcsolatban.
Lehet, hogy van egy probléma, amelyet nagyon jól ismersz.
Lehet, hogy már régóta motoszkál benned egy megoldás.
Lehet, hogy egy szervezetben dolgozol, ahol látjátok, hogy szükség lenne egy fenntarthatóbb, bevételt is termelő működésre.
És az is lehet, hogy fogalmad sincs még, hogyan lesz mindebből vállalkozás. Ez a program pont ebben segít.
Jelentkezés és fontos dátumok
A program a kiválasztott tíz ötletgazda számára térítésmentes és 2026 novembere és 2027 februárja között zajlik.
- Jelentkezési határidő: 2026. október 11. 23:59
- Eredményhirdetés: 2026. október 30.
- A program időszaka: 2026. november – 2027. február
- Jelentkezés: az online pályázati adatlap kitöltésével
Ha még a jelentkezés előtt szeretnél többet megtudni a társadalmi vállalkozásokról vagy megvizsgálni a saját ötletedet, október 7-én, a Társadalmi Vállalkozás Napján az Impact Hub Budapest workshopot tart a társadalmi vállalkozási ötletek életképességéről.
Az eseményen személyesen is találkozhatsz a csapattal és felteheted a programmal kapcsolatos kérdéseidet.
Jelentkezés az október 7-i workshopra »
A program részletes pályázati felhívása az Impact Hub Budapest oldalán olvasható.
